Mayer György

Jöhet a felkészülés a téli gázkrízisre

Az orosz gázszállítások évtizedekkel ezelőtti megindulása óta idén volt a legsúlyosabb európai gázipari krízis, amikor január 7-19. között leállt az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő európai tranzitja. A régiót - benne Magyarországot - az orosz importfüggés európai átlagot jóval meghaladó mértéke és az országok közötti gázhálózati összeköttetések hiánya vagy gyengesége miatt súlyosabban érintette a krízis, mint az EU régi tagállamainak zömét. A csapelzárás hatását idén keresleti oldalról enyhítette a nem háztartási gázkereslet a gazdasági válság nyomán való visszaesése. Az átlagosnál enyhébb decemberi időjárás pedig tárolói túlkínálatot eredményezett az európai piacon. E kedvező körülmények nélkül vagy a válság elhúzódása esetén egy hasonló krízis fogyasztói hatása sokkal drasztikusabb lehet - állapítja meg a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) Jelentés az energiapiacokról című kiadványa. Mivel a januári krízist lezáró, tíz évre szóló orosz-ukrán megállapodás végrehajthatósága kérdéses, a REKK kutatói szerint fel kell készülni a hasonló helyzetek kezelésére. A csapelzárás kínálati hatását egyes országok (Ausztria, Csehország, Szlovákia, Szlovénia) sikeresen enyhítették, miközben Horvátország a kínálati hatásnál súlyosabb fogyasztói hatást szenvedett el. A szállítások leállítása Bulgáriát, Szerbiát és Bosznia-Hercegovinát sújtotta leginkább. A sikeres válságkezeléshez a három legfontosabb kínálati oldali lehetőség az alternatív (nem orosz) import, a hazai kitermelés, valamint a kitárolás mennyiségének növelése. Ausztria, Csehország, Szlovénia és Románia fogyasztói korlátozás nélkül tudta kezelni a válságot, noha Románia kivételével jelentősen kitettek az orosz importnak. Szlovénia 48, Ausztria 36, Csehország pedig 25 százalékos arányban nem orosz forrásból importál gázt. E három ország megfelelő hálózati összeköttetésekkel is rendelkezik osztrák-német irányban. A nyugat-keleti szállítási lehetőségek megteremtésében a német és a régiós gázszállító társaságok kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A hazai kitermelés fogyasztásbeli súlya a téli csúcsidőszakban a vizsgált országok közül Romániában a legmagasabb, valamint a jelentős tárolói kapacitások rendelkezésre állása tette lehetővé a fogyasztói korlátozások elkerülését. Ausztria tárolói kapacitása kiugróan magas, a téli csúcsfogyasztást önmagában képes fedezni, s a tárolók Csehországban is kulcsszerepet játszottak a válságkezelésben. A legnagyobb fogyasztói hatást és kárt elszenvedő országok gáziparát éppen ellenkező feltételek jellemzik: távol vannak a viszonylag likvid német és osztrák piacoktól, nincs hazai gázkitermelésük, nincs vagy szűkös a gáztárolói kapacitásuk, csak orosz gázt importálnak, egyirányú tranzitvezeték szolgálja ki a teljes fogyasztást. Ráadásul a felkészültségük is nagyon alacsony szintű volt: hiányoztak és nehezen mobilizálhatóak voltak az alternatív tüzelőanyag-készletek.

