Mayer György

Megtárgyalta a kormány a megújulóenergia-stratégiát

Az előzetesen lefolytatott szakmai vitát követően első olvasatban megtárgyalta a kormány az ország megújuló energiaforrások felhasználására irányuló stratégiáját, amely az uniós célkitűzések elérése érdekében a helyi adottságok figyelembevételével készült el. Az előzményekhez tartozik, hogy az Európai Tanács 2007. márciusi ülésén kötelező célkitűzésként határozta meg, hogy a megújuló energiaforrások részarányára az EU teljes energiafogyasztásában 2020-ig 20 százalékra emelkedjen, úgy, hogy a nemzeti célkitűzéseket a bizottság az érintett országok beleegyezésével határozza meg. A tanács emellett 2020-ig kötelezően 10 százalékban határozta meg a közlekedési benzin- és dízelolaj-felhasználás energiatartalomra vetített minimális bioüzemanyag-hányadát. Az Európai Tanács felkérte az Európai Bizottságot, hogy az idei év végéig dolgozza ki a megújuló energiaforrások átfogó, egységes keretének létrehozására a valamennyi megújuló energiaforrás használatáról szóló új, átfogó keretirányelvre vonatkozó javaslatát. A közösségi célkitűzés elérése érdekében a tagállamoknak a helyi adottságok figyelembevételével nemzeti célkitűzéseket kell megállapítaniuk. A nemzeti célkitűzés elérése érdekében a tagállamoknak saját célkitűzéseket kell meghatározniuk a villamos energia, a hűtés-fűtés és a bioüzemanyagok tekintetében. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a honlapján - a civil fórumon - széles körű, a jelentős szakmai-iparági szervezetek, szövetségek, vállalatok, a tudományos élet szakértőinek és érdeklődő állampolgároknak részvételével zajló, egy hónapig tartó társadalmi egyeztetést bonyolított le és a vélemények figyelembevételével elkészült a véglegesített stratégia tervezete. A magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére vonatkozó 2007-2020 közötti stratégia célja, hogy koncepcionális keretet adjon a megújuló energiahordozók felhasználásának növeléséhez, hozzájáruljon a megújuló technológiák és alkalmazásuk terjedéséhez, e technológiák hatékonyságának javításához, valamint a társadalmi elismertetéséhez, népszerűsítéséhez. A stratégia ambiciózus, de reális célkitűzést határoz meg a magyarországi megújuló energia felhasználására - összhangban az Európai Unió 2007. januári klímavédelmi és energiacsomagjával a 2007-2020-ig terjedő időszakra. A legfőbb stratégiai cél, hogy Magyarországon 2020-ban a megújuló energiaforrások felhasználása elérje a 186,3 PJ-t a 2006. évi 55 PJ-hoz képest. E stratégián belül három ágazati célkitűzést határoztak meg. A villamosenergia-termelésen belül a megújuló energiaforrások felhasználása a 2006. évi 1630 GWh-hoz képest 2020-ban érje el a 9470 GWh-t; a hőtermelésen belül a megújuló energiaforrások felhasználása a 2006. évi 36 PJ-hoz képest 2020-ban érje el a 87,1 PJ-t; az üzemanyag-fogyasztáson belül a bioüzemanyagok energiaértéke a 2006. évi 0,935 PJ-hoz képest 2020-ban érje el a 19,6 PJ-t. Nagyon lényeges kérdés, hogy milyen szakmai, gazdasági és társadalmi hatásokkal lehet számolni. A fosszilisenergiahordozó-felhasználás megújuló energiahordozókkal való kiváltása jelentős gazdasági-társadalmi előnyökkel