Mayer György

Tegyen más a klímaváltozás ellen

A magyarok nagy része tisztában van a globális felmelegedés problémájával, több mint kétharmaduk egyetért azzal is, hogy a Föld jelenlegi felmelegedési korszakának ütemét és nagyságát az emberi tevékenység növeli, ám úgy vélik, hogy a környezeti problémák megoldásában leginkább a nemzetközi szervezetek, a vállalatok és az állam játszhat nagy szerepet, míg saját maguk kevésbé tudnak tenni ellene - derül ki az energiainfo.hu és a Forsense közös felméréséből. A válaszadók 40 százaléka úgy érzi, hogy a globális felmelegedés témakörével kapcsolatban felmerülő problémákkal és kérdésekkel teljes mértékben tisztában van, 34 százalékuk ismeri a problémát, de nem érti teljes egészében. Több mint 10 százalékkal kevesebben válaszolták, hogy csak hallottak a globális felmelegedésről, de nem tudják, mit jelent, és elenyészően kevesen (két százalék) mondták, hogy egyáltalán nem hallottak a globális felmelegedés kérdéséről. Azzal a tudományosan igazolt állítással, hogy jelenleg a Föld egy természetes felmelegedési korszakban van, de emellett az emberi tevékenység növeli a felmelegedés ütemét és nagyságát, a válaszadók több mint kétharmada értett egyet és mindössze három százalék nem tudott azonosulni az állítással. A válaszolók 83 százaléka szerint azonnal cselekedni kell a folyamat megállítása érdekében, 10 százalékuk pedig úgy véli, hogy legkésőbb a következő öt évben mindenképpen lépni kell az ügyben. A környezeti problémák megoldásában a válaszadók 75 százaléka szerint leginkább a nemzetközi szervezetek, a vállalatok (68 százalék) és az állam (60 százalék) játszhat nagy szerepet és legkevésbé saját maguknak lenne jelentős feladatuk, viszont 55 százalékuk úgy érzi, hogy ha nagy szerepe nem is, de valamennyi ráhatása mégis van a kérdésre és része lehet a megoldásban.

Az áramról és a gázról kérdeznek

A korábbi évekhez hasonlóan idén is fogyasztói elégedettségi vizsgálatot végez a Magyar Energia Hivatal (MEH) a lakosság és a kis-, valamint közepes vállalatok, intézmények körében, együttműködve a villamosenergia- és földgázszolgáltatásban érintett hálózati elosztói engedélyesekkel, egyetemes szolgáltatókkal. A vizsgálat során szeptemberben és októberben összesen több mint húszezer fogyasztót személyesen keresnek fel az energetikai társaságok által megbízott piackutató intézetek kérdezőbiztosai, hogy egy kérdőív segítségével összegyűjtsék a felhasználók véleményét a villamosenergia-, illetve földgázszolgáltatásról, valamint az érintett energetikai vállalkozásokról. Bár a válaszadás önkéntes, a MEH kéri a felkeresett felhasználókat, hogy járuljanak hozzá a vizsgálat eredményességéhez. A kérdésekre adott vélemények összesítésével kapott eredményről a MEH tájékoztatja a közvéleményt, illetve a szokásos éves beszámolója keretében a kormányt is.

Látogatókat vár az OAH

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a Kulturális Örökség Napjai keretében ismét nyílt napot rendez, így szombaton délután három alkalommal, 14, 15 és 16 órakor fogadják a látogatókat az OAH budapesti székházában. Az érdeklődőknek vetített előadáson mutatják be, hogy mivel foglalkozik a hivatal, s megtekinthetik az OAH nukleárisbaleset-elhárítási központját, a Certát, valamint poszterkiállításon követhetők az OAH különböző tevékenységei és a radioaktív hulladékok kezelésének fázisai. Az ismertető előadások után a csoportok a Certában egy szimulált balesetet követve ismerkedhetnek meg a központ tevékenységével. A látogatás teljes időtartama körülbelül másfél óra.

