Mayer György

A díszkivilágítások miatt Csütörtökön 6602 megawatt fogyott

Rekordra jár az áramfogyasztás A villamos energia magyarországi csúcsfogyasztását eddig 1989-ben mérték, amikor egy napon 6550 megawatt teljesítményt regisztrált a rendszerirányító. A múlt héten kétszer is sikerült túlszárnyalni ezt az értéket: szerdán 6565, csütörtökön 6602 megawatt volt a fogyasztás - tudtuk meg Vinkovits Andrástól, a Mavir Zrt. vezérigazgatójától. Az energiafogyasztásban a kilencvenes évek elején bekövetkezett jelentős csökkenés után a felhasználás az utóbbi években ismét folyamatosan növekedni kezdett, majd ezzel együtt lassan kiegyenlítődött a téli és nyári csúcsigény is. A Mavir adatai szerint már tavaly is decemberben regisztrálták a legnagyobb napi fogyasztást - ez valószínűleg a karácsonyi díszkivilágítás elterjedésének köszönhető. Vinkovits szerint előre felkészültek a növekvő energiaigényre, és elsősorban importból biztosították a szükséges tartalék kapacitást. Ugyanígy az átlagosnál nagyobb - mintegy 600 megawatt - tartalékkal készülnek a január eleji napokra is, hogy zökkenőmentesen tudják áthidalni a piacnyitás esetleges kezdeti nehézségeit. Bár a Mavir felkészülését is rendkívül megnehezíti, hogy például a kötelező átvétel alá tartozó erőműveket érintő, úgynevezett zöld mérlegkörre vonatkozó rendeletet és végrehajtási utasítását csak az 52. heti közlönyben hirdetik ki, ennek ellenére Vinkovits bízik abban, hogy időre összeáll a működtetéséhez szüksége informatikai rendszer. Mindez azért rendkívül lényeges, mert a mérlegköri elszámolás évente 150-250 milliárd forint forgalmat jelent.

Néhány rendelet hiányzik a piacnyitáshoz

Az új villamosenergia-törvény (vet) életbelépéséhez és a piac teljes megnyitásához még hiányzó rendeletek legkésőbb december közepéig elkészülnek, így jogi akadálya nem lesz a liberalizált piaci működésnek - jelentette ki Felsmann Balázs, a gazdasági tárca szakállamtitkára az EnKon konferencián. A rendszerhasználati díjakról és az egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló rendeletek az ötvenegyedik héten jelennek meg a Magyar Közlönyben. A kötelező átvételről, vagyis a zöld mérlegkörről szóló rendelet pedig a tervek szerint az ötvenkettedik héten lesz kihirdetve. Az energiapolitikai elképzelések következő lépéséről szólva Felsmann elmondta: december közepén kerül a kormány elé az energiahatékonysági cselekvési terv, aminek még jelenleg is zajlik a közigazgatási egyeztetése. Az államtitkár szerint a magyarországi energiaellátás biztonságának egyik leglényegesebb kérdése a Nabucco projekt megvalósulása, s ez a téma szóba került hétfőn Brüsszelben is, az uniós tagállamok szakminisztereinek ülésén. Az előkészületek felgyorsítását segíti, hogy már munkába is állt az az uniós biztos, aki a projekt koordinálását végzi. Az államtitkár tapasztalatai szerint a közép-ázsiai országok is egyre inkább valós alternatívát látnak a projektben, valamint Oroszország sem egy ellene irányuló lépésnek tekinti az új vezeték megépítését, hiszen amennyiben megépül, 2020-ig akkor is csak az uniós gázigény-növekedés kevesebb mint felét tudja majd biztosítani. Egy 4,5-5 milliárd eurós beruházásról van szó, amely iránt már érezhető a befektetők érdeklődése is - mondta Felsmann.

Bizonytalanságot okoz a gázár emelése

A jövő évi gázáremelések miatt ismét változik a gázártámogatáshoz kötődő jövedelemhatár és a köbméterenkénti támogatás összege is. Kóka János távozó gazdasági miniszter ugyanis még utolsó hivatalos fellépésén bejelentette, hogy januártól a lakossági földgázárak 5 százalékkal, a nem lakossági földgázárak átlagosan 4,3 százalékkal emelkednek. A bejelentés meglehetősen felkészületlenül érte a gázártámogatás lebonyolításában érintett szociális minisztériumot és a Magyar Államkincstárat is, főleg azért, mert ezzel a támogatási összeghatárok is változnak, vagyis az áremelkedés a támogatott körbe esőknél 8-11 százalékos lesz. Zavart okozott a bejelentés a gázártámogatást igénylők közül azoknál, akik már beküldték a Magyar Államkincstárnak (MÁK) a jövő évi igénylőlapot, hiszen semmilyen tájékoztatást nem kaptak arról, vajon ez a döntés mennyiben vonatkozik rájuk és esetleg új igénylőlapot kell beküldeniük, vagy változatlanul érvényes a már postázott igénybejelentésük. A 2008-ra vonatkozó gázártámogatásról szóló rendelet négy jövedelemhatár alapján megállapított kategóriát tartalmaz, ám a 2007-eshez képest kevesebb, normál esetben évi 2000 köbméter, nagycsaládosok esetében pedig 4000 köbméter felhasznált gázmennyiségig biztosít hozzájárulást, miközben csökkenti az eddigi támogatás összegét is. Az igénybevétel feltétele, hogy az öregségi nyugdíjminimum három és félszeresénél nem lehet több az egy főre jutó nettó jövedelem, ami eddig maximum havi 94 955 forint volt. Nemcsak a gáz ára változik viszont hanem várhatóan a nyugdíjminimum is. Eszerint a támogatás igénybevételére azok jogosultak, akiknél a maximális egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a havi 99 610 forintot, és ebből lesz visszaszámolva a négy jövedelemhatárhoz kapcsolódó támogatás is. Érdeklődésünkre mind a MÁK-tól, mind a szociális tárcától azt a választ kaptuk, hogy várhatóan nem kell új igénylést leadniuk azoknak, akik már feladták a kitöltött adatlapot, de azt nem tudni, mikor jelennek meg a 2008-ra vonatkozó pontos sávhatárok és támogatási összegek. A MÁK a 2007-re beadott támogatási kérelmek közül 197 ezret ellenőrzött, ebből 7655 esetben állapítottak meg a közölt adatokban eltérést. Akiknél bebizonyosodik, hogy jogtalanul vették igénybe a támogatást, azoknak a jegybanki alapkamattal növelt összeget kell visszafizetniük. November 23-ig az államkincstárhoz 110 ezer, a jövő évre vonatkozó igénylés érkezett. Újdonság, hogy aki 2008-ban is jogosulatlanul veszi igénybe a támogatást, annak már a jegybanki alapkamat duplájával növelt összeget kell majd visszafizetnie.

A GKM-re várnak a kereskedők és a fogyasztók

A januári liberalizációig rendkívül rövid a hátralévő idő, és nehezíti a felkészülést, hogy még mindig hiányzik számos kormányrendelet és végrehajtási utasítás, amelyek a GKM szerint december közepéig megjelennek.

Késhet a gázpiac megnyitása

Annak ellenére, hogy már egy hónapja befejeződött a gáztörvény tervezetének közigazgatási egyeztetése, a kormány elé csak ezen a héten került az előterjesztés, amit el is fogadtak. A miniszterek jóváhagyták továbbá a 2020-ig tartó energiapolitikai elképzeléseket, míg a megújuló energiákra vonatkozó stratégiát első olvasatban tárgyalták. A kormány 2020-ra 14-16 százalékos megújulóenergia-termeléssel számol az akkori teljes energiafogyasztáshoz viszonyítva. Elképzelhető, hogy az Európai Unió által kitűzött 20 százalékos részarányt is teljesíteni tudja Magyarország. Az alternatív energiaforrásokkal megtermelt energia aránya jelenleg valamivel 4 százalék felett van. Felsmann Balázs, a gazdasági tárca szakállamtitkára szerint a parlament a legjobb esetben is csak jövő februárban kezdheti meg a gáztörvény tervezetének tárgyalását, ez pedig legrosszabb esetben azt eredményezheti, hogy a 2008. július elsejei piacnyitás akár fél évvel is csúszhat. Ennek elkerülésére már most dolgoznak a törvény végrehajtási rendeleteinek tervezetein, ám - a villamosenergia-törvény tárgyalásának tapasztalatai szerint - a várható rengeteg módosító indítvány és javaslat miatt hosszú időt igényel a törvényalkotás. A gazdasági tárca ezért azt is szeretné elérni, hogy a kormánydöntést követően mielőbb megkezdődhessen a piaci szereplőkkel a szükséges egyeztetés, akár már karácsony körül. A gázpiaci liberalizáció a villamos energiához hasonló piaci körülmények között történik, az elképzelések szerint itt is megmarad a kisfogyasztók részére egy védett, úgynevezett egyetemes szolgáltatás, de ebben a körben sem lesz hatósági ár. A fogyasztók (ez leginkább ebben az esetben is az ipari felhasználókat érinti) maguk választhatják majd meg, hogy honnan, melyik szolgáltatótól vagy kereskedőtől veszik meg a földgázt, és milyen feltételekkel tudnak megállapodni az árakban. Az árakat itt is a szabadpiaci verseny alakítja ki, ami azt jelenti, hogy a villamos energiához hasonlóan jelentősen, akár 30-50 százalékkal is emelkedhetnek az árak.

