Mayer György

Normál az ügyeleti rend a hosszú ünnepen

December 24-étől 28-áig, majd 31-étől január 4-éig ünnep- és pihenőnapok lesznek. A szolgáltatók bíznak a zavartalan ellátásban, különösebb többletszervezést nem igényel az ügyeleti rendszer fenntartása.

Magyarázatra szoruló tételek a villanyszámlán

Mintegy tízféle, az átlagfogyasztó számára érthetetlen, ezért alapvetően felesleges és főleg a számla végösszegére nézve bosszantó tételekkel találkozunk a havi villanyszámlán.

Csökken a nagykereskedelmi áramár

Jelentősen csökkentette a Magyar Energia Hivatal (MEH) az MVM kereskedelmi leányvállalata által az egyetemes szolgáltatás keretében (közintézményeknek, lakossági fogyasztóknak és kis üzleti fogyasztók részére) érvényesíthető január 1-jei induló áramárat. Ennek értelmében az MVM Trade Zrt. a korábbi határozatban rögzítetthez képest 7,6 százalékkal (16,89 forint/kilowattóra helyett 15,60 forint/kilowattóra áron) alacsonyabb induló átlagárat érvényesíthet a területi áramszolgáltatók felé. Az, hogy ez az árcsökkenés megjelenik-e és, ha igen, mikortól a kisfogyasztói árakban, arra az iparágban senki sem akart válaszolni. Az állami tulajdonú MVM gazdálkodására jelentős hatással lesz az értékesítési ár csökkenése, várhatóan közel 16 milliárd forinttal kevesebb lesz a tulajdonos részére kifizethető osztalék mértéke a korábbi MEH-határozatban rögzített számokhoz képest - mondta a Napinak Tringer Ágoston kommunikációs vezető, majd hozzátette: az MVM bízik benne, hogy a jelentős nagykereskedelmi árcsökkenés előnye a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben az érintett fogyasztói kör számára érzékelhető segítség lesