Az előzetesen lefolytatott szakmai vitát követően első olvasatban megtárgyalta a kormány az ország megújuló energiaforrások felhasználására irányuló stratégiáját, amely az uniós célkitűzések elérése érdekében a helyi adottságok figyelembevételével készült el. Az előzményekhez tartozik, hogy az Európai Tanács 2007. márciusi ülésén kötelező célkitűzésként határozta meg, hogy a megújuló energiaforrások részarányára az EU teljes energiafogyasztásában 2020-ig 20 százalékra emelkedjen, úgy, hogy a nemzeti célkitűzéseket a bizottság az érintett országok beleegyezésével határozza meg. A tanács emellett 2020-ig kötelezően 10 százalékban határozta meg a közlekedési benzin- és dízelolaj-felhasználás energiatartalomra vetített minimális bioüzemanyag-hányadát. Az Európai Tanács felkérte az Európai Bizottságot, hogy az idei év végéig dolgozza ki a megújuló energiaforrások átfogó, egységes keretének létrehozására a valamennyi megújuló energiaforrás használatáról szóló új, átfogó keretirányelvre vonatkozó javaslatát. A közösségi célkitűzés elérése érdekében a tagállamoknak a helyi adottságok figyelembevételével nemzeti célkitűzéseket kell megállapítaniuk.
A nemzeti célkitűzés elérése érdekében a tagállamoknak saját célkitűzéseket kell meghatározniuk a villamos energia, a hűtés-fűtés és a bioüzemanyagok tekintetében. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a honlapján - a civil fórumon - széles körű, a jelentős szakmai-iparági szervezetek, szövetségek, vállalatok, a tudományos élet szakértőinek és érdeklődő állampolgároknak részvételével zajló, egy hónapig tartó társadalmi egyeztetést bonyolított le és a vélemények figyelembevételével elkészült a véglegesített stratégia tervezete.
A magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére vonatkozó 2007-2020 közötti stratégia célja, hogy koncepcionális keretet adjon a megújuló energiahordozók felhasználásának növeléséhez, hozzájáruljon a megújuló technológiák és alkalmazásuk terjedéséhez, e technológiák hatékonyságának javításához, valamint a társadalmi elismertetéséhez, népszerűsítéséhez. A stratégia ambiciózus, de reális célkitűzést határoz meg a magyarországi megújuló energia felhasználására - összhangban az Európai Unió 2007. januári klímavédelmi és energiacsomagjával a 2007-2020-ig terjedő időszakra.
A legfőbb stratégiai cél, hogy Magyarországon 2020-ban a megújuló energiaforrások felhasználása elérje a 186,3 PJ-t a 2006. évi 55 PJ-hoz képest. E stratégián belül három ágazati célkitűzést határoztak meg. A villamosenergia-termelésen belül a megújuló energiaforrások felhasználása a 2006. évi 1630 GWh-hoz képest 2020-ban érje el a 9470 GWh-t; a hőtermelésen belül a megújuló energiaforrások felhasználása a 2006. évi 36 PJ-hoz képest 2020-ban érje el a 87,1 PJ-t; az üzemanyag-fogyasztáson belül a bioüzemanyagok energiaértéke a 2006. évi 0,935 PJ-hoz képest 2020-ban érje el a 19,6 PJ-t.
Nagyon lényeges kérdés, hogy milyen szakmai, gazdasági és társadalmi hatásokkal lehet számolni. A fosszilisenergiahordozó-felhasználás megújuló energiahordozókkal való kiváltása jelentős gazdasági-társadalmi előnyökkel járhat. Környezetszennyező hatásuk a fosszilis energiahordozókhoz képest lényegesen kisebb. Felhasználásuk mérsékli a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátását és a levegőszennyezést, aminek kedvező hatása a kisebb mértékű savasodásban, az épített környezet állagromlásának mérséklésében és jobb mezőgazdasági termésben mutatkozik meg. További kedvező hatás érhető el az egyébként környezetterhelő anyagok (hulladék, szennyvíziszap) energetikai hasznosítása és az alacsonyabb szennyezőanyag-kibocsátással együtt csökkenő áttételes, kedvező társadalmi hatások (ilyen például a lakosság jobb egészségügyi állapota) révén.
A megújulók hasznosításával mérséklődő fosszilisenergiahordozó-felhasználás hosszabb távon hozzájárul hazánk energiaimport-függőségének csökkentéséhez, a hazai energiahordozó-felhasználás diverzifikációjához. A megújuló energiaforrások technológiáiba történő beruházások révén új, főként vidéki munkahelyek keletkeznek (illetve korábbiak megmaradnak) és új, korszerű technológiákat alkalmaznak. Felhasználásuk ezáltal kedvezően befolyásolhatja az ipari, mezőgazdasági struktúraváltást, elősegítheti az innovációt és ezen szektorok versenyképes működését, hozzájárulva a vidéki életminőség javulásához és a lakosság helyben tartásához. A megújuló-bázisú energia felhasználásának fontos szerepe lehet a tanyák energiaellátásában (pl. Duna-Tisza közi Homokhátság). A tanyai lakosok komplex energiaellátásánál előtérbe kell helyezni a szerényebb lehetőségeket biztosító, de olcsóbb, lokálisan gazdaságosabb megújuló energiaforrásokat (pl. szélturbina, fotovillamos panel, áramtermelés biogázból).
Természetesen megkerülhetetlen az ár, költség, támogatás kérdése, hiszen a megújuló energiaforrásokkal ma jellemzően drágábban lehet csak energiát termelni, mint a hagyományos, piacérett technológiákkal, ezért felfutásának feltétele valamilyen típusú állami támogatás. A megújuló részarányra vonatkozó magasabb célértékek egyben magasabb támogatási igénnyel is járnak, ezzel a társadalom tagjainak és a döntéshozóknak is tisztában kell lenniük. A támogatások ugyanakkor és annyiban indokoltak, ha és amennyiben az elérhető közvetlen gazdasági és közvetett társadalmi előnyök kompenzálnak a többletráfordításokért.
A stratégia megalkotásával és megvalósításával együtt járó, azzal közvetlenül vagy közvetve összefüggő költségek számba vétele támogatási eszközönként történt a jelenleg ismert adatok alapján, figyelembe véve a 2007-2013. (2015) közötti időszakra vonatkozóan már meghirdetett operatív programok pénzügyi kereteit, a többi eszköznél 2020-ig terjedő költség-előrejelzést alkalmazva. Ennek alapján a megújuló energiaforrások termelésének és felhasználásának ösztönzését közvetlenül és közvetve szolgáló, jelenleg ismert, hazai forrásból és az Európai Unió társfinanszírozásával meghirdetett fejlesztési eszközök keretében rendelkezésre álló támogatási források összegződtek. A stratégiában megjelölt támogatási programokban (KEOP, ROP-ok, NEP, EHA, EMVA, normatív területalapú támogatások) hazai forrásból 54,5-56,5, EU-forrásból 169,5-197,5, összesen 224-254 milliárd forint áll rendelkezésre 2020-ig (ÚMVP, KEOP és ROP-ok 2015-ig).
Mayer György