Mayer György

Jól lobbiztak a nagyok

A nagy földgázfogyasztók sikerrel lobbiztak akkor, amikor az energiaügyi tárca vezetőit arról akarták meggyőzni: módosítsák az idén július elsején hatályba lépett, a földgáz különadójáról szóló rendeletet. A nagyfogyasztók a tárgyalásokon elérték ugyanis, hogy azon cégekre, amelyek 2008. október elseje előtt már kiléptek a szabadpiacra, idén november elsejétől nem vonatkozik a köbméterenkénti háromforintos pótadó. A tárca szerint az energiaügyekért felelős miniszter aláírta a módosító rendeletet, melyet kihirdetésre tegnap sürgősséggel továbbküldtek, így egy-két napon belül megjelenhet a közlönyben. A vitatott rendelet szerint az állam elismeri, hogy a közüzemi nagykereskedőnek, az E.On Zrt.-nek 66 milliárd forint bevételhiánya keletkezett. A rendelet szerint 2009 harmadik negyedében köbméterenként 17,4 forint, az év hátralévő három hónapjában pedig 3 forint pótadót fizetnek a gázfogyasztók az E.On hiányának kompenzálására. Ezzel a tartozás nagyobbik része letudható. A mostani megállapodás azt is jelenti, hogy az így kiesett kompenzációt valakinek meg kell térítenie, vagyis ismét a legkisebb érdekérvényesítő erővel rendelkező lakosság fogja megfizetni, ami szakértők szerint egyértelműen már januártól a kisfogyasztói gáz drágulását eredményezi.

Egyre versenyképesebb lehet a távfűtés

Beigazolódni látszanak Kovács Lajosnak, a Fővárosi Távhőszolgáltató (Főtáv) Zrt. vezérigazgatójának szavai, miszerint a jövőben a távfűtés lesz Budapesten a legolcsóbb fűtési mód.

Mától alacsonyabb a földgáz átlagára

Hosszú idő után végre itthon is érezteti hatását a világpiacon már közel fél éve tapasztalt földgázáresés, ám a kisfogyasztói gázárak mától érvényes és az idei utolsó negyedévre vonatkozó, átlag 10 százalék körüli csökkenése mértékadó szakértők szerint átmenetinek ígérkezik. A piacnyitás hatására és az új gáztörvény értelmében a kisfogyasztókra, ezen belül a lakosságra vonatkozó úgynevezett egyetemes szolgáltatás árát a szolgáltató határozza meg, ám a benyújtott javaslatokat a Magyar Energia Hivatal (MEH) hagyja jóvá, egyfajta árkontrollt gyakorolva. Az egyes árelemek mértékét és a számítás módját ugyancsak a MEH határozza meg, mégpedig hatósági árként. Az egyetemes szolgáltatás árát negyedévenként egyszer lehet módosítani, az erre vonatkozó szolgáltatói előterjesztést a MEH hagyja jóvá. Mától a kisfogyasztói árak átlagosan 131,90 forint/köbméterről 119 forint/köbméterre csökkennek, az egyes szolgáltatók végárai viszont alig különböznek: az eltérés mindössze 0,065 forint/köbméter - vagyis kevesebb mint egy fillér -, a legolcsóbb a Főgáz, a legdrágább pedig a Tigáz. Vagyis a végfelhasználói árakat figyelembe véve még korántsem beszélhetünk a piacnyitástól várt árversenyről, ráadásul a 10 százalékos mérséklődést csak azok a fogyasztók érzékelik, akik nem kapnak semmilyen gázártámogatást, mert az árcsökkenéssel együtt az is kisebb lesz. A mostani gázárcsökkenést nem is igazán a piaci folyamatok tették lehetővé, ez elsősorban a nagykereskedő E.On felé fennálló importkorrekciós ár mérséklődésének köszönhető. (Mint többször is megírtuk, a korábbi szociálpolitikai megfontolású árszabályozás miatt az E.On felé 66 milliárd forintos veszteséget ismert el a kormány, aminek ellentételezésére a gázárakban az idei harmadik negyedévben köbméterenként 17,40 forint, az év hátralévő időszakában pedig köbméterenként 3 forint pótdíjat kell fizetni az egyébként aktuális gázáron felül.) Januártól egyébként új gázárszabályozás lép életbe: változnak a rendszerhasználati, elosztói és tárolói díjak, amit a MEH fog meghatározni. Ezen túlmenően a világpiacon az előző háromhavi átlagárhoz viszonyítva már ezer köbméterenként mintegy 30 dollárral drágult a gáz, sőt orosz bejelentés szerint a Gazprom emeli európai árait, így szinte biztos, hogy jövőre áremelkedés várható. (Az orosz gáztól az évi 10-12 milliárd köbmétert importáló Magyarország függ leginkább Európában.) Az egyetemes szolgáltatási körbe tartozó, vagyis a 20 köbméter/óra fogyasztás alatti felhasználóknak - idetartoznak a lakossági fogyasztók is - a gáz árát a hőmennyiség alapján számolják el, ebből lehet a köbméterenkénti árat kiszámolni. Júliustól áfával együtt országos átlagban 3,719 forint/megajoule-t fizettünk a gázért, ami október elsejétől 3,326 forintra csökken, ezt köbméterre átszámolva jön ki a mától érvényes 119 forintos végfelhasználói ár.