Alapvető változások jönnek az árampiaci nyitással

Január elsejétől alapvetően megváltozik a hazai villamosenergia-piac működése, mert megszűnik a mai közüzemi piac és ezzel együtt a hatósági árrendszer is. A lakosság és a kisebb, 3x50 amper alatti ipari fogyasztók jövőre még keveset érzékelnek a változásokból, ám az ennél többet felhasználók teljesen új körülmények között juthatnak energiához. A változás az áramszolgáltatók szempontjából alapvetően három ügyfélkört érint. A tényleges nagyfogyasztók, akik már eddig is a versenypiacon vételezték az energiát, lényegi változással nem szembesülnek, s alapvetően hasonló a lakosság és a kisfogyasztók helyzete is. Az igazi változás a közepes fogyasztókat (a kisebb üzemeket, kezdve a családi ház mellett működő műhelytől a nagy bevásárlóközpontig) érinti. Ez a fogyasztói ügyfélkör azokból áll, akik esetében a hálózati csatlakozási érték nagyobb 3x50 ampernél: ez a legegyszerűbb esetben a fogyasztásmérő közelében található biztosítón vagy áramkorlátozón látható, valamint feltüntetik a fogyasztói szerződésben. Ezek az ügyfelek korábban a közüzemben, hatósági áron jutottak villamos energiához, ám az új rendszerben már nem jogosultak erre. Energiaigényüket januártól bármelyik villamosenergia-kereskedőtől beszerezhetik, de ehhez új szerződést kell kötniük, ám ezek már nem hatósági áras szerződések lesznek. A változást az új villamosenergia-törvény írja elő. A hálózatot (a vezetékekhez való hozzáférést) továbbra is a helyi áramszolgáltató társaságok biztosítják, tehát műszaki ügyekben (fogyasztásmérés, üzemzavar) hozzájuk kell fordulni. Az energiát azonban bármelyik kereskedőtől megvásárolhatják, olyan áron, amit sikerül kialkudni. A szabadpiacon az ügyfelek döntésüket várhatóan az ár alapján hozzák meg. Az egyes kereskedők árait pedig - mint minden piacon - itt is a nagykereskedő, illetve a termelő (erőművek) árai fogják megszabni. A piaci árak ezen a piacon is szabadon mozoghatnak. Éppen ezért célszerű, ha a fogyasztók alaposan tájékozódnak (az interneten vagy hirdetésekből, esetleg a kereskedők ajánlataiból) az árakról. Ettől függetlenül az év végéig az áramkereskedők is megkeresik őket. Azonban ha a fogyasztó elégedett jelenlegi szolgáltatójával vagy nem kap megfelelő ajánlatot, maradhat jelenlegi energiaellátójánál, viszont a törvény előírásainak megfelelően 2009 végéig a hálózati társasággal külön hálózatcsatlakozási és -használati szerződést kell majd kötnie. Ennek érdekében a szolgáltatók ugyancsak felveszik a kapcsolatot fogyasztóikkal. Amennyiben viszont kereskedőt szeretne váltani a fogyasztó, egy általa kiválasztott energiakereskedővel kell megállapodnia, aki majd lebonyolítja a váltási procedúrát. Mindezek mellett azonban minden fogyasztónak legfontosabb az ár, amely két részből tevődik majd össze: a rendszerhasználati díjból és kereskedelmi díjból. A felhasználónak értékesített villamos energia eladási árát a felek megállapodása vagy a kereskedő üzletszabályzata tartalmazza. Az egyetemes szolgáltatásra jogosultaknak, vagyis a lakosságnak és a kisebb ipari felhasználóknak a Magyar Villamos Művek mint villamosenergia-nagykereskedő a törvény alapján - elsősorban az állami tulajdonú paksi atomerőmű termelésére alapozva - a piacinál kedvezőbb áron biztosítja az energiát. Ebben a szegmensben ezért egy mérsékelt, 10 százalék alatti áremelkedés várható, valamint a közintézmények számára - egy olcsóbb szlovák import segítségével - 15-20 százalék közötti drágulásra van kilátás. Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználóknak viszont a piaci árak érvényesítése jelentős áremelkedést hozhat, ami bizonyos esetekben akár 30-40 százalék is lehet.

