Mayer György

Számos sebből vérzik az árampiac

Bár az elmúlt évekhez képest a villamosenergia-piac likvidebb lett, s lényegesen - a meghatározó zsinór áramnál közel 40 százalékkal - olcsóbb lett a termék is, számtalan sebből vérzik a hazai árampiac - állapították meg a Magyar Villamosenergia-kereskedők Egyesülete tegnapi rendezvényén.

Számos sebből vérzik az árampiac

Bár az elmúlt évekhez képest a villamosenergia-piac likvidebb lett, s lényegesen - a meghatározó zsinór áramnál közel 40 százalékkal - olcsóbb lett a termék is, számtalan sebből vérzik a hazai árampiac - állapították meg a Magyar Villamosenergia-kereskedők Egyesülete tegnapi rendezvényén. Hornai Gábor elnök szerint az egyik legnagyobb probléma a szabályozás, a reguláció, a magyar árampiac szabályozását döntően a politikai és a lobbiérdekek alakítják. Gond a kötelező átvétel (kát) alá tartozó villamos energia elszámolása is, amelynek kapcsán leginkább azokat a kapcsolt energiatermelő erőműveket támogatja minden áramfogyasztó, amelyek a távfűtést is biztosítják. Így viszont csak a minden áramfogyasztó által fizetett kilowattóránként 6-6,20 forint támogatás alig 25-30 százaléka jut ténylegesen megújuló áramforrások (víz, nap, szél) támogatására. Külön kérdés lehet a biomassza támogatása, mert az alapvetően nem igazi megújuló, hiszen többnyire az erdőkből kivágott fát égetik el villamosenergia-termelésre. Az áramkereskedők mielőbb szeretnék az áramtőzsde elindulását is, mert biztonságosabb, jobb, gyorsabb és átláthatóbb kereskedést és elszámolást tesz lehetővé. Létezik olyan európai modell, ahol kötelező a tőzsdei kereskedés, ez megfontolandó lehet itthon is, amennyiben ehhez a termelői oldal elegendő árut tud biztosítani.

Sokba kerül a radioaktívhulladék-kezelés

Elkészítette a Megalapozás a magyarországi radioaktívhulladék-elhelyezési és -kezelési programhoz című dokumentumot a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kft., amely több változatot vizsgálva válaszol a különböző hulladéktípusok megfelelő kezelésének kérdéseire. A cég négy nagy projektért felel - bátaapáti nemzeti radioaktívhulladék-tároló építése és üzemeltetése, a paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának működtetése, a püspökszilágyi nem atomerőművi eredetű kis- és közepes aktivitású hulladéktároló működtetése és a nagy aktivitású végleges hulladéktároló létesítése -, működését a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozzák. Az alapba (jelenleg mintegy 150 milliárd forint) a legnagyobb befizető, a paksi atomerőmű jövőre 23,1 milliárd forintot tesz. Az RHK jövő évi működésére az országgyűlés 18,7 milliárd forintot hagyott jóvá, ez közel 2,5 milliárd forinttal több, mint az előző évben.

Hangsúlyváltás előtt áll az energiaipar

Az energia- és közműszolgáltatóknak sajátos kihívásokkal kell szembenézniük. Az egyik legjelentősebb az úgynevezett okos mérők (smart metering) terjedése, ami a következő években alapjaiban alakíthatja át az energiaszektort - hiszen az okos mérők alkalmazásával akár 30 százalékkal is visszaeshet a teljes energiafogyasztás és csökkenhet az újabb erőművek építése iránti igény. Az okos mérők alkalmazása mellett más területeken is szembe kell nézniük a piac szereplőinek a pozícióvesztéssel.

A lakosságra terhelik a többletköltséget

A lakosság és a legkisebb ipari fogyasztók számára januártól 5,6 százalékkal (nettó 5,30 forint/köbméter) drágul a földgáz, míg a villamos energia végfelhasználói ára szolgáltatónként eltérően (2 százalékos emelés és 3 százalékos csökkenés) változik. Matos Zoltán, a Magyar Energia Hivatal (MEH) elnöke tegnap közölte, hogy a földgáz ára átlagosan 3,9 százalékkal emelkedik, ugyanis a nagyfogyasztók számára eltérő mértékben, 1,3 és 3,6 százalék között csökken a tarifa - már ha december 15-éig jelentősen nem változik a forint/dollár keresztárfolyam. Matos szerint a lakossági szektorban a drágulást egyrészt a termék árának (importár) változása, másrészt a rendszerszintű szolgáltatások drágulása és a biztonsági gáztároló pluszköltsége okozza. A MEH döntésében közrejátszott az is, hogy fokozatosan szeretnék felszámolni a keresztfinanszírozást, így januártól újabb négyéves ciklusra vonatkozó árszabályozási folyamat indul el.