Egyre versenyképesebb lehet a távfűtés

Beigazolódni látszanak Kovács Lajosnak, a Fővárosi Távhőszolgáltató (Főtáv) Zrt. vezérigazgatójának szavai, miszerint a jövőben a távfűtés lesz Budapesten a legolcsóbb fűtési mód. A szakember ezt májusban mondta, miután az Alkotmánybíróság döntése lehetővé tette a távhőről való leválást, figyelmeztetve az érintetteket, hogy ne hozzanak elhamarkodott döntést, vizsgálják meg a fűtési mód megváltoztatásának valós költségeit és lehetséges kockázatait. Kovács Lajos azt is hangsúlyozta, hogy a költségcsökkentéshez az energiatakarékosságon, a korszerűsítésen keresztül vezet az út, mindez pedig a szabályozhatóság és mérhetőség függvénye, ami például az államilag is támogatott ÖkoPlusz programmal érhető el. (E program segítségével 17 százalékos hődíjcsökkenést is elérhettek a fűtés-korszerűsítésen átesett házakban élők, sőt volt olyan ház, ahol a dupláját is sikerült.) Javította a távfűtés versenyképességét, hogy augusztus 1-jétől a távhőszolgáltatás a 18 százalékos áfakulcsba került, míg a gázszolgáltatásé 25 százalékosra emelkedett, plusz a távhőszolgáltatásnál az idei év végéig igénybe lehet venni a téli hónapokra járó 1150 forint/hó alanyi jogú támogatást. Emellett a júliusi piacnyitást követően a Főgáz és a távhőt biztosító partner erőművek a szabadpiacról szerezték be a gázt, ami lehetővé tette szeptembertől a hődíj 10,5 százalékos csökkentését is. Mindezt figyelembe véve egy átlagos, 52 négyzetméteres lakásnál, ahol az épület hőszigetelését is elvégezték, az éves távfűtési költség az átlagos 230 ezer forinttal szemben már most 180 ezer forintra esett. A ma életbe lépő, átlagosan 10 százalékos gázárcsökkenés a bruttó végfelhasználói díj további 7-7,5 százalékos mérséklődését eredményezheti. Kovács Lajos szerint a magyar távhőrendszer jó hatásfokú, technikailag ugyanolyan eszközökkel rendelkezik, mint például a skandináv, német, osztrák rendszerek, a tarthatatlan állapotokat a hazai árszabályozó rendszer okozta. Az anomáliák miatt egyre többen akartak egyedi, főleg gázalapú fűtésrendszert kiépíteni a társasházakban; Budapesten eddig mintegy kétezer lakás vált le a távhőszolgáltatásról, bár korábban ennél többen jelezték ezt a szándékot. Az energiainfo.hu és a KPMG közös elemzése azt jelzi, hogy ahogy oszlani látszanak a távhőszolgáltatással kapcsolatos gondok, alábbhagyott a leválási kedv. Ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy a földgáz árcsökkenésére alapozott hődíjcsökkentés csak tüneti kezelés, amíg a földgázárak fogyasztók közötti keresztfinanszírozása fennáll - jelezte Drucker György, az energiainfo.hu vezető elemzője. Fekete Csaba, a KPMG menedzsere szerint a tömeges leválás rémképe valószínűleg erősítette a távhőszolgáltatók együttműködési hajlandóságát a panelépületek szigetelésében és a belső fűtési rendszerek korszerűsítésében.

A Magyar Energia Hivatal igazított a szélerőmű-pályázaton

Számos ponton módosította a Magyar Energia Hivatal (MEH) a szélerőművek létesítésére vonatkozó, augusztus 28-án kiírt pályázatát. A pályázható összes kapacitás 410 megawatt, amelyből 280 megawattot az országban lévő hat hálózati engedélyesből kettőnek (E.On Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. és Émász Hálózati Kft.) a területére együttesen, míg a fennmaradó 130 megawattot az ország többi részére hirdettek meg. A módosítás fő eleme, hogy amennyiben valamelyik kategóriában több pályázat érkezik, mint az igényelhető kapacitás, akkor a nyertesek kapacitását arányosan csökkenteni kell. Ha valamelyik kategóriában a nyertes visszalép vagy elveszti jogosultságát, akkor a következő legkedvezőbb ajánlatot benyújtónak biztosítják a kapacitást, akinek nem jutott az eredeti felosztásban. Módosult az engedély kiadásától számítva 33, illetve 35 hónapra a létesítés határideje és számos melléklethez további adatokat is kér a MEH. Korábban több kritika érte a pályázati kiírásában megfogalmazottakat, többek közt a Magyar Szélenergia Társaság szeptember 9-én elküldte módosító javaslatait - mondta a Napinak Tóth Péter, a társaság elnöke, aki bízik abban, hogy javaslataik visszaköszönnek a MEH módosításaiban.

