A Richter és a Krka lehet az Egis-kivásárlás nyertese

Magyar alapkezelők véleménye szerint a Servier meglehetősen olcsón jut az Egis-papírokhoz, de a korábbi \"kevésbé lovagias\" tőzsdei ajánlatokhoz képest a tőzsdei ár felett kínált prémium jónak mondható. Egyik szemem sír, a másik nevet − fogalmazott Pálinkás Ervin, a Pioneer Alapkezelő portfóliómenedzsere. Komoly Egis-pozícióink voltak, így az ajánlat pozitívan érint, másrészt sajnálom, hogy a részvény nem lesz a tőzsdén. Abban bízom, hogy összességében az a hangulat lesz erősebb a piacon, hogy megint egy sikersztorival több, nem pedig az, hogy ismét egy jó részvény távozott a BÉT-ről. Emellett nyilvánvaló érdekünk, hogy komolyabb méretű cégek megjelenjenek a tõzsdén - tette hozzá. Az Egis-ajánlattal felszabaduló pénznek lesz helye a régióban, ami idén eléggé elmaradt a többi piactól: a BUX nagyjából stagnált, de a Cetop−20 mínuszos 2013-ban. Így könnyen lehet jó minőségű, olcsó papírokat találni. A pénz egy része régiós gyógyszerpapírokba, Richterbe és Krka-részvényekbe áramolhat, bár a szlovén makrogazdasági bizonytalanságok miatt a Krka kevésbé lehet kedvelt célpont − vélekedett Pálinkás.

A közkézen lévő részvények nagyobb hányada külföldi intézményi befektetőknél van, akik között vannak dedikált gyógyszeripari befektetők, de ők a kisebb részt tehetik ki, a többség a régióban befektető alap lehet − vélekedett Cser Tamás, a Concorde Alapkezelő részvényportfólió-menedzsere. Utóbbiak előtt két lehetőség áll: vagy hagyják, hogy csökkenjen a gyógyszer-kitettségük, vagy pedig szerinte is Richter- és Krka-részvényekre költik az Egis-eladásból befolyó pénzt. A hazai intézményi befektetők is vélhetően a maradék régiós gyógyszerrészvényekbe fektetik, miután a hazai alapkezelők között nemcsak az Egis, de a Richter is nagy népszerűségnek örvend. A Richtertől mindenki jó teljesítményt vár ősszel − jórészt amiatt, hogy várhatóan visszakerül az MSCI indexekbe, de a jelenlegi árfolyamba már részben beépült ez a várakozás. Ezek után a visszakerülésnek várhatóan nem lesz olyan nagy árfolyamhatása, mint egy évvel korábban az akkor váratlanabb kikerülésnek − fogalmazott Cser Tamás.

Az elmúlt két nap reakciója egyértelmű volt, a Richter több mit öt százalékot emelkedett nagy forgalom mellett. Ez részben ösztönös reakció volt a befektetők részéről − mondta Pintér András, a Budapest Alapkezelő portfóliókezelője. Eközben az Egis szinte alig szerepel a régiós indexekben, az MSCI indexcsaládban és a Cetop−20-ban nincs benne, a CECE indexben is csak 0,7 százalék a súlya. Így leginkább a magyar indexkövető alapoknál valószínű, hogy a pénzt a többi részvényre allokálják, az új BUX-kosár súlyait le fogják követni. Azzal, hogy az Egis tegnap 27 600 forintig emelkedett, már \"reagált\" az ajánlatra, Pintér András szerint az intézmények és a magánbefektetők nagy része is föl fogja ajánlani a részvényeket. Az ajánlati árig megmaradt 500 forintot esetleg egyes befektetői csoportok vonzónak láthatják, hiszen ez − két hónap befektetési idővel számolva − 10 százalékos éves hozam, igaz, ebből még lejönnek a tranzakciós költségek. A Budapest Alapkezelő munkatársa szerint a hazai intézményi befektetői körön belül főleg indexkövető alapoknál és nyugdíjpénztáraknál lehetnek Egis-részvények, de a befektetők nem magyar papírként vették, hanem elsősorban értékalapú befektetésként, ezért a befolyó pénzt is ilyen elvek alapján költik majd el.

Teljesen más típusú alapok tarthatták az Egist, mint a Molt vagy az OTP-t, róluk alig van adat, ezért azt is nehéz meghatározni, hogy milyen befektetési stratégiát fognak alkalmazni. Az egyik típus a pharma-fókuszúak, a másik az olyan kisebb alapok, amelyek nem szektorsúly, hanem egyedi választás alapján döntöttek az Egis mellett − hangsúlyozta Harcsa Norbert, az Ipopema elemzője. Az igazán nagy amerikai alapok nem tarthattak Egist, hiszen a kapitalizációja nem érte el az egymilliárd dollárt, márpedig ők ez alatt nem fektethetnek be. Szomorú, hogy éppen az ajánlati árral érhetné el az Egis az egymilliárd dolláros határt. Azok az alapkezelők, amelyek Egist tartottak, esetleg egy kicsit felül is súlyozták, nagyon szépen megverhették a piacot és most hátradőlhetnek. A hedge fundoknál november harmadik hete, a magyar alapkezelőknél december vége a bónuszok megállapításának ideje, így sokuk valószínűleg már nem fekteti be idén, inkább állampapírt vesz az Egisből befolyó pénzből. Harcsa szerint ha csak a felszabaduló összeg töredéke is Richterbe áramlik, az nagyon komoly hatással lesz a nagyobbik gyógyszerpapírra.

De kik valójában a szerencsés Egis-tulajdonosok, akik tegnap 30 százalékos nyereségnek örülhettek? A legutóbbi részvénykönyvi adatok szerint a Servier és a magyar állam után a legnagyobb befektető a norvég állami nyugdíjalap. Jelentős részesedéssel rendelkezett még a magyar államkötvények nagybefektetője, a Templeton négy befektetési alapja is (a Templeton az Egis tőzsdei pályafutása során gyakran felbukkant tulajdonosként). Egy százalék feletti részesedéssel rendelkezett egy amerikai alapkezelő és egy újabb skandináv szereplő, a Svedbank Robur két alapja. Érdekesség, hogy a 2012. tavaszi nagy zuhanásban az eladói oldalon álló amerikai Tradewinds alapcsalád − amely tíz százalék körüli részesedését csökkentette akkor öt százalék alá − idén is folytatta eladásait és mostanra már bőven egy százalék alatt járhat.