Molnár Gergely

Csak az opciók maradtak a Rába-vezetőknél

Leállították a Rába ötven felső vezetőjét érintő részvényvásárlási programot – jelentette be tegnap délután a társaság. A 2005 decemberében útjára indított speciális részvényvásárlási konstrukció ötven felső vezető számára kötelezővé tette, hogy nettó jövedelmük 10–30 százalékát havonta Rába-részvények vásárlására költsék. A konstrukcióban a Rába kezdetben 688 ezer darabos sajátrészvény-állományából vásárolhattak az érintettek, a vételár a megelőző hathavi súlyozott átlagár és az adott hónap második kereskedési napján kialakult záróár közül az alacsonyabb érték volt. A programot később önkéntes alapon az összes dolgozóra kiterjesztették. A résztvevők egy évig nem adhatják el így megvett papírjaikat. A tegnapi bejelentés csak a vezetőkre vonatkozik, akik már nem is vettek részt a január 4-i lehívásban, amelynek során 928 forinton lehetett vásárolni. A szokásos havi 5-7 ezer darabos mennyiség így le is csökkent 1479 darabra, ennyit vettek az alacsonyabb beosztású dolgozók. A piac számára akár negatív üzenet is lehetne, hogy a felső vezetés 928 forinton már drágállja a vásárlást, ám aggodalomra semmi ok. A vezetők részéről inkább racionális döntésnek lehet tekinteni, hogy a közelgő, három év alatt összesen 1,9 millió részvényre vonatkozó „rendes” opciók megnyílására koncentrálnak. Azt ugyan nem hozták nyilvánosságra, hogy ez utóbbi programban milyen áron juthatnak részvényhez a vezetők, de a megszavazásakor érvényes 650 forintos tőzsdei árból kiindulva következtetni lehet rá. A két program között nagyságrendi különbség van, egyedül Pintér István vezérigazgató ötször annyi részvényt hívhat le a hároméves program alatt (301 ezret), mint amennyit az elmúlt szűk egy évben a vezetők és dolgozók összesen megvettek. Az 1,9 milliós opció lehívása árfolyamhoz kötött; az első részlet akkor nyílik meg, ha idén az első félévben 20 egymást követő napon a tőzsdei árfolyam meghaladja az ezer forintot. Ezzel a jelek szerint nem lesz probléma, szerdán nagy forgalom mellett öt százalékkal ugrott meg a részvény, s egy esetleges korrekció esetén sem valószínű, hogy a közeljövőben újra ezer forint alá süllyed az árfolyam.

Mit ér a Telekom szelvény nélkül?

Ma már a 2005-ös osztalékszelvény nélkül forog a Magyar Telekom részvénye a tőzsdén, ami elvileg 73 forintos árfolyamcsökkenéssel járna, de megfigyelők szerint a tegnapi 1060 forintos záró és a mai nyitó árfolyam között csupán 60–70 forintos különbségre lehet számítani. Az adózás miatt ugyanis a kisbefektetők jó része az osztalékfizetés előtt eladta papírjait, majd utána visszaveszi, ami pluszkeresletet jelenthet. Ennek piaci hatását persze behatárolja, hogy a magánbefektetők pénzügyi ereje korlátozott. A mérsékeltebb esés mellett szól azonban az is, hogy a Telekom nagyobb tulajdonosai, az intézményi befektetők már a következő osztalékra koncentrálnak és a csökkenő hozamokat figyelik, ami felértékeli az osztalékpapírokat. Fazakas Péter, a Buda-Cash elemzője szerint júniusban 70–75 forint közötti kifizetésre lehet számítani a cégtől, ezúttal már a 2006-os év után. A 70 forint mint alsó határ biztosnak látszik, de valószínűbb, hogy a mostani 73 forintos – vagy azt meghaladó – kifizetést javasolnak majd, hiszen ezt a társaság eladósodottsága lehetővé teszi.

A befektetőké az árválasztás joga

A NAPI Gazdaság által megkérdezett adószakértők szerint minden egyes ügylet esetében szabadon megválasztható, hogy a magánszemély a valós bekerülési árat vagy az augusztus 31-i záróárat veszi-e figyelembe bekerülési árként árfolyamnyereség-adójának megállapítása során. Ennek tisztázására azért volt szükség, mert korábbi cikkünk készítésekor (NAPI Gazdaság, 2006. december 15., 11. oldal) több brókercég is úgy nyilatkozott, hogy ugyanazon termék esetén nem lehet más-más módszerekkel megállapítani a bekerülési árat. Márpedig az aktívabban tőzsdéző magánszemélyek számláit gyakran több brókercég kezeli, és ugyanazon terméken több helyen nyereséget értek el. A legfrissebb állásfoglalások szerint tehát ügyletenként az a bekerülési ár választható, amely a legkedvezőbb.

Egis-közgyűlés változatlan osztalékkal

A megszokott időpontban, január 24-én 14 órakor tartja éves közgyűlését az Egis, ám a helyszín változik: az eseményre az Arany János utcai BLIBER rendezvényházban kerítenek sort. A gyógyszergyár 15,8 milliárd forintos MSZSZ szerinti nem konszolidált nyereségéből a szokásos, részvényenként 120 forintos osztalék kifizetését javasolja.