Tovább csökkenhet a távfűtés díja Budapesten

A távhőszolgáltatás terén jelentős előrelépés a fogyasztók szempontjából az áfa 18 százalékra csökkentése, de még számtalan szabályozási kérdés vár megoldásra - mondta Kovács Lajos, a Fővárosi Távhőszolgáltató (Főtáv) Zrt. vezérigazgatója az EnergiaInfo és a KPMG Sajtóklub rendezvényén. A szakember szerint szükséges többek között a kapcsolt energiatermelés és a gázárképzés rendezése is. Budapesten egy átlagos, 52 négyzetméteres lakás éves távfűtési költsége 230 ezer forint, amennyiben elvégezték a lakás fűtési rendszerének korszerűsítését, megvalósították az egyedi szabályozást, akkor 208 ezer forint az éves díj. Ahol ezzel együtt még az épület hőszigetelését is elvégezték, évi 180 ezer forintra esett a távfűtés költsége. A beígért januári további áfacsökkentés és a Főtáv mintegy 10 százalékos további alapdíjcsökkentése újabb 30 ezer forint körüli díjcsökkenést eredményezhet majd a jelenlegi árakhoz képest. A 10 százalék körüli októberi - átmeneti - földgázárcsökkentés 7-7,5 százalékos további díjmérséklődést hoz. A Főtáv a 240 ezer lakás fűtéséhez felhasznált hőenergia 80 százalékát külső partnertől, legnagyobb részben a Budapesti Erőműtől vásárolja. Az összes hőigény 70 százaléka származik kapcsolt energiatermelésből, ahol a kötelező átvételi (kát) költségek érvényesülnek. A kát újragondolása és rendbetétele alapvetően szükséges - tette hozzá Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke -, de úgy kell rendezni a kérdést, hogy azok az erőművek kapjanak támogatást, amelyek a támogatásból származó haszonból juttatnak a távhőfelhasználóknak is. Azt is látni kell azonban, hogy amennyiben a kát megszűnne, a jelenlegi kapcsolt energiatermelő erőművek nagyobb része leállhatna, mert az alapdíjat ötszörösére, a hődíjat nyolcszorosára kellene emelni. Győrben az önkormányzat saját beruházásában építették fel a város 24 ezer távfűtéses lakásának hő- és melegvíz-igényét fedező, egyébként kapcsolt energiatermelésre alkalmas erőművet. A 2002-ben, 3,3 milliárd forintból elkészült erőmű beruházása négy és fél év alatt térült meg, egy átlagos, 52-53 négyzetméteres lakás éves távfűtési költsége 140-150 ezer forint. Az erőmű nyereségét visszaforgatják és a szükséges fejlesztésekre használják fel. Amennyiben megszűnne a kát, évi egymilliárd forintot veszítenének - mondta H. Szováti Miklós, a Győri Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. A távfűtés kapcsán a szakértők megjegyezték: az utóbbi időben - részben az árak csökkenése miatt - alábbhagyott a korábban tapasztalható leválási hullám, de további támogatások szükségesek a hatékony energiafogyasztás elősegítéséhez, a panelépületek szigetelésének és fűtési rendszereinek korszerűsítéséhez.

Átmenetileg csökken csak a gáz ára

Októbertől átlagosan 10 százalékkal csökken a lakossági és legkisebb ipari fogyasztókra vonatkozó gázár, ami 13-14 forintos végfelhasználói árcsökkenést eredményez. Mint Matos Zoltán, a Magyar Energia Hivatal (MEH) szeptembertől kinevezett új elnöke elmondta, a pénteken kihirdetendő árváltozás elsősorban az E.On felé fennálló importkorrekciós ár csökkenésének köszönhető. Mint a Napi is többször jelezte: a korábbi, szociálpolitikai megfontolású árszabályozás miatt a nagykereskedő E.Onnak 66 milliárd forint veszteséget ismert el a kormány, aminek ellentételezésére a gázárakban az idei harmadik negyedévben köbméterenként 17,40 forint, az év hátralévő időszakában pedig köbméterenként 3 forint pótdíjat kell fizetni a gázáron felül. Ez az a tétel tehát, ami lehetővé teszi a gázárcsökkenést. Jövőre egyébként új gázárszabályozás lép életbe, változnak a rendszerhasználati, elosztói és tárolói díjak, valamint a világpiacon már drágult a gáz, így januártól kisebb mértékű áremelkedés prognosztizálható. Az árampiacon is drágulással kell számolni, mert a lakosságot is magában foglaló egyetemes szolgáltatás árai elmaradnak a tőzsdei, vagyis piaci áraktól.

