Mayer György

Ukrajna takarékra tette a magyar gázt

Hétfőn délután 16 órától már csökkent az Ukrajnán át Magyarországra érkező földgáz mennyisége - jelentette be Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter a földgázellátási krízisbizottság tegnap délutáni ülése után. A miniszter ez előtt már jelezte, hogy az ukrán partner délelőtt közölte: a szerződés szerinti 38 millió köbméter helyett hétfőn csak 30 millió köbméter orosz gázt szállít Magyarországra, s erről kora délután tájékoztatta Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt is. Molnár Csaba szerint az ellátásban nem okoz nehézségeket a 8 millió köbméterrel kisebb mennyiség, mivel a tározókban több mint 3 milliárd köbméter földgáz van (az 500 milliós stratégiai készlet nélkül). Tegnap délelőtt - hasonlóan a korábbi napokhoz - az Ukrajnából érkező import földgáz határnyomása folyamatosan a szerződött érték alatt volt, viszont a szerződött és megrendelt mennyiség hiánytalanul megérkezett Magyarországra, a beszállítás zavartalan volt - derült ki Zsuga Jánosnak, a Mol-csoporthoz tartozó Földgázszállító Zrt. vezérigazgatójának közleményéből. A keddre szóló szállításról aznap 9 és 10 óra között kapnak visszaigazolást az ukrán féltől. A hétfői, vagyis az év első munkanapjára jutó földgázfogyasztás 68 millió köbméter körül alakult - szemben a vasárnapi 64 millió köbméterrel -, ezt a szokott rendben zavartalanul biztosítani tudták a szolgáltatók. Molnár Csaba közölte azt is, hogy nem fogadják el az ukrán bejelentést, és magyarázatot kérnek arra, miért akarják csökkenteni a szállítási mennyiséget, ami azért is fontos számunkra, mert a naponta beérkező 38 millió köbméterből 11 millió köbméter tranzit, amit a magyar fél továbbszállít a Balkán-félszigetre. A Bloomberg hírügynökség beszámolója szerint a miniszter korábban azt jelezte, adott esetben arányosan csökkentenénk a továbbszállított gáz mennyiségét - délutáni tájékoztatóján viszont az MTI kérdésére elmondta, Magyarország eleget tesz szerződéses kötelezettségének és napi mintegy 10 millió köbméter tranzitot teljesít Szerbia és Macedónia felé. A miniszter szerint több lehetőségünk is van az ellátás biztosítására akkor is, ha jelentősen csökkenne az ukrán szállítás. A kieső mennyiséget lehet pótolni a hazai tározókból, de a stratégiai készletből is kivehetnek napi 4 millió köbméter gázt; ha ez sem elégséges, akkor korlátozni lehet a belföldi fogyasztást, bár ezt a lehetőséget a miniszter szinte teljesen kizárta és áremelkedésre sem számít a jelenlegi helyzetben. A beszerzési árakról szólva a szaktárca vezetője annyit árult el, hogy változó, piaci áron kapjuk a gázt az oroszoktól, ez most ezer köbméterenként 480 dollár.

Megdobja a hideg a távfűtés hődíját

Az átlagosnál 5-6 Celsius-fokkal hidegebb időjárás heti 2 ezer forinttal növeli meg a távfűtéses lakásban élők költségeit, ám amint enyhül az idő és esetleg ennyivel melegebb lesz a következő hetekben, kompenzálódik a hődíj. A Mavir viszont nem érzékelt nagyobb villamosenergia- felhasználást az év első napjaiban a szokásosnál, tegnap is 5500 megawatt körül volt a napi csúcs.