Van már mérlege és osztaléka az MTelekomnak

Hosszú várakozás után végre van elfogadott mérlege a Magyar Telekomnak. A 2005-ös üzleti év után a részvényesek 73 forintot kapnak papíronként. Straub Elek már nem volt jelen a közgyűlésen, helyét az igazgatóság élén is Christopher Mattheisen foglalta el.

Pénzükhöz jutnak az MTelekom-részvényesek

A Magyar Telekom rendkívüli közgyűlésén a tulajdonosok elfogadták a részvényenként 73 forintos osztalékjavaslatot.

Rahimkulov kiszállt a BorsodChemből

A Rahimkulov-birodalomhoz tartozó Firthlion Limited bejelentette, hogy az ajánlat során értékesítette 21 274 975 darab BorsodChem-részvényét, így Megdet Rahimkulovnak és két fiának befolyása is megszűnt a társaságban. A 3000 forintos ajánlati árral számolva 63,8 milliárd forint folyik be a milliárdos cégének számlájára az ügyletből. A Permira alapok által létrehozott Kikkolux-csoport és a VCP cégcsoport pedig azt jelentette be, hogy a szeptember 18-án kötött közös befektetésről szóló megállapodásuknak megfelelően összehangoltan eljáró személyeknek minősülnek, ezért befolyásukat egybe kell számítani. A VCP 17 757 015 darab BC-részvénnyel rendelkezik, ami az ajánlat során a First Chemical Holding Kft. által megszerzett 54 824 577 részvénnyel együtt 89,24 százalékos együttes befolyást jelent.

Pánikot okozott a thai jegybankelnöknő

Sokakban az 1997-es válság rémképét idézte föl a thaiföldi központi bank tegnapi intézkedése nyomán kibontakozott eladási hullám. A rigorózus jegybankárok (köztük a három hónapja regnáló elnöknő) megelégelték, hogy a külföldi tőke intenzív bathvásárlásai nyomán 15 százalékkal erősödött a nemzeti valuta – rontva az exportorientált ország versenyképességét –, s az éven belüli befektetéseket drasztikusan büntető intézkedéseket hoztak. A 20 ezer dollár feletti külföldi befektetéseket – a kereskedelmi és a közvetlen tőkebefektetéseket kivéve – tízszázalékos különadó terheli, amennyiben egy éven belül visszaváltják a bathot devizára. A beváltott deviza 30 százalékát egy nem kamatozó számlán elkülönítetten tartalékolniuk kell a befektetőknek, amiből az adó összegét fedeznék. A bejelentés hatalmas pánikot okozott a thai tőzsdén, az árfolyamok előbb 10, majd a félórás felfüggesztést követően 16 százalékos süllyedést is mutattak. A bath két százalékot gyengült, a kötvényhozamok pedig emelkedtek. Ezek rossz hírek, problémákat okozhat ugyanis a befektetési jegyek visszaváltása – mondta az üggyel kapcsolatban a Bloombergnek Mark Möbius, a neves tőzsdeguru. Remélem, hogy más országok nem fogják követni a példát – tette hozzá. Az események a szintén Thaiföldről kiinduló 1997-es ázsiai válságot juttatták az alapkezelők eszébe, így az összes feltörekvő piacon eladási hullám söpört végig, ezzel magyarázható a BUX esése is. Egyelőre nem tudni, mennyiben mérsékli a pánikot, hogy a thai hatóságok később úgy módosították az intézkedést, hogy az nem vonatkozik a részvénypiaci befektetésekre, a kötvény- és devizapiacra viszont továbbra is érvényben vannak. A tegnapi történet arra mindenképpen alkalmas, hogy emlékeztesse a befektetőket a fejlődő piacok kockázataira, amiről az utóbbi időben ismét kezdtek elfeledkezni.

Csak a Richter vonzó a J. P. Morgannek

A J. P. Morgan megkezdte a két magyar tőzsdei gyógyszercég követését. A Richtert felülsúlyozásra ajánlja 48 126 forintos célárral, az Egis viszont semleges ajánlást kapott, és a célár csak 25 877 forint – tudósított a Concorde Call. A Richter vonzereje az orosz piaci kitettsége, itt a J. P. Morgan 2010-ig 25 százalékos éves forgalomnövekedést vár a társaságtól. Kedvezően értékeli az elemző a magas kutatás-fejlesztési költekezést és a nőgyógyászati termékek magas arányát. A magyar piacból származó kockázatokat szerinte már bőségesen beárazta a piac. A dollár gyengülése ugyan rosszul hat a Richterre, de a cég 80 százalékban fedezi a dollárkitettségét. Az Egist már korántsem tartja ennyire vonzónak kockázat/hozam alapon a J. P. Morgan, mivel a magyar piaci kitettsége duplája a Richterének. Számításai szerint a hazai szabályozás miatt 18 százalékos eredménykiesés várható, miközben az árfolyam még csak 12 százalékot esett a változások bejelentése óta. Pesszimista szcenáriója szerint az eredménykiesés akár 26 százalék is lehet.