tér nyílik a szélerőművek előtt

Hosszas előkészítés után végre megszületett a döntés a magyarországi szélerőművek létesítését 2006 eleje óta korlátozó 330 megawattos szabályozás feloldásáról. Megjelent a energiaügyi tárca rendelete, amely többek között szabályozza a további szélerőmű-kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeit is. Ennek értelmében a Magyar Energia Hivatalnak (MEH) minden év szeptember 15-éig elemzést kell végeznie a villamosenergia-rendszer középtávon várható teljesítményének egyensúlyáról, szabályozhatóságáról és biztonságos működéséről, ebben meg kell állapítani, hogy milyen lehetőség van újabb kapacitás létesítésére. Ezt követően tette közzé a MEH augusztus elején a szélerőmű-kapacitás létesítésére vonatkozó pályázati kiírását, melyben a kiosztható kapacitást mennyiségét 410 megawattban határozta meg. Ebből 280 megawatt az Édász és az Émász területére, míg a többi a Démász, az Elmű és a Titász területére esik. A MEH szerint a szélerőművek áramtermelésének időben változó jellege, az eltérő területi eloszlás, a változások nagysága, iránya és gyakorisága komoly technikai kihívást jelenthet a rendszer szabályozhatósága szempontjából. A rendszerirányító forrásai korlátozottak, a különféle típusú szabályozási tartalékok közül csak az órás tartaléknál van lehetőség külső források igénybevételére. Így a beépíthető szélerőművek mennyisége - a hatékonyan működő regionális tartalékkapacitási piac kialakulásáig - korlátozott.

Épülhet a világ első kiégettüzemanyag-tárolója

A kiégett kazetták és radioaktív hulladékok kezelésével foglalkozó svéd SKB a forsmarki telephelyet választotta ki Svédország kiégett kazettáinak végleges tárolására. A vállalat bejelentése szerint a létesítmény telephelyi munkálatai 2013-ban, míg az építés 2015-ben kezdődhet meg. A tároló a tervek szerint 2023-ban léphet üzembe, és ezzel a világ első végleges kiégettüzemanyag-tárolója lehet. Az SKB két évtizednyi kutatás után döntött a forsmarki atomerőmű közelében, Stockholmtól 100 km-re fekvő telephely mellett. A svéd atomerőművek összes kiégett üzemanyagát a végleges tárolóban helyezik majd el, 500 méter mélyen a kristályos alapba vájva. Az SKB szerint a forsmarki telephely kőzete a tároló szintjében száraz és kevéssé repedezett, ezek pedig a vállalat szerint fontos paraméterek a hosszú távú biztonság szempontjából. A felszíni létesítményeket egy már létező ipari park területén építik majd fel, és ez is csökkenteni fogja a környezetre gyakorolt hatást.

Megújul az ország legnagyobb lakóháza

Uniós, önkormányzati és állami támogatással újul meg az ország legnagyobb lakóépülete, a 886 lakásos és mintegy háromezer embernek otthont adó óbudai, Szőlő utcai úgynevezett Faluház. Az 1,2 milliárd forintos felújítás 40 százaléka az önkormányzati támogatás, 33 százaléka a Panel Plusz Program és 27 százalék a tulajdonosok önrésze. A projekthez egymillió euró EU-támogatást nyertek el, annak fejében, hogy vállalták: az energiafelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében megújuló energiaforrások igénybevételével újítják fel a panelházat. A mintaprojektnek minősülő felújításnál a házba műanyag ablakokat építenek be, 10 centiméter vastag külső szigetelést kap a homlokzat és a tető, s ez utóbbira 1500 négyzetméter napkollektort telepítenek a hálózati meleg víz biztosítására. A ház fűtését továbbra is a Főtáv biztosítja. A rekonstrukciónak köszönhetően a felére csökkenhet az épület jelenlegi energiafelhasználása.