Vészhelyzeti korlátozási sorrend

Ha a hazai földgázigény tartósan meghaladja a rendelkezésre álló mennyiséget és a rendszer egyensúlyát más eszközökkel már nem lehet biztosítani, a Földgázszállító Zrt. elrendelheti a vételezés korlátozását. Erre az esetre az érintettekkel a kereskedelmi szerződésekben rögzítették a fogyasztó korlátozási kategóriába való besorolását, valamint a korlátozási kategóriánként korlátozható teljesítményeket, azok visszaadásának kötelezettségét és módját. A korlátozási sorrendet külön kidolgozták a téli és a nyári időszakra is. A gázellátás esetleges korlátozása jelentősen érinti az erőműveket is. A villamosenergia-törvény értelmében minden 50 megawatt teljesítménynél nagyobb és más fűtőanyagra átállítható erőműnek tizenhat napi működéshez elegendő másodlagos tüzelőanyaggal, jellemzően fűtőolajkészlettel kell rendelkeznie. A Budapesti Erőmű Zrt. - amely a főváros távfűtésének mintegy 60 százalékát is biztosítja - a villamos energia termelése mellett a távhő előállítására is elegendő olajkészlettel rendelkezik, igaz, ez az üzemmód mintegy másfélszer annyiba kerül, mint a gáztüzelés - mondta a Napinak Hónig Péter vezérigazgató-helyettes. A Csepeli Erőmű, amely az áramtermelés mellett mintegy húszezer lakás távfűtését is ellátja, ugyancsak rendelkezik a teljes üzemeltetésre elegendő olajkészlettel - jelezte Briglovics Gábor, a Csepel Atel vállalatcsoport vezérigazgatója -, ez számukra 30 százalékkal növeli meg a költségeket. A beépített teljesítmény alapján második legnagyobb hazai erőmű, a mintegy 1800 megawattos Dunamenti Erőmű minden blokkja átállítható gázról olajtüzelésre, a szükséges készletek rendelkezésre állnak (ezt a Magyar Energia Hivatal rendszeresen ellenőrzi), ám ez a termelési költségek 30 százalékos növekedésével jár - tudtuk meg Csiba Péter vezérigazgatótól.

Nincs veszélyben a magyar gázellátás

Egyelőre (még) nem veszélyezteti a magyarországi gázellátást a már nemzetközivé vált orosz-ukrán földgázháború. A nagykereskedő E.On Földgáz - minden híresztelés ellenére - a szerződés szerinti mennyiségben kapta eddig a Gazpromtól a földgázt, ami a beregszászi vezetéken naponta mintegy 30 millió köbmétert jelent - mondta a Napinak Kutas István kommunikációs vezető. Ezen kívül az ausztriai HAG-vezetéken is érkezik gáz az országba, ennek maximális napi kapacitása 12 millió köbméter - bár átlagosan a fele mennyiséget szokták igénybe venni. Számolni lehet még a hazai kitermeléssel, amely az igény 9-10 százalékát fedezi, valamint a tárolókban lévő földgázzal is. Ez utóbbiak maximális kitárolási kapacitása naponta 51 millió köbméter, ám ezt az ütemet csak 10 napig tudják tartani, utána csökkenteni kell a mennyiséget. Bár az átlagosnál 6-8 Celsius fokkal hidegebb időjárás miatt a megszokottnál több, összességében napi 60-70 millió köbméter gáz fogy (ez mától, vagyis az ipari fogyasztók munkába állásától növekedni fog), ám ezt normális esetben az importból és a tárolókból gond nélkül biztosítani lehet. Magyarországon az időjárás függvényében évente 13-14 milliárd köbméter földgázt használnak el, ennek mintegy 80 százalékát biztosítja a nagykereskedő E.On Földgáz Trade. A cégcsoport tárolóiban a Magyar Szénhidrogénkészletező Szövetség tulajdonában lévő 200 millió köbméter stratégiai tartalékkal együtt 3,8 milliárd köbméter gázt lehet tárolni, ebből jelenleg 3,3 milliárd köbméter áll rendelkezésre, valamint információink szerint az épülő sőregi stratégiai tárolóban is van 300 millió köbméter gáz. Változatlan mennyiségben, vagyis napi 5-6 millió köbméter gázt kap - főleg a beregszászi vezetéken - az EMFESZ Kft., a szabadpiaci szektor legnagyobb kereskedője, amely az évi 2,5 milliárd köbméteres gázértékesítésével 220 nagyfogyasztó közel 600 telephelyét látja el. Az általuk értékesített türkmén gázra vonatkozóan jelenleg évi hárommilliárd köbméteres mennyiségig van szerződésük, de ennél nagyobb igény esetén egyéb, nyugati gázforrást is be tudnak vonni az értékesítésbe - tudtuk meg Borisz A. Sesztakov kommunikációs vezetőtől. Az egyoldalú kiszolgáltatottságot és ezzel az energiaellátási sebezhetőséget jelzi, hogy a magyarországi gázfelhasználás 75 százaléka származik orosz importból, valamint a teljes energiaigényünk 40 százaléka földgáz. Oroszország és Ukrajna között nem ez az első olyan összetűzés, amikor az energiahordozók tranzitja került veszélybe. Három éve januárban az Ukrajnából érkező vezetéken a beérkező gázmennyiség annyira lecsökkent, hogy a Molnak fogyasztói korlátozást kellett elrendelnie, majd 2007 végén az olajnál, aztán a földgáznál is rövidebb időre szállítási probléma alakult ki. Az esetleges fogyasztói korlátozást egy előre meghatározott sorrend (fogyasztói kategória) szerint rendelheti el a Földgázszállító Zrt.