járhat. Környezetszennyező hatásuk a fosszilis energiahordozókhoz képest lényegesen kisebb. Felhasználásuk mérsékli a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátását és a levegőszennyezést, aminek kedvező hatása a kisebb mértékű savasodásban, az épített környezet állagromlásának mérséklésében és jobb mezőgazdasági termésben mutatkozik meg. További kedvező hatás érhető el az egyébként környezetterhelő anyagok (hulladék, szennyvíziszap) energetikai hasznosítása és az alacsonyabb szennyezőanyag-kibocsátással együtt csökkenő áttételes, kedvező társadalmi hatások (ilyen például a lakosság jobb egészségügyi állapota) révén. A megújulók hasznosításával mérséklődő fosszilisenergiahordozó-felhasználás hosszabb távon hozzájárul hazánk energiaimport-függőségének csökkentéséhez, a hazai energiahordozó-felhasználás diverzifikációjához. A megújuló energiaforrások technológiáiba történő beruházások révén új, főként vidéki munkahelyek keletkeznek (illetve korábbiak megmaradnak) és új, korszerű technológiákat alkalmaznak. Felhasználásuk ezáltal kedvezően befolyásolhatja az ipari, mezőgazdasági struktúraváltást, elősegítheti az innovációt és ezen szektorok versenyképes működését, hozzájárulva a vidéki életminőség javulásához és a lakosság helyben tartásához. A megújuló-bázisú energia felhasználásának fontos szerepe lehet a tanyák energiaellátásában (pl. Duna-Tisza közi Homokhátság). A tanyai lakosok komplex energiaellátásánál előtérbe kell helyezni a szerényebb lehetőségeket biztosító, de olcsóbb, lokálisan gazdaságosabb megújuló energiaforrásokat (pl. szélturbina, fotovillamos panel, áramtermelés biogázból). Természetesen megkerülhetetlen az ár, költség, támogatás kérdése, hiszen a megújuló energiaforrásokkal ma jellemzően drágábban lehet csak energiát termelni, mint a hagyományos, piacérett technológiákkal, ezért felfutásának feltétele valamilyen típusú állami támogatás. A megújuló részarányra vonatkozó magasabb célértékek egyben magasabb támogatási igénnyel is járnak, ezzel a társadalom tagjainak és a döntéshozóknak is tisztában kell lenniük. A támogatások ugyanakkor és annyiban indokoltak, ha és amennyiben az elérhető közvetlen gazdasági és közvetett társadalmi előnyök kompenzálnak a többletráfordításokért. A stratégia megalkotásával és megvalósításával együtt járó, azzal közvetlenül vagy közvetve összefüggő költségek számba vétele támogatási eszközönként történt a jelenleg ismert adatok alapján, figyelembe véve a 2007-2013. (2015) közötti időszakra vonatkozóan már meghirdetett operatív programok pénzügyi kereteit, a többi eszköznél 2020-ig terjedő költség-előrejelzést alkalmazva. Ennek alapján a megújuló energiaforrások termelésének és felhasználásának ösztönzését közvetlenül és közvetve szolgáló, jelenleg ismert, hazai forrásból és az Európai Unió társfinanszírozásával meghirdetett fejlesztési eszközök keretében rendelkezésre álló támogatási források összegződtek. A stratégiában megjelölt támogatási programokban (KEOP, ROP-ok, NEP, EHA, EMVA, normatív területalapú támogatások) hazai forrásból 54,5-56,5, EU-forrásból 169,5-197,5, összesen 224-254 milliárd forint áll rendelkezésre 2020-ig (ÚMVP, KEOP és ROP-ok 2015-ig).

