A devizapiacokon a Fed visszavonulásának időzítéséről szóló hírek határozták meg a harmadik negyedév mozgásait. Július−augusztus óta ez lett a központi téma, komoly hozamemelkedést okozva a kötvénypiacokon: az amerikai tízéves hozam 2,2-ről 3 százalékig ugrott és a kötvényalapokból nagyobb kiáramlás történt. A nyár közepétől ez a folyamat átgyűrűzött a fejlődő piacokra, elsősorban az ázsiai és dél-amerikai országokban nagymértékű hozamemelkedést és devizagyengülést okozva, és különböző rendkívüli intézkedésekre késztetve a helyi jegybankokat.
A kelet-közép-európai devizapiacok viszonylag nyugodt negyedévet tudhatnak maguk mögött, nem régiónk volt a legforróbb terepe a spekulánsoknak, leszámítva a korábbi fejlődő piaci sztárdevizát, a török lírát, amit a szíriai konfliktus közelsége és belpolitikai feszültségek is gyengítettek. A euró/forint árfolyam a június végi 295-ről − a 300 feletti régiót is megjárva − 297,30-ra emelkedett, vagyis mintegy 0,8 százalékkal gyengébb pozícióban találta az ősz a magyar fizetőeszközt. A forint nem túl széles sávban, 291 és 303 között mozgott, a második negyedévben 285,50 és 303, idén pedig 285,50 és 308,50 volt a két szélső érték (előbbi március közepén, utóbbi pedig május végén). A 12 forintos negyedéves ingadozás mérsékeltebb volt a tavalyi hasonló időszakban mértnél is, amikor 274 és 290 között mozgott az euró forintárfolyama.
Az orosz rubel kicsit több mint két százalékkal, 42,70-ről 43,70-re gyengült az euróval szemben, a cseh korona egy százalékkal erősödött, igaz, itt a június vége gyengén alakult, a korona lényegében a januári szintet tartja az uniós fizetőeszközzel szemben. A román lej is pontosan ott van, mint az év elején, és az elmúlt negyedév sem hozott változást, egy euróért 4,46 lejt kellett adni június és szeptember végén is. A zloty 4 százalékot gyengült idén, a harmadik negyedévben viszont a régió legerősebb devizája volt: az euróval szemben 2, a dollárral szemben pedig 6,5 százalékkal zárt magasabban. Ez utóbbi teljesítményével a harmadik legjobb deviza volt a dollár alapú befektetőknek a szomáliai shilling és az új-zélandi dollár után. Persze ez csak akkor igaz, ha a nemesfémeket kihagyjuk a sorból, hiszen a nemzetközi tőzsdéken az arany, az ezüst és a palládium is devizaként szerepel, így a Bloomberg összesítésében ez a három nemesfém került a második, harmadik s negyedik helyre a negyedéves teljesítményt tekintve (lásd a grafikont). A tágabban értelmezett régió leggyengébb devizája az euróval szemben 9 százalékot gyengülő török líra volt, ezzel azonban nem fért bele a világ tíz legrosszabb teljesítményébe. Az EMEA-régió másik nagy devizája, a dél-afrikai rand gyengülése pedig még májusra esett, akkor egy hónap alatt tíz százalékot gyengült a dollárral szemben, a harmadik negyedévben viszont ehhez már alig tett hozzá.
Napi grafikonok
A nagyobb devizapárok közül az euró/dollár 1,30-ről 1,35-re emelkedett, vagyis a dollár 3,7 százalékot gyengült. Ebben a Fed pénznyomtatásának visszafogásától való félelem ugyanúgy szerepet játszott, mint a javuló európai gazdasági adatok. A \"devizaháborúban\" persze nem az nyer, aki erősíteni, hanem aki gyengíteni tudja saját pénzét, ebből a szempontból a negyedév az USA javára dőlt el. A svájci frank kissé erősödött az euróval szemben, a június végi 1,2280-nal szemben 1,2240-en állt. A dollárhoz viszonyítva azonban már jelentősebb a felülteljesítés, 94,4-ről 90,6-ra erősödött a frank, de talán helyesebb, ha ezt a dollár gyengüléseként értelmezzük. Az amerikai fizetőeszköz olyan klasszikus keresztárfolyamokban is gyengült, mint az USD/CAD vagy az USD/AUD, a kanadai dollárhoz képest két, az ausztrállal szemben pedig három százalékot.
A jelentősebb devizák közül az eurónál csak a font teljesített jobban a negyedévben, az EUR/GBP 2,5 százalékkal süllyedt, a dollárhoz képest pedig 7 százalékkal lett erősebb a font. A jen árfolyama továbbra is a figyelem középpontjában áll, talán éppen a nagy várakozások akadályozták meg abban, hogy jelentősebb mozgásokat produkáljon: a harmadik negyedévben szinte egy helyben állt a dollárral szemben, 99-ről 98-ra süllyedt, vagyis a jen kissé erősödött, hiába futott neki többször is, nem bírt a 100-as szinttel. Az euróhoz viszonyítva viszont három százalékot sikerült gyengülnie a japán devizának.
A negyedév leggyengébbjei az embargótól sújtott Irán és a belharcok dúlta Szíria devizái, valamint a feltörekvő piaci eladási hullám legnagyobb vesztese, az indonéz rúpia lettek.