Sok a baj a telefonos ügyfélszolgálattal

A hazai ügyfélszolgálati tevékenység fogyasztói elégedettségét felmérő vizsgálat szerint megállapítható, hogy minden harmadik hívó elégedetlen a telefonos ügyfélközpontok minőségével.

Törvény már van, megállapodás még nincs

Néhány hete fogadta el az országgyűlés a villamos energiáról szóló törvény kiegészítéseként a hosszú távú villamosenergia- és kapacitáslekötési megállapodások (htm) felbontására vonatkozó jogszabályt, amelynek értelmében a megállapodások december 31-én megszűnnek, ha ezt megelőzően a felek az eddigi időpontig más módon meg nem szüntetik. A htm-eknek a törvénnyel történő megszűnése esetén az érintettek kötelesek egymással a megállapodás alapján elszámolni, vagyis ha volt kimutatható tiltott állami támogatás a korábbi szerződésekben, azt az Európai Bizottság (EB) határozatának megfelelően vissza kell fizetni. Az EB a nyáron határozatban kötelezte Magyarországot a hosszú távú áramvásárlási szerződések felbontására, ugyanakkor az érintett erőműveknek előírta, hogy fizessék vissza a 2004 óta kapott burkolt állami támogatást. A brüsszeli határozat nyomán a piaci szereplők egyetlen kérdésben értettek egyet, mégpedig abban, hogy a bírált htm-szerződések nélkül minden bizonnyal magasabb lett volna az elmúlt években a villamos energia ára Magyarországon. Vagyis a szerződések felbontásától nem fognak csökkenni az áramárak, ahogy azt Brüsszelben várják, és ez számos hazai megnyilvánulásból is leszűrhető. Ugyanakkor látni kell, hogy hosszabb távon a hagyományos kapacitáslekötések és -megállapodások kikü­szöbölése nélkülözhetetlen a tényleges versenypiac létrejöttéhez, miután termelői verseny nélkül erősen korlátozott a piacnyitás haszna - mondta az energiainfo.hu rendezvényén Drucker György, a portál vezető elemzője. Bár arról sem feledkezhetünk meg - tette hozzá -, hogy a brüsszeli határozat azért furcsa, mert 2003-ban az EU jóváhagyta a magyarországi árampiaci modellt, a szerződéses, vagyis htm-rendszerével együtt. Lehetetlen feladat elé állítja Brüsszel a tanácsadókat, a magyarországi htm-ügyben, amikor azt kéri tőlük, hogy határozzák meg, hogyan alakult volna az érintett erőműtársaságok profitja, ha 2004-től nem lettek volna hosszú távú megállapodások és minden áramtermelő szabadpiaci alapon értékesítette volna az energiát - derült ki egy elemzésből. Kiss Péter, a KPMG energiaügyekért felelős partnere szerint egy fiktív, alternatív múlt modellezésének megkísérlése teljesen abszurd próbálkozás, oly mértékben elvont, hogy az már logikailag értelmezhetetlen. Briglovics Gábor, a Csepel Atel vállalatcsoport vezérigazgatója szerint az erőművek több fórumon is világossá tették, hogy álláspontjuk szerint nincs szó tiltott állami támogatásról. Az érintett társaságok mindegyike meg is támadta a brüsszeli határozatot. Ettől függetlenül az EB felkérésére egy brit tanácsadó cég megkezdte a piaci helyzet és a szerződések tartamának modellezését a Magyar Energia Hivataltól, illetve az erőművektől kapott információk alapján.