A karbonmegtakarítás piaci érték

Szeretnénk, ha a jelenlegi uniós kereteken belül a legköltséghatékonyabb emissziócsökkentési stratégiákat határoznák meg, és nem rövid távú haszonelvű érdekeket képviselnének. A hagyományos energiaszektor szerepét redukálni kell a következő időszakok stratégiaalkotásában. Világossá kell tenni a gazdasági élet szereplői számára, hogy a karbonmegtakarítás piaci érték; ahhoz, hogy ez szerves részévé váljon a magyar üzleti életnek, a piaci mechanizmusokat közvetlenül nem zavaró állami garanciákra van szükség. Az alternatív energetikai és egyéb emissziócsökkentési beruházásokhoz kapcsolódó állami vagy banki finanszírozás emissziócsökkentési teljesítmény alapján kell hogy történjen, azaz a vállalatok érintettségét kell elérni - fogalmazta meg Fogarassy Csaba, a Szent István Egyetem Klímatanácsának főtitkára a klímacsúcsra szánt szakmai javaslatokat a Karbonpiac 2009 című minapi konferencián. Számos országban a klímavédelem és az emissziókereskedelem az üzleti élet szerves része - hangzott el a rendezvényen -, a karbonpiacok igen sikeresek, és a rendszer jelentős szerepet játszik a szén-dioxid-kibocsátás csökkenésében. Működésének megértése, a lehetséges következmények felmérésének képessége azonban szinte teljes egészében hiányzik a hazai gazdasági szereplők eszköztárából.

Büntetést kapott az EMFESZ, de a működése zavartalan

A Magyar Energia Hivatal (MEH) 30 millió forintra bírságolta meg az EMFESZ Kft.-t még november 16-án, mert a társaság többszöri felszólításra se mutatta be azokat a megállapodásokat, amelyek bizonyítják, hogy megvannak a források a 2010 januártól kezdődő időszakra a határozat meghozataláig vele szerződéses viszonyban lévő földgázfelhasználók ellátásának biztosítására, miközben a tél előre haladtával nőnek az ellátási kockázatok. A MEH pénteki közleménye szerint az EMFESZ tevékenységét átfogóan, több alkalommal is ellenőrizték és jelenleg is fokozott figyelemmel kísérik a működését. Megállapították, hogy a társaság 2010. január 1-jéig megkötötte az E.On Földgáz Trade Zrt.-vel a földgáz adásvételi szerződését, valamint tárgyalásokat folytat az azt követő időszakra, de még nem írták alá a szerződést. Az EMFESZ tárolói készleteket vásárolt az E.On-tól fogyasztóinak ellátására, a jogszabályokban előírt pénzügyi biztosítékot elfogadásra benyújtották. A MEH álláspontja szerint az EMFESZ a szerződéseiben vállalt kötelezettségeit teljesíti, működése zavartalan, a hivatal egyben jelezte: a piacgazdaság egyéb szektoraihoz hasonlóan a földgáz szabadpiacán működő kereskedők nem rendelkeznek olyan ellátási kötelezettséggel, mint az egyetemes szolgáltatók. Az egyetemes szolgáltatók értékesítési árainál alacsonyabb fogyasztói árakhoz társuló magasabb piaci kockázatot viszont célszerű figyelembe venni döntésük meghozatalakor a szolgáltatót, kereskedőt váltó fogyasztóknak.

Egymásnak estek a gázszolgáltatók

Támadásba lendültek a "régi" gázszolgáltatók, hogy visszaszerezzék az EMFESZ-hez átpártolt ügyfeleket.

Durvul a gázcsata

Felháborítónak tartja az EMFESZ Kft. ügyvezetője, hogy a Tigáz minden olyan ügyfeléhez, aki jelezte átlépési szándékát, lejárató levelet juttatott el. Góczi István a Napinak elmondta: a levélben az EMFESZ tulajdonosváltásával kapcsolatosan a hazai sajtóban megjelentekre utalva azt jelzik, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálódik a cég ellen, illetve kétségbe vonják, hogy a kft. rendelkezik azokkal a gázforrásokkal, amelyek lehetővé teszik a gas.hu szolgáltatás keretében ígért 8 százalékos árkedvezményt. Ezeket az indokokat felhasználva a Tigáz visszalépésre buzdítja korábbi ügyfeleit, ehhez formanyomtatványt is küldve - tette hozzá az ügyvezető. A kft. emiatt a Magyar Energia Hivatalhoz és a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul, valamint keresik a jogorvoslat egyéb lehetőségeit is, illetve Tigáz felé kártérítési igénnyel élnek. Győrösi Pál, a Tigáz sajtószóvivője szerint az EMFESZ-hez átlépett néhány ezer fogyasztó több mint 50 százaléka már jelentkezett, hogy visszatérne, ezért keresték meg levelükkel ügyfeleiket. Hozzátette: nem az EMFESZ-t támadják, csak a tényeket és a lehetőségeket ismertették. A visszalépési hajlandóságot a többi gázszolgáltatónál is tapasztalták már - erősítette meg Kutas István, az E.ON médiakapcsolati vezetője. Amint arról beszámoltunk, az egyetemes szolgáltatók korábban jelezték, hogy számos fogyasztói panaszt kaptak az EMFESZ üzletkötőinek agresszív fellépéséről (Napi, 2009 november 6.).