Átmeneti gázárcsökkentés várható

Legkorábban szeptember végén derül ki, hogy az októbertől érvényes új gázárak mennyivel csökkennek. Most annyi bizonyos, hogy csak 10 százalékos mérséklődésre, vagyis köbméterenként 13 forint körüli árcsökkenésre lehet számítani, ami elsősorban az E.On felé fennálló importkorrekciós ár változásának köszönhető. Emiatt nem csökkent nyáron sem a gáz ára, annak ellenére, hogy esett a világpiaci ár. Most azért lehet 13 forintos mérséklődésre számítani, mert az utolsó negyedévben a köbméterenként 17,40 forint helyett már csak 3 forint pótdíjat kell fizetniük a nagyfogyasztóknak az E.On elismert, 66 milliárd forintos veszteségének kompenzációja fejében. (A korábbi szociálpolitikai megfontolású árszabályozás miatt a nagykereskedő E.On felé 66 milliárd forint veszteséget ismert el a kormány, aminek ellentételezésére - a nagyfogyasztók szerint igazságtalanul és versenyellenes módon - egy rendeletben a gázárakban pótdíjat állapítottak meg.) Az októbertől érvényes gázárak alakulásába bezavarhat, hogy erre a negyedévre már nagyjából 30 dollárral emelkedik a gáz ára. Szaniszló Mihály, a nagyfogyasztókat tömörítő Ipari Energiafogyasztók Fóruma elnöke szerint már legalább másfél-két hónapja jelezték a miniszterelnöknek, hogy az importár-korrekciós pótdíjat a rendeletben szereplő 6 hónap helyett legalább másfél évre kellene kitolni, mert ebben a formájában rendkívül igazságtalan és komoly terhet jelent azoknak a nagyfogyasztóknak, akik a vitatott időszakban kiléptek a versenypiacra. Bár választ nem kaptak, de háttérinformációik szerint a szaktárca kidolgozott egy, a javaslatukat figyelembe vevő előterjesztést, ám ennek sorsa bizonytalan.

Szolárparabola-elvű napkollektor Csepelen

A csepeli önkormányzat kezelésében lévő Csalitos utcai óvodában fog energiát termelni az úgynevezett szolárparabola elvén működő napkollektor egyik első, üzemszerű működésre érett példánya. A több mint 30 millió forint értékű berendezést a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. finanszírozásával és irányításával megvalósult projekt keretében helyezték üzembe. A napkollektor évente közel 14 ezer kilowattóra hőenergiát tud betáplálni az intézmény energiaellátó rendszerébe, ami közel 1500 köbméter földgáz megtakarítását eredményezi.

Egyenlő részletekben is fizethető a távfűtés

Október elsejétől a Fővárosi Közgyűlés határozata szerint lehetővé válik, hogy a budapesti távfűtéses lakásban élők a többi közműszolgáltatáshoz hasonlóan áttérjenek az éves számlázásra. Ez azt jelenti, hogy az előző évi fogyasztás alapján 11 alkalommal egyforma hőmennyiségről és az alapdíjról küld számlát a Főtáv, majd ezt követően egyszer, a ténylegesen felhasznált hőmennyiségről szóló elszámoló számlával zárják az éves fogyasztást - mondta a Napinak Balog Róbert szóvivő. Mivel időközben a Magyar Energia Hivatal (MEH) elfogadta a Főtáv 10,5 százalékos hődíjcsökkentésre vonatkozó kérelmét, így ettől a hónaptól az átlagos méretű távfűtéses fővárosi lakás fűtési költsége mintegy 7-8 százalékkal csökken. Egyúttal a hődíj-alapdíj jelenlegi 70-30 százalékos aránya 65-35 százalékra módosul.

Nőtt a gázimport-kapacitás

Befejeződött az ukrán-magyar határon lévő Beregdaróctól Hajdúszoboszlóig tartó új gázvezetékszakasz, valamint ehhez kapcsolódva az Algyő-Városföld gázvezeték építése (amely a szőregi stratégiai tároló feltöltését biztosítja), ezzel a jelenlegi napi 42 millió köbméteres importkapacitás további 30 millió köbméterrel nőtt, jelentősen javítva az ellátás biztonságát - mondta a Napinak Zsuga János, az FGSZ Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója. A próbaüzem végeztével várhatóan szeptember közepén átadandó beruházás teljes költsége 65 milliárd forint volt.