A piacnyitással nem változik a lakosság áramellátása

A villamos energiáról szóló új törvény 2008. január 1-jei hatállyal megszünteti a közüzemi villamosenergia-szolgáltatást, valamint ezzel együtt az áram hatósági árát, így az Európai Unió többi országához hasonlóan a magyarországi energiaszektorban is kialakulhat a verseny. A piacnyitás folyamatában azonban a lakosság és a legkisebb vállalkozói réteg továbbra is egy védett, úgynevezett egyetemes szolgáltatás keretében kapja a villamos energiát. Az árak alakulását a megszűnő hatósági ár helyett egy külön erre létrehozott árfelügyeleti rendszer keretében ellenőrzi a Magyar Energia Hivatal. A piacnyitást követően a lakosság és a legkisebb ipari felhasználók (2008. január elsejétől a valamennyi telephelyét tekintve 3x50 ampernél nem nagyobb csatlakozási teljesítménnyel rendelkező, majd 2009. január elsejétől a 3x25 ampernél nem nagyobb csatlakozási teljesítménnyel rendelkező nem lakossági felhasználók) az egyetemes szolgáltatás keretében - alapvetően a jelenlegi feltételekkel - tehát változatlan körülmények között jutnak majd villamos energiához. Számukra januártól is a jelenlegi szolgáltatójuk biztosítja az energiát, hiszen továbbra is megmarad a hat (Elmű, Émász, Édász, Dédász, Titász, Démász) területi áramszolgáltató vállalat. A piacnyitás - más néven liberalizáció - a villamosenergia-ipar szabadpiaci kereskedelmi elvének megvalósulását jelenti, azt, hogy egy fogyasztó bármely kereskedőtől vásárolhat áramot, ezzel együtt megszűnik a közüzem, melynek helyébe lép a lakosság és a kisfogyasztók részére az egyetemes szolgáltatás. Ez a szolgáltatás szabályozott minőségi paraméterek melletti energiaellátást jelent, mégpedig hatóságilag ellenőrzött áron. A többi felhasználónak a szabadpiacon a versenypiaci kereskedőktől kell beszereznie az energiát. Rendkívül lényeges viszont a háztartási fogyasztók számára, hogy a piacnyitás számukra semmilyen pluszteendőt nem jelent, mert jelenlegi áramszolgáltatójuk biztosítja ellátásukat. A szolgáltatás minősége sem változik, hiszen a hálózat üzemeltetését is ugyanaz a társaság végzi, a Magyar Energia Hivatal felügyelete mellett. A törvény megerősítette a fogyasztóvédelmi feladatokat is, ennek értelmében a lakossági fogyasztók elszámolással, számlázással, díjfizetéssel vagy méréssel kapcsolatos panaszai ügyében a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a lakossági fogyasztónak nem minősülő felhasználók panaszai ügyében a Magyar Energia Hivatal jár el. A hibabejelentés és a hálózattal kapcsolatos ügyintézés is az áramszolgáltatók kompetenciája marad. Kevésbé közismert viszont, hogy a piacnyitás és az új törvény előírásai szerint a lakosság is szabadon megválaszthatja energiaellátóját, igaz, ehhez az érintetteknek kell minden lépést megtenniük. Tehát aki úgy gondolja, hogy jelenlegi áramszolgáltatójánál kedvezőbb feltételekkel tud mástól energiát vásárolni, szabadon megteheti. Saját magának kell megkeresnie a többi áramszolgáltatót, hogy beszerezze az árajánlatot, s amennyiben az kedvezőbb a jelenleginél, természetesen számukra is szabad a szolgáltatóváltás.

Lezárult az energiatakarékossági pályázatok befogadása

Lezárult az idei évre vonatkozó NEP-2007 - a nemzeti energiatakarékossági program és a sikeres Magyarországért lakossági energiatakarékossági hitelprogram - pályázatainak befogadása. Idén a NEP keretében a gazdasági tárca a hatékonyabb energiafelhasználás és a megújuló energiaforrások fokozottabb kihasználása érdekében hirdette meg pályázatát. A pályázatok befogadási határideje december 15-én éjfélkor zárult le. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) eddig összesített adatai szerint az idei NEP-kiírásra december elejéig 3725 értékelhető minőségű (1500 nem volt értékelhető, ezeket azonnal el kellett utasítani) pályázat érkezett, a támogatott pályázatok száma 3437, jóval több, mint az előző esztendőben (2969). Ez a növekedés az egyszerűsített pályázati rendszernek köszönhető. A megítélt támogatás összege 757 millió forint, az ehhez kapcsolódó kedvezményes megítélt hitel 2100,8 millió forint, az így generált beruházások összértéke pedig 5525,6 millió forint. Kedvezményes hitel csak 2007-től áll a pályázók rendelkezésére, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az előző évhez képest lényegesen nagyobb az eddig regisztrált beruházások összértéke is. (2006-ban ez az összeg 3397 millió forint volt.) A lakossági energiatakarékossági pályázat támogatási kerete 2007-ben 2000 millió forint, eddig a beérkezett 3217 pályázatból 2978 kapott 647,3 millió forint támogatást és 1740 millió forint kedvezményes hitelt a 4596,6 millió forint értékű beruházáshoz. A megújuló energiaforrások felhasználása pályázat támogatási kerete 2007-ben 400 millió forint, az eddig beérkezett 508 pályázatból 459 kapott 109,7 millió forint támogatást és 360,8 millió forint kedvezményes hitelt a 929 millió forint értékű beruházáshoz.