A kapcsolt energiatermelést támogatják a megújulók nevében

Rendkívül drága a kapcsolt energiatermelés támogatása a villamosenergia-fogyasztók számára - derült ki a Magyar Energia Hivatal (MEH) számításából. Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés, az úgynevezett kát-mérlegkörben elszámolt villamos energiához kapcsolódó támogatás számított összege az első félévben 42,9 milliárd forint volt, ami kilowattóránként 11,87 forintot jelentett a fogyasztóknak, ez az előző év azonos időszakához képest 12,1 százalékos emelkedés. Az összes támogatás 72 százaléka - 30,9 milliárd forint - a kapcsoltan termelt villamos energiához kötődik. A megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia után számított összeg 11,5 milliárd, a hulladékból termelt után számított 0,5 milliárd forintot tett ki. A támogatás összege a 2008. első félévihez képest 9,5 milliárd forint (28 százalék) növekedést mutat. Ezen belül a kapcsoltan termelt kategóriára eső összeg 6,3 milliárd forinttal (26 százalékkal), míg a megújuló kategóriában 3,2 milliárd forinttal (38 százalékkal) növekedett. A vizsgált időszakban az átvételi kötelezettség keretében értékesített villamos energia mennyisége 15 százalékkal, 3615,3 gigawattórára (461,5 gigawattórával) növekedett az előző év ugyanezen időszakához képest.

Új székházba költözött a rendszerirányító

A magyar villamosenergia-rendszer rendszerirányításának kezdetétől számítva a negyedik vezénylőt vette birtokba április végén az országos diszpécserszolgálat azzal, hogy új székházba költözött a Mavir Zrt. - mondta Tari Gábor vezérigazgató. Véleménye szerint sikeresnek mondható az átköltöztetése, mert a vezénylőnél elsődleges követelmény volt, hogy az üzemirányítás egy pillanatra sem szünetelhet és a biztonság sem csökkenhet. A vezénylőben a régi mozaikséma helyett hatalmas kivetítőn jelennek meg a szükséges információk. A 8,4-szer háromméteres vetítőfelület 18 darabból áll és egyidejűleg legalább féltucatnyi számítógépes rendszerből érkező adat megjelenítésére alkalmas. Ennek költsége mintegy 400 millió forint volt, mert a számítógépes rendszer alapját képező szoftvert az előző diszpécserközpontból telepítették át. A vezénylő az épületkomplexum legvédettebb belső körébe került, kiegészítve egy szimulátorhelyiséggel, amely vészhelyzetben lehetővé teszi nemcsak a vezénylő kiváltását, de azt is, hogy a diszpécserek életszerűen tudják modellezni az éles helyzeteket, valamint biztonsági okokból az épületen kívül is működik egy tartalék teherelosztó. A rendszerirányítás mellett a Mavir kiemelt feladata a hálózatfejlesztés is, erre idén mintegy 17 milliárd forintot költenek. E munka következő jelentős állomása novemberben lesz a Szombathely és Hévíz közötti 400 kilovoltos nagyfeszültségű összeköttetés átadásával, amit a jövő év közepén a Pécs és Ernestinovo közötti szintén 400 kilovoltos magyar-horvát távvezeték üzembe helyezése követhet. Hatvan éve, 1949-ben Budapesten, az Elektromos Művek épületében, a Váci úton kezdte meg munkáját az Országos Villamos Teherelosztó (OVT), amely 1951-ben a budai várba költözött. A számítógépek térhódítása nem kerülte el a teherelosztót sem, melynek 1978-ban elkészült új épületében helyezték üzembe a HIDIC 80-as folyamatirányító számítógépet. A nyolcvanas évek végére nyilvánvalóvá vált, hogy új épületbe kell költözni vagy a régit fel kell újítani. Majd az MVM egykori műszaki főosztályából az európai integráció és piacnyitás követelményeinek megfelelően 2000-ben először egy önálló szervezet lett, végül 2005-ben létrejött a mai átviteli rendszerirányító. A szakmailag független Mavir feladatai folyamatosan bővültek, így hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a szervezeti átalakulásokat az örökölt telephelyek nem képesek megfelelően kiszolgálni. Így indult el az az elhelyezési projekt, amely a korábbi négy telephely helyett egy teljesen új székházat jelentett.