Erősödik az MVM-cégcsoport

A szakma többsége az integrált energiapiaci modell mellett foglalt állást, legyen szó akár a gázpiacról, akár a villamosenergia-piacról - derült ki az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület tegnapi konferenciáján. Hónig Péter energiaügyi miniszter hangsúlyozta: az energia-egységárak a jövőben emelkedni fognak, éppen ezért a hatékonyság növelését és az energiatakarékosságot kell az előtérbe helyezni. Gordos Péter energetikai szakállamtitkár szerint szeptember 3-án lépnek hatályba az átviteli rendszerben tulajdonnal rendelkező vállalatok tevékenységének szétválasztására vonatkozó rendelkezések, erősödik a nemzeti szabályozó hatóság szerepe. Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont igazgatója szerint a tulajdonosi szétválasztásnál sokkal fontosabb kérdés, hogy például a kötelező átvétel alá tartozó energiamennyiség közel a 30 százalékát jelenti a teljes felhasznált energiának, ami komoly pluszköltséget jelent a végfelhasználói árban. Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek (MVM) vezérigazgatója a tulajdonosi szétválasztás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a Mavir működésében az elmúlt évek tapasztalatai alapján semmilyen problémát nem jelentett, hogy az MVM-csoporthoz tartoznak, sőt az együttműködés csak erősíti a csoporttagokat: minél erősebb és értékesebb az MVM, annál könnyebben tud forráshoz jutni napirenden lévő fejlesztéseihez a paksi atomerőmű. Elhangzott: a Mavirnak gondot okozott, amikor a Magyar Energia Hivatal (MEH) 40 százalékkal csökkentette az átviteli díjakat, miközben 6 százalékkal csökkent a villamosenergia-fogyasztás is - ezt a hatást ellensúlyozza az a csoportszinten megtárgyalt és a napokban aláírt 22 milliárd forintos hitelszerződés, amely a hálózatfejlesztést támogatja. Az országos hálózat fejlesztésére a következő 5-6 évben 107 milliárd forintot fordítanak - ennek előteremtése egy tulajdonosilag szétválasztott működési modellben jóval nehezebb lenne.

Új vízerőmű a Rábán

Három évtizede nem épült Magyarországon vízerőmű, ezért is nagy jelentőségű a Rába folyó nicki duzzasztóműve mellett elkészült kenyeri vízerőmű, melyet egyéves próbaüzeme után tegnap adott át Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A környezetbarát, megújuló energiát hasznosító vízerőmű közel négyezer család éves villamosenergia-igényét fedezi úgy, hogy közben több száz tonna légszennyező anyagtól kíméli meg a környezetet. Az erőművel együtt megépült egy hallépcső is, amely biztosítja a vízi élőlények szabad vándorlását a folyó alsó és felső szakasza között. A 2,1 milliárd forintos beruházáshoz a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program keretében 317,5 millió forint uniós és kormányzati támogatás érkezett. A kis erőműnek köszönhetően évi 216 tonna kén-dioxiddal, 9500 tonna szén-dioxiddal, 5,5 tonna szén-monoxiddal és 8 tonna porral kevesebb kerül a levegőbe, miközben a vízenergia hasznosításával évi 13 ezer tonna szén vagy 2500 tonna fűtőolaj felhasználása váltható ki. Az erőmű építése 2007-ben kezdődött és tavaly fejeződött be, azóta tartott a próbaüzem. A projekt keretében felépített műben két egyforma, egyenként 771 kilowatt névleges kapacitású, közel vízszintes tengelyű turbinát helyeztek el. A kis erőmű gyakorlatilag emberi irányítás nélkül üzemel, évente átlagosan 9 millió kilowattóra áramot termel.