Újabb uniós energiapolitikai csomag látott napvilágot

Lendületet kapott szeptember 19-én az európai energiapolitika, mert az Európai Bizottság egy harmadik javaslatcsomagot fogadott el azzal a céllal, hogy biztosítsa minden egyes európai polgár számára az energiaszolgáltatók közötti valódi választási lehetőség előnyeit. A bizottsági javaslat középpontjában a nagyobb fogyasztói választékra, a tisztességesebb árakra, az energiafelhasználásból eredő környezetszennyezés csökkentésére és az ellátásbiztonságra irányuló törekvés áll - tudtuk meg a tárca kommunikációs főosztályától. Az új csomag arra törekszik, hogy minden energiaszolgáltató megfeleljen a szolgáltatás, a fenntarthatóság és a biztonság magas elvárásokon alapuló szabályainak. A csomag az energiahatékonyság ösztönzése révén elősegíti a fenntarthatóságot, és garantálja, hogy még a kisebb, például a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó vállalkozások is hozzáférjenek az energiapiachoz. A versenyen alapuló piac nagyobb ellátásbiztonságot is fog teremteni, mert javítani fogja az erőművekre és az átviteli hálózatokra irányuló beruházások feltételeit, s ezáltal segít elkerülni a villamosenergia- és a földgázszolgáltatás kimaradásait. A tisztességes verseny garanciái az unión kívüli országok viszonylatában is erősödnek. Annak érdekében, hogy a belső piac működése minden kis- és nagyfogyasztó érdekét szolgálhassa, és hogy az EU-n belüli energiaellátás biztonságosabb, versengőbb és fenntarthatóbb lehessen, a bizottság egy sor intézkedést javasol a meglévő szabályok kiegészítésére. - A termelés és az energiaszolgáltatás leválasztása a szállításról: el kell végezni a hálózati tulajdonjog és a hálózatüzemeltetés "szétválasztását". Ez azt jelenti, hogy a villamosenergia- és a földgázhálózatok üzemeltetését el kell választani az energiaszolgáltatói és az energiatermelői tevékenységektől. - A bizottság elismeri az energiapolitika stratégiai jelentőségét. A javaslatcsomag ennek megfelelően biztosítékokat tartalmaz arra az esetre, ha EU-n kívüli vállalkozások jelentős érdekeltséget, sőt meghatározó befolyást kívánnak szerezni egy uniós energiahálózat fölött: előírja, hogy e vállalatoknak bizonyíthatóan és egyértelműen ugyanazoknak a szétválasztási követelményeknek kell megfelelniük, mint az uniós vállalkozásoknak. - A határkeresztező energiakereskedelem elősegítése: a bizottság javasolja egy, a tagállamok energiapiaci szabályozó hatóságainak együttműködését elősegítő ügynökség létrehozását, amelynek hatásköre kiterjedne jogilag kötelező erejű döntések meghozatalára, és amely kiegészítő szerepet játszana a tagállamok szabályozó hatóságai mellett. Ez biztosítani fogja a több tagállamot érintő ügyek megfelelő kezelését és képessé teszi az EU-t arra, hogy valódi, egységes rendszerként működő európai hálózatot hozzon létre, és ezzel előmozdítsa az ellátás biztonságát és diverzifikációját. - Hatékonyabb tagállami szabályozó hatóságok: a bizottság intézkedéseket javasol a tagállami nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségének megerősítésére és garantálására. - A határon átnyúló együttműködés és beruházások ösztönzése: a bizottság javasolja, hogy az átviteli, illetve szállításirendszer-üzemeltetők európai hálózatot hozzanak létre: Az EU-n belül működő átvitelirendszer-üzemeltetők ennek keretében együttműködhetnének közös kereskedelmi, műszaki és biztonsági előírások kidolgozásában, továbbá megtervezhetnék és összehangolhatnák az EU-szinten szükségessé váló beruházásokat. Ez megkönnyítené a határon átnyúló kereskedést, és egyenlőbb versenyfeltételeket teremtene a piaci szereplők számára. - Nagyobb átláthatóság: a piac átláthatóságának a hálózatüzemeltetés és az ellátás terén való javítása szavatolni fogja az információhoz való egyenlő hozzáférést, átláthatóbbá fogja tenni az árképzést, növelni fogja a piacba vetett bizalmat és segíti a piacbefolyásolás megakadályozását. - A szolidaritás növelése: a nemzeti piacok egymáshoz való közelítésével a bizottság gondoskodik arról, hogy a tagállamoknak több lehetőségük legyen egymás megsegítésére az energiaellátást fenyegető veszélyekkel szemben. Külön kiemelendő, hogy a fogyasztók részesülnek majd az Energiafogyasztók Chartája nyújtotta előnyökből, amelynek gyakorlati alkalmazása 2008-ban indul el. A dokumentum az energiaárakkal kapcsolatos szociális problémákkal, a szolgáltatók és szolgáltatói ajánlatok közötti választáshoz a fogyasztók részére nyújtandó információkkal, valamint az energiaszolgáltató megváltoztatásakor szükséges ügyintézés egyszerűsítésére irányuló lépésekkel foglalkozik, intézkedik továbbá arról is, hogy a polgárokat megvédje a tisztességtelen értékesítési gyakorlatoktól. Egy külön tájékoztató kampány fogja a fogyasztókat jogaikról tájékoztatni.

