Vihar előtti csend a dollár piacán
Amennyiben az amerikai politikusok nem tudnak rövid időn belül megállapodni a költségvetésről, úgy a dollár hatalmas nyomás alá kerülhet, de rövid távon is érdemes a gyengülésére fogadni.
Az olajpapír húzta le a tőzsdét
Borongós hangulatban folyt a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén. Bár kedden Amerikában szépen emelkedtek az árfolyamok, tegnapra mindenhol az eladók vették át az irányítást. A BUX 0,8 százalékos visszaesésében a Mol részvénye játszott főszerepet, miután az olajcég reggeli közleménye azt fejtegette, hogy a társaság vezetése akkor is biztosítható, ha Hernádi Zsolt nem tudja elhagyni az országot, a magyar kormány pedig az INA-részvények eladásának megvizsgálását kérte a Mol vezetésétől.
A Mol-hírek mélybe rántották a tőzsdét
Az olajcég körül felforrósodott a levegő, az árfolyam 15700 forintra esett.
A zloty volt a favorit a negyedévben
A harmadik negyedév hozamemelkedést és a dollár, valamint számos feltörekvő deviza gyengülését hozta. A forint árfolyama stabil volt, a régióban a lengyel zloty tudott jelentősebb erősödést felmutatni.
Az Egis igazgatósága támogatja az ajánlatot
Az Egis Gógyszergyár Nyrt. igazgatósága tegnapi ülésén megvizsgálta a Servier-csoporthoz tartozó ATP által tett nyilvános ajánlatot és két szempontból, a társaság és a részvényesek érdekének megfelelően értékelte azt. Az igazgatóság megnyugtatónak találta az ajánlattevő kijelentéseit, amelyek a társaság stratégiájának, szervezeti felépítésének, növekedési terveinek, kutatás-fejlesztési elkötelezettségének támogatásáról biztosították az Egist. A részvényesek szempontjából az igazgatóság arra hívta fel a figyelmet, hogy a 28 ezer forintos ajánlati ár jelentős, 38 százalékos prémiumot képvisel egy olyan fél év átlagárfolyamához képest, amikor a részvények már amúgy is sokat mentek föl. Felhívják a figyelmet, hogy a tőkepiaci törvény rendelkezései szerint önkéntes vételi ajánlatra nem tehető ellenajánlat, valamint hogy a Servier kilátásba helyezte, hogy az ajánlat eredményétől függetlenül kezdeményezheti a tőzsdéről való kivezetést. Ebben az esetben pedig a részvényesek lehetősége részvényeik eladására jelentősen szűkül. Mindezek alapján az Egis igazgatósága méltányosnak tartja az ajánlatot a társaság és a részvényesek jelentős része számára.
Megrohanják a részvénypiacot a japán nyugdíjasok
A Nomura Research Institute számításai szerint öt év alatt 690 milliárd dollárnyi megtakarítást vonzhat a részvénypiacra a januárban induló japán nyugdíj-előtakarékossági számla. A Nippon magánnyugdíjszámla néven, angol mintára kidolgozott program a Bloomberg hírügynökség szerint a japán társadalom elöregedése miatt növekvő nyugdíjterheket próbálja mérsékelni az egyéni megtakarítások ösztönzésével. A 2010-ben összeszámlált 127 millió japán 26 százaléka elmúlt 65 éves. Számítások szerint 2055-re 17 százalékkal fog csökkenni a népesség, ami a leggyorsabb ütem a fejlett országok között. A konstrukcióban évi egymillió jen (2,26 millió forint) befizetése és kockázatos japán eszközökbe (részvénybe, ETF-be) való befektetése esetén a számlatulajdonosnak öt éven keresztül sem az árfolyamnyereség, sem az osztalék után nem kell adót fizetnie. Mivel az országban a tőkejövedelmeket 20 százalékos adó terheli, a bankbetét pedig évi 0,02 százalékot fizet, érthető, hogy az új számlatípus nagy népszerűségnek örvend. A japánokra eddig nem volt jellemző a részvényvásárlás: a Bank of Japan által közölt adatok szerint a lakosság megtakarításainak csak 7,9 százaléka van részvényben, miközben az Egyesült Államokban 34, az eurózónában 15 százalék ez az arány. Augusztusban a hazai befektetők mindössze 28 százalékát adták a tokiói tőzsde forgalmának, ami ugyan 21 százalékos növekmény egy év alatt, ám a külföldiek által generált forgalom eközben 63 százalékkal emelkedett. Az Abe miniszterelnök által meghirdetett új gazdaságpolitika, az Abenomics már eddig is hatalmasat lendített a részvénypiacon: a tokiói Topix index a fejlett piacok között a legnagyobb, 39 százalékos emelkedést mutat idén. Ehhez mintegy 40 milliárd dollárnyi tőkebeáramlásra volt szükség, így az új program által generált részvénykereslet a várakozások szerint újabb hatalmas rallyt okozhat a piacon.
Felülteljesítő volt a budapesti tőzsde
A BUX 3,6 pontos emelkedéssel kezdte a hetet, ami nem tűnik túl acélosnak, a nemetközi tőzsdei hangulathoz képest azonban egész jó teljesítménynek számít. A magyar tőzsde zárásakor a DAX egyszázalékos mínuszban állt és az amerikai indexek is csökkenést mutattak. Dacára annak, hogy a negyedév utolsó hónapja van, kirakatrendezésnek, záróár-beállításnak nem nagyon lehetett jelét látni, a forgalom is alacsony volt: a 6,4 milliárdos érték alig több mint kétharmada az idei átlagnak.
Kilóg a sorból a magyar piac
Pesszimista hangulat uralkodott Európa tőzsdéin, a BÉT csekély emelkedésével a kevés kivétel egyike volt.
A PSZÁF jóváhagyta az Egis-ajánlatot
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szeptember 27-én jóváhagyta a Servier-csoport Egis-részvényekre tett nyilvános vételi ajánlatát. A befektetők október 2-ától ajánlhatják fel papírjaikat részvényenként 28 ezer forintos árfolyamon a KBC Securitiesnél, az ajánlat zárónapja november 5. A vételárat az ajánlattevő a zárónapot követő öt munkanapon belül, vagyis legkésőbb november 12-én, átutalással fizeti meg.
A Richter és a Krka lehet az Egis-kivásárlás nyertese
A régiós gyógyszercégek részvényeibe áramolhat az Egis-részvények távozásával felszabaduló pénz, de több alapkezelő más célpontot kereshet magának, és lehet, hogy csak jövőre fekteti be újra az összeget. Az Egis-tulajdonosok között mindenesetre érdekes nevek is vannak − értesült a Napi Gazdaság.