Idén 14 milliárd ment atomhulladék-tárolásra

A radioaktívhulladék-elhelyezéssel kapcsolatos eredmények idén nagyon látványosak voltak, ami a Tolna megyei Bátaapátiban októberben átadott Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolónak köszönhető - mondta a Napinak Hegyháti József, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú (RHK) Kft. ügyvezető igazgatója. A cég idén mintegy 14 milliárd forintból gazdálkodott, jövőre 11 milliárdot terveznek felhasználni, amelyet a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból kapnak. A Bátaapátiban épülő Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló felszíni technológiai épületében helyezik el átmenetileg a paksi atomerőműben keletkezett kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat, ahová már 16 hordónyi hulladék meg is érkezett az erőműből. A tároló első két felszín alatti, végleges elhelyezésre alkalmas kamrája 2010 után készül el. Ezzel párhuzamosan bővül a paksi kiégett kazetták átmeneti tárolója, ahol az atomerőmű elhasznált fűtőelemeinek ideiglenes tárolását biztosítják ötven évig. A több modulból álló épületben jelenleg 5587 kazetta van, ám az igények növekedése miatt 2011-ig négy újabb kamra épül meg. Az RHK másik projektje a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezését segíti elő - jelezte Hegyháti József. A Nyugat-Mecsekben már megtalálták a kutatók azt a kőzetet, amely alkalmas a további vizsgálatokra, és majdan akár a tároló befogadására is. Noha ez a kutatás a társaság egyéb prioritásai miatt néhány éve lelassult, a szakembereknek továbbra is meggyőződése, hogy Magyarországnak szüksége van egy nagy aktivitású végleges tárolóra.

Ügyfélszolgálati szabályozásra lenne szükség

A hazai ügyfélszolgálati tevékenység fogyasztói elégedettségét felmérő vizsgálat szerint megállapítható, hogy minden harmadik hívó elégedetlen a telefonos ügyfélközpontok minőségével. Minden tizedik telefonáló a kapcsolást sem tudta megvárni, míg az ügyfélszolgálatokhoz fordulók kétötöde szerint sokat kellett várni az ügyintéző jelentkezésére. A válaszadók a telefonközpontok hatékonyságát is kifogásolták, 8 százalékuk egyáltalán nem jutott közelebb problémája megoldásához, míg több mint egyharmaduknak további ügyintézésre volt szüksége - mondta a Napinak Herczog Edit, európai parlamenti képviselő. Az érintett, elsősorban energiaszolgáltató cégek tapasztalatainak figyelembevételével az ügyfélszolgálati tevékenységet, ezen belül a telefonos call centerek működtetését kellene uniós normák szerint szabályozni. Éppen ezért a képviselő benyújtott egy javaslatot az EP-nek, hogy egy olyan, ágazatokra kiterjedő hatástanulmányt kellene készíteni, amely elvezethet az egységes európai fogyasztói charta megalkotásához, amely uniós szinten szabályozná az ügyfélszolgálatok minőségi követelményeit. Ebben szabályozni lehetne többek között azt, hogy a call centerek segítségével milyen ügyeket lehet elintézni, milyen adatokra van a fogyasztónak szüksége, ki és milyen arányban viselje a telefonköltséget, mikor ingyenes valóban ez a szolgáltatás és milyen területekre lehetne kiterjeszteni a telefonos ügyintézést. Ma még leginkább csak az energiaszolgáltatók, bankok, biztosítok, telefontársaságok alkalmazzák ezt a fajta ügyintézést, ám ennél jóval szélesebb körben kellene megteremteni ennek a lehetőségét. Herczog Edit jelezte azt is, hogy reményei szerint a következő törvényhozási ciklusban sor kerülhet a hatástanulmány elkészítésére, amely egyáltalán alapja lehet az egységes uniós szabályozás megteremtésének. Az ügyfélszolgálatok működésére az EU országaiban sehol sincs jogszabály, egyedül Franciaországban próbálkoztak egy javaslattal, de azt sem fogadták el. Az ügyfélszolgálatok hazai működését az érintett területre vonatkozó törvények, köztük a villamosenergia- és gáztörvény szabályozza, de ezek csak általánosságban határozzák meg az érintett szolgáltatók kötelezettségét.

"Jézuska" megdobja az áramfogyasztást

December 24-én este megugrik az áramfelhasználás.