Új törvény készül a földgázellátásról

A hatékonyan működő földgázversenypiac kialakítása, az energiahatékonyság és az energiatakarékosság elvének a fenntartható fejlődés érdekében történő érvényesítése, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű földgázellátása teljesen új kihívást jelent. Mindezek teljesüléséhez, valamint ahhoz, hogy a magyar gázpiac sikeresen integrálódjon az Európai Közösség egységesülő gázenergia-piacaiba, egy új törvényt kell alkotni, amelynek tervezetét november végén elfogadta a kormány és már az országgyűlés elé került. A törvény tervezetében a villamosenergia-piachoz hasonlóan szerepel a kisfogyasztók és a lakosság védelmét segítő egyetemes szolgáltatás. Ezt a működési engedélyben meghatározott szolgáltatási területen az egyetemes szolgáltatói engedélyes végezheti, a szolgáltatásra pedig az előterjesztés szerint a lakossági fogyasztók és a 20 köbméter/óra kapacitást meg nem haladó egyéb felhasználók, vagyis a legkisebb ipari felhasználók lesznek jogosultak. A tervezet szerint a földgázrendszer használatáért fizetendő legmagasabb díjak mértékét a gazdasági miniszter tételesen rendeletben állapítja meg, vagyis ez a tétel továbbra is hatósági áras marad. A földgázkereskedő által a felhasználónak értékesített földgáz eladási árát a felek megállapodása vagy a földgázkereskedő üzletszabályzata tartalmazza. Az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített földgáz - a kiszámítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak és az engedélyében foglaltaknak megfelelően képzett, valamint a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott - árát az egyetemes szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza. A törvény tervezete megerősíti a Magyar Energia Hivatal (MEH) szerepét is, ennek egyik jelentős pontja, hogy a MEH felléphet a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes ellen, amennyiben az megsérti a felhasználók érdekeit védő előírásokat. Szintén a MEH jogosítványait erősíti, hogy külön meghatározzák a fogyasztóvédelmi előírásokat és a panaszok kezelésének lehetőségeit.

Elfogadta a kormány a 2020-ig tartó energiastratégiát

Jövő év elején tárgyalhatja meg a parlament az ország 2020-ig tartó energiapolitikai stratégiáját, amelyet november 28-ai ülésén hagyott jóvá a kormány. A változás szükségességét indokolja, hogy az energiapolitika legutóbbi, 1993. évi megfogalmazása óta alapvető változások mentek végbe Magyarország nemzetgazdaságában, annak részeként az energiaszektorban és az energetika peremfeltételeiben. Az elmúlt időszakban számottevően mérséklődött a gazdaság energiaigényessége, lényegesen csökkent az energiahordozók által okozott környezetterhelés, sokszereplős és döntően magántulajdonú lett az energiaszektor, kialakult a versenypiac feltételrendszere mind a kőolajszármazékok, mind a vezetékes energiahordozók területén. Ugyanakkor tovább nőtt az ország importfüggősége és megmaradt a magas fosszilisenergia-arány is, és a pozitív trendek ellenére az energiahatékonyság javítása terén is jelentős tartalékok vannak. Ezzel egyidejűleg drámai mértékben növekedett a kőolaj ára a nemzetközi energiapiacon, aminek következménye a földgáz árának növekedése is, vagyis véget ért az olcsó energia korszaka. Az ország uniós csatlakozása magával hozta az energetikai szabályozási feltételek megváltozását. A koncepció lényege, hogy rögzíti Magyarország biztonságos, versenyképes és fenntartható energiaellátásának stratégiai kereteit. A fogyasztóvédelemmel összhangban lévő energiaellátást szolgáló, fő stratégiai kereteket kijelölő dokumentum nem az energetika minden területére kiterjedő cselekvési program, hanem azokat a hosszú távon érvényes megállapításokat és téziseket tartalmazza, amelyek segítik az ország lakosságát, a vállalkozásokat, a kormányzatot és a politikusokat az energetikával kapcsolatos döntéseik során. A dokumentum megújuló energiával foglalkozó megállapításait részletesen a "Magyarország megújuló energiaforrásfelhasználás-növelésének stratégiája 2007-2020" című részstratégia, az energiahatékonysági és takarékossági prioritásokat a "Magyarország energiahatékonysági stratégiája és nemzeti energiahatékonysági cselekvési terve" című részstratégia fejti ki. Ez utóbbin még jelenleg is dolgozik a minisztérium. A dokumentumban újdonság: a piaci alapokra helyezett energiapolitika nem vállalhatja magára, hogy a piaci szereplők számára részletes programot nyújtson. A jövőbeni állami szerepvállalás az energetikában alapvetően két területre irányulhat: egyfelől az energiapiaci modell kialakítására és bevezetésére, annak közvetett eszközökkel való irányítására és folyamatos korrekciójára, másfelől a nemzeti energiapiac külső, nemzetközi feltételeinek alakítására. Az energiapolitika érvényesüléséhez a lakosság, a gazdálkodó szervezetek, az állami szervek és a parlament aktív közreműködése szükséges és csak az EU közösségi döntéseinek és jogszabályainak figyelembe vételével valósulhat meg. Az energiapolitika célja tehát az is, hogy orientálja és mozgósítsa a magyar társadalmat az energiapolitikai követelmények teljesülése érdekében. Az energiapolitikai koncepció hozzájárulhat azon érdek érvényesüléséhez, hogy az energiaellátás költségeit, az energiaárakat növelő környezetvédelmi követelményeket és megújuló energiahasznosítási célokat a társadalmi hasznosság és a hatékonyság követelményét szem előtt tartva a legkisebb költséggel valósítsuk meg. Ezen túlmenően hozzájárulhat az energiaellátás folyamatosságának és biztonságának fenntartásához és javításához. Az energiapolitika stratégiai keretei között továbbvitt piacnyitás és liberalizáció katalizátorként hathat a kedvező piaci folyamatok kiteljesedésére és az infrastrukturális fejlesztésekre. A magyar energiapolitika legfontosabb stratégiai célja az, hogy a hosszú távú szempontokat is mérlegelve optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság mint az energiapolitika alappilléreinek együttes érvényesülését.

A parlament előtt az új földgáztörvény

A november elején a kormány által jóváhagyott új földgáztörvény javaslatának vitája a parlament jövő évi ülésszakának kezdetén várható. A tárca elképzelése szerint jövő július elsejétől nyílna meg a gázpiac, ám szakértők szerint a villamosenergia-törvény parlamenti vitájának tapasztalatai, valamint a végrehajtáshoz szükséges rendeletek elkészítése annyira időigényes, hogy legalább fél évvel csúszhat a piacnyitás. A benyújtó gazdasági tárca szerint a hatékonyan működő földgázversenypiac kialakítása, az energiahatékonyság, és az energiatakarékosság elvének a fenntartható fejlődés érdekében történő érvényesítése, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű földgázellátása teljesen új kihívást jelent, amelyeket az új törvényben szeretnének szabályozni. A törvény javaslatának a villamosenergia-piachoz hasonlóan szerepel a kisfogyasztók és a lakosság védelmét segítő egyetemes szolgáltatás, amelyre a lakossági fogyasztók és a 20 köbméter/óra kapacitást meg nem haladó egyéb felhasználók, vagyis a legkisebb ipari felhasználók lesznek jogosultak. A javaslat szerint a földgázrendszer használatáért fizetendő legmagasabb díjak (tehát nem a gáz árának) mértékét a gazdasági miniszter rendeletben állapítja meg, vagyis ez a tétel - az árampiachoz hasonlóan - továbbra is hatósági áras marad. A földgázkereskedő által a felhasználónak értékesített földgáz eladási árát a felek megállapodása vagy a földgázkereskedő üzletszabályzata tartalmazza. A törvény tervezete megerősíti a Magyar Energia Hivatal (MEH) szerepét is, ennek egyik jelentős pontja, hogy a MEH felléphet a jelentős piaci erővel bírók ellen, amennyiben az megsérti a felhasználók érdekeit védő előírásokat.