Versenyképes lesz a távfűtés

A Főtáv elképzelése szerint jövőre Budapesten a távhő lesz a legkedvezőbb fűtési technika - jelezte Kovács Lajos, a Főtáv Zrt. vezérigazgatója, miután ismertette a cég költségcsökkentési és takarékossági programját. A társaság reményei szerint a Magyar Energia Hivatal (MEH) jóváhagyja a július 21-én beadott 10,5 százalékos hődíjcsökkentési kérelmet, ami szeptember elsejétől életbe léphet, ám novemberben egy következő, a jövő év elejétől érvényes árcsökkentési javaslat is a MEH asztalára kerül. Ennek pontos mértéke még nem publikus, de akár hasonló nagyságrendű is lehet, mint a mostani, 10,5 százalékos javaslat. A különféle díjcsökkentések és a 18 százalékos kedvezményes áfa bevezetése összességében egy 52 négyzetméteres átlagos lakásnál eddig évi 24 ezer forint körüli fogyasztói megtakarítást eredményezett. A Főtáv fejlesztéseinek egyik jelentős lépése lesz a körvezeték-építési program, amelyet októberi közgyűlésükön kívánnak jóváhagyatni. Ezzel 2015-ig kiépülne az a körvezeték-hálózat, amellyel összekötnék a jelenlegi öt nagy távfűtő rendszert, így javítanák az ellátás biztonságát és a működés hatékonyságát. A projekt nagyságát jelzi, hogy a 25-30 milliárd forint beruházási költség eléri a cég jelenlegi 30 milliárd forintos eszközvagyonát. Emellett a megújuló energia felé fordul a társaság. A rákoskeresztúri fűtőmű területén egy négy megawattos geotermikus fűtőművet kíván létesíteni, az erre vonatkozó pályázat szeptemberben jelenik meg. A Főtávnál 2007-óta zajló hatékonyságnövelő programok segítségével az év végéig négymilliárd forintot takarítanak meg, ami egyrészt lehetővé tette, hogy sem tavaly, sem ebben az évben nem emelkedett az alapdíj, sőt idén csökkent, valamint biztosította a fedezetet az ÖkoPlusz programban részt vevők 10 százalékos alapdíjkedvezményére. Kovács Lajos szerint egyébként a vártnál sikeresebb volt a Főtáv ÖkoPlusz programja, mert az előzetesen várt 400 épülettel szemben a pályázat július 31-ei befejezéséig 512 lakóközösség csatlakozott a programhoz, ez pedig mintegy 45 ezer lakást érint. A beruházáshoz a kormány 50 százalékban járul hozzá, így a rendszer kiépítésének lakásonkénti 150 ezer forintos teljes költségéhez a lakóknak 75 ezer forint önrészt kell biztosítaniuk, ami viszont kevesebb mint két év alatt megtérül.

Mindenkivel tárgyalna a GEOF

A húsz céget és szövetséget képviselő Gázár Érdekegyeztető Országos Fórum (GEOF) vezetői az elmúlt napokban találkoztak a Gazdasági Versenyhivatal vezetőivel, a Pénzügyminisztérium illetékeseivel, a szakmai érdekképviseleti szervekkel, valamint levélben keresték meg az Európai Bizottságot, hogy minél nagyobb körben szerezzenek támogatókat a gázfogyasztók egy részére kivetett "pótadórendelet"módosításához. A GEOF úgy látja, hogy számos cégnek nagyobb kárt okoz a rendelet, mint amit eddig a világgazdasági válság okozott. Tóth Tibor ügyvivő szerint néhány vállalkozás esetében 300-400 milliós többletteher is elképzelhető, ugyanakkor vannak olyan kisebb vállalkozások, amelyek esetében a rendelet által előrevetített kár értéke csupán néhány milliós, de hatását tekintve a vállalkozás következő másfél évi nyereséges működését kérdőjelezi meg.

