Bár a kötvényhozamok az elmúlt hetekben emelkedtek, a márciusban jelentkező állampapír-piaci likviditási problémák jelenleg is fennállnak - figyelmeztet a Magyar Nemzeti Bank Jelentés a pénzügyi stabilitásról című, tegnap bemutatott kiadványában. Király Júlia, a jegybank alelnöke a kiadvány kapcsán tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, szükség lenne az állampapírpiac működési hatékonyságának fejlesztésére.
Mint emlékezetes, február utolsó napjaiban és március elején az állampapír-piaci hozamok jelentősen emelkedtek, ezzel párhuzamosan az államkötvény- és a kamatswap-hozamok különbözete, a swap-spread szokatlanul nagy mértékben nőtt. A jelentés megállapítása szerint az állampapírpiac normális működésének leállásában technikai és fundamentális okok is szerepet játszottak. Önmagában az a tény, hogy március elején a globális pénzpiacokon minden kockázatosabb eszköz felára nőtt és az állampapírpiacok likviditása visszaesett, nem magyarázza az itthon történteket, hiszen a magyar hosszú hozamok nagyobb mértékben emelkedtek, mint az eurózóna egyébként érintett kockázatosabb országaiban és a feltörekvő országokban.
A globális folyamatok mellett a jegybank szerint még hat különböző tényező játszott szerepet a jelentős hazai hozamemelkedésben. Ezek között szerepel a hazai nyugdíjpénztárak folyamatos portfólióátrendezése (állampapírból a részvények irányába). Egy másik tényező a hazai intézmények és elsődleges forgalmazók azon gyakorlata, hogy részben a swappiacon fedezik állampapír-pozícióikat, s a swap-spread tágulása a pozíció zárására, vagyis kötvényeladásra kényszerítheti őket. Január-februárban a piaci szereplők egy része a swap-spread szűkülésére számított, s ilyen irányú spekulatív ügyleteket kötött, az ezzel ellentétes piaci folyamat viszont ezeket kiütötte, ismét csak kötvényeladást indukálva. A piac hirtelen kiszáradása és a jelentős hozamemelkedés a jegybank szerint a hazai gazdaság kedvezőtlen növekedési kilátásaival és a külső adósság magas szintjével is magyarázható, valamint, nyilván ettől nem függetlenül, azzal, hogy a külföldi piaci szereplők a jelentősen megemelkedett hozamok láttán sem jelentek meg vevőként a piacon.
Az MNB megállapítása szerint az állampapírpiac és a forint-kamatswappiac erősen szegmentált. Az államkötvények másodpiacán az elsődleges forgalmazók a fő árjegyzők, és az ÁKK aukcióin is ők szerepelnek, vagyis egy külföldi vagy belföldi végbefektető rajtuk keresztül vásárolhat állampapírt. A kamatswappiacon ezzel szemben londoni befektetési bankok jegyeznek árat, s a forgalom zömét is ők bonyolítják. Az állampapírok elsődleges forgalmazói közt nem található külföldi bank, ők nehezen teljesíthetőnek találják a nemzetközi gyakorlatban is szigorúnak számító belépési feltételeket. Ezért az államkötvény- és a kamatswappiac közötti kapcsolat gyenge, aminek a márciusi piaci felfordulások kialakulásában is szerepe lehetett.
Molnár Gergely