Épülhet Gönyűn az E.On-erőmű

Az E.On Kraftwerke aláírta a Siemens AG (Erlangen) és a Siemens Zrt. (Budapest) konzorciumából álló fővállalkozóval a szerződést a Gönyűn létesítendő erőmű kivitelezési munkáira. A 430 megawatt teljesítményű erőmű beruházási költsége 400 millió euró lesz (több mint 100 milliárd forint), ezt az anyavállalat tulajdonosi hitelből biztosítja. A cég korábban 270 millió euró költséggel számolt. Az építés várhatóan 2008 közepén indul, az üzemszerű áramtermelés 2010-ben kezdődhet meg, és üzembe állásakor az ország teljes villamosenergia-igényének 6,5 százalékát biztosítja majd. Az erőmű építését és üzemeltetését Magyarországon az E.On Erőművek Kft., a hannoveri székhelyű E.On Kraftwerke leányvállalata végzi.

Lesz piacnyitás és olcsóbb közintézményi áram

A szerdai kormányülésen tárgyalja a kabinet a kötelező átvétel alá tartozó villamos energiára, közismertebb nevén a zöldenergiára vonatkozó kormányrendeletet. Ekkorra készül el a gazdasági tárca - a hiányzó egyetemes szolgáltatás - árszabályozására és a rendszerhasználati díjra vonatkozó miniszteri rendeletekkel - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Felsmann Balázs, a Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára. Az új villamosenergia-törvény szerint január elsejétől minden fogyasztó számára megnyílik a piac, így megszűnik a mai közüzemi szolgáltatás és a hatósági ár, helyette a lakosság és a legkisebb ipari fogyasztók részére az egyetemes szolgáltatás keretében lesz lehetőség egy árfelügyeleti rendszerben kialakított szolgáltatás biztosítására. Felsmann Balázs szerint karácsony előtt megjelennek a közlönyben a hiányzó kormány- és miniszteri rendeletek, így jogszabályi gátja nem lesz a nyitásnak. A korábban már megjelent árváltozási előrejelzések a lakosság számára 10 százalék körüli, az ipari felhasználóknak ennél lényegesen nagyobb, 30-40 százalékos áremelést hoznak. Mivel ekkora drágulást a közintézmények, így többek között az óvodák, iskolák, kórházak, önkormányzati létesítmények képtelenek lennének elviselni, a kormány lehetőséget teremtett arra, hogy a Magyar Villamos Művek a szlovákiai határkeresztező kapacitást kihasználva külön erre a célra olcsóbb áramot importáljon. Bár az áramszolgáltatók is egyetértettek ezzel a megoldással, mégis úgy vélik, külön rendeletben kellene rögzíteni, kik tartoznak ide és milyen feltételekkel juthatnak kedvezményes energiához. Felsmann jelezte, a törvényben nincs ilyen lehetőség, ezért a tárca semmilyen erre vonatkozó rendeletet nem ad ki, viszont szerinte a szolgáltatóknak lehetőségük van arra, hogy versenypiaci alapon bárkinek kedvezményes áron adjanak energiát. Információnk szerint a probléma feloldására a gazdasági minisztérium kikerülésével a kormányzattal egy olyan áthidaló megoldást találtak, hogy az egyetemes szolgáltatók egy államigazgatási lista alapján kidolgoznak egy intézményi tarifarendeletet, amelynek alapján az MVM-től kapott olcsóbb áramot szintén kedvezményesen adhatják tovább.