Nem volt rossz féléve az E.On-nak

A világ második számú közüzemi cége, a német E.On energetikai vállalatcsoport első féléves beszámolója szerint a közép-európai üzleti térségben a Gas Romania első csoportmérlegbeli szerepeltetésének pozitív hatását lényegében elvitte a kisebb magyarországi haszon, illetve a térség általános gazdasági visszaesése. Ráadásul a valutaárfolyamok negatív hatása is rontotta a térségi profitot. Készpénzforgalmi szempontból pozitív tényező volt viszont az E.On Földgáz Storage üzlete, különösen a tárolóhasznosítás. A Magyarországon mintegy ötezer embert foglalkoztató cégcsoport az anyavállalati féléves eredmények ellenére központi döntés miatt csak éves adatokat közöl - mondta a Napinak Kutas István szóvivő. Eszerint az E.On Hungária Energetikai Zrt. 2008-as nettó árbevétele 2,56 milliárd euró volt (251 forint/euró árfolyamon számolva). Az E.On Földgáz Storage Zrt. nettó árbevétele 43 milliárd forintot tett ki, 13 milliárd forint adózott eredmény mellett. Az E.On Földgáz Trade Zrt. nettó árbevétele 947 milliárd forint volt, 12 milliárd forint veszteség mellett. A német E.On energiavállalat az első félévben a tavalyinál 4 százalékkal nagyobb nettó nyereséget ért el. Mint tegnap bejelentették, adózott eredménye egyszeri tételek nélkül 3,45 milliárd euró volt, jelentősen meghaladva az elemzők által várt 3,17 milliárdot. A válság miatt azonban, amely elsősorban a gyárak bezárásával jár, csökken a közüzemi vállalatok energia- és gázeladása, ezért a cég idén nyeresége 5-10 százalékos csökkenésére számít - azonban ez az eredmény is kedvezőbb, mint a korábban prognosztizált 10 százalékos visszaesés. A németországi áram- és gázfogyasztás az év első felében 8 százalékot esett, a legtöbbet az ország újraegyesítése óta. Ezen belül áramból 6, gázból 11 százalékkal kevesebbre volt szükség - írta a Bloomberg.

Újraindulnak a mátrai erőmű blokkjai

A mátrai erőműben vasárnap újraindulnak és hétfőn hajnaltól teljes kapacitással termelnek a július 27-i tűzeset miatt leállt blokkok - mondta a Napinak Valaska József, az erőmű igazgatóságának elnöke. Az egyes és kettes, 100 megawattos blokkokhoz tartozó fő szénellátó szállítószalag-rendszeren keletkezett tűz (Napi, 2009. július 28) az előzetes becslésekben szereplő 500-700 millió forintnál lényegesen kevesebb, 333 millió forint anyagi kárt okozott. A helyreállítási munkákkal nemcsak kijavították és üzembe helyezik a negyvenéves szállítószalagokat, a szabadtéri műanyag és üvegborítású szalagfolyosót, valamint a csatlakozó szállítószalagokat - melyek egy része megsérült, elégett -, hanem egyúttal korszerűsítették is a szénellátó szalagrendszert és a mai igényeknek megfelelően építették át.

Lezárult az ÖkoPlusz program

Versenyképesebbé válik a budapesti távfűtés: amellett, hogy augusztus elsejétől a szolgáltatás áfája 18 százalék, további hődíjcsökkenést eredményez, hogy a július elsejétől számított gázévben a Főtáv, valamint a számára hőt termelő erőművek egyaránt a szabad piacról szerzik be a gázt. Ennek nyomán adott be július 21-én a Főtáv a Magyar Energia Hivatalba (MEH) egy 10,5 százalékos díjcsökkentési kérelmet. Elbírálására 30 napja van a MEH-nek, várhatóan már szeptembertől érvényesítheti a Főtáv ezt a mérséklést is. A cég szerint a költségcsökkentés másik, hosszú távú lehetősége az energiahatékonyságban és a meglévő fűtési rendszerek modernizációjában rejlik. A fűtés szabályozhatóságát megvalósító ÖkoPlusz program pályázati határideje július 31-én zárult le - mondta a Napinak Balog Róbert szóvivő -, egy ilyen korszerűsítéssel átlagosan akár 17 százalékos hődíj-megtakarítás is elérhető, valamint 10 százalékos alapdíjkedvezményt is kapnak az érintett lakóközösségek. Az államilag is támogatott programra a Főtáv területén 512 épület (mintegy 42 ezer lakás) adott be pályázatot, 2,4 milliárd forint támogatást kérve, ezen belül 40 épület esetében már megkezdték az idei kivitelezés előkészítését. Tavaly 19 budapesti távfűtéses épület mintegy 2 ezer lakásának fűtéskorszerűsítését végezték el.