Megkezdődtek az egyeztetések az árakról

Az új villamosenergia-törvényhez kapcsolódó, de még hiányzó rendeletek közül a rendszerhasználatra vonatkozó ugyan már felkerült a gazdasági minisztérium honlapjára, de ez még tervezet, ezért csak munkaanyagnak tekinthető. A zöld mérlegkörre és az egyetemes szolgáltatókra vonatkozó szabályozást azonban még nem is láttuk - mondta érdeklődésünkre Boross Norbert, az Elmű és Émász kommunikációs igazgatója. A hiányzó szabályozás miatt az összes piaci szereplő, köztük az áramszolgáltatók is bizonytalan helyzetben vannak, mert ezek ismerete nélkül nem lehet a jövő évi árakra semmilyen konkrét ajánlatot tenni. Ugyan az Elmű és az Émász is kiküldte már az összes érintett ipari fogyasztójának a piacnyitási tájékoztatót, valamint megkezdődtek az árakra vonatkozó egyeztetések is, ám jelenleg még csak olyan részajánlatot tudtak tenni, ami az árakra vonatkozóan becsült értéket tartalmaz, jelezve, hogy konkrét árat majd a hiányzó rendeletek megjelenése után lehet adni. Ezt követően kerülnek majd sorra a lakossági fogyasztók, ők egy külön tájékoztatót kapnak a villanyszámlával együtt a piacnyitás rájuk vonatkozó tudnivalóiról.

Olcsóbb áram a közintézményeknek

A Magyar Villamos Művek (MVM) érzékelte, hogy a januári piacnyitás során az eddigi hatósági árakkal szabályozott fogyasztói árszint a piaci törvényeknek megfelelően felzárkózik a jelenleginél jóval magasabb európai árszinthez. Ez áremelkedéssel jár a nem lakossági energiafogyasztók, ezen belül a közintézmények számára is, ezért saját lehetőségei szerint az eddigi gyakorlatához hasonlóan igyekezett megtalálni az árnövekedés mérséklésének lehetőségét - mondta Mártha Imre kereskedelmi vezérigazgató-helyettes. Az MVM - lehetőségei szerint - már az október 25-i kapacitásaukción is visszafogta az árakat, ezért alakulhatott ki a piaci várakozásoknál kedvezőbb árszint, ami mintegy 5-6 euróval olcsóbb, mint a jelenleg kereslet-kínálat alakította regionális árszint. Ennek ellenére az áramkereskedők a nem lakossági fogyasztók részére a jövő évre vonatkozóan 30-40 százalékos áremelkedést jeleztek, amit semmilyen piaci folyamat nem indokolhat. Az MVM a kormány törekvéseivel összhangban a rendelkezésre álló szlovákiai határkeresztező kapacitás segítségével egy kedvezőbb árú beszerzést biztosít a közintézmények (iskolák, óvodák, kórházak) számára, így tartható, hogy részükre 10-15 százaléknál jobban ne dráguljon a villamos energia. Ez az intézkedés - amely egybeesik az áramszolgáltató vállalatok törekvéseivel is - semmilyen módon nem korlátozza a piac liberalizálását és a szabad verseny kialakulását, sőt még az állami tulajdonú MVM nyereségét sem csökkenti - hangsúlyozta Mártha Imre -, már csak azért sem, mert az áramkereskedők az MVM-hez hasonlóan ugyanúgy élhetnek a szlovák és osztrák importtal. Szlovák oldalon továbbra is rendelkezésre áll a szlovák rendszerirányító 350 megawattos határkeresztező kapacitása, valamint 100 megawattal bővült az osztrák határkeresztező kapacitás is.

EP-képviselők az atomenergiáról

Az Európai Parlament 56 képviselője aláírt egy nyilatkozatot az atomenergia fontosságáról és kulcsszerepéről a jövőbeli alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelésben. Ebben támogatásukról biztosítják a közösség energiapolitikáját, amelyben az atomenergia fontos helyet foglal el, más alacsony kibocsátású termelési technológiákkal együtt, elősegítve az üvegházhatást okozó gázok csökkentésére tett vállalások teljesítését. A nyilatkozathoz olyan üzleti csoportok is csatlakoztak, mint a BusinessEurope (az Európai Üzleti Szövetség), az Eurelectric (a villamosenergia-ipar európai szervezete) és az IFIEC Europe (az ipari energiafogyasztók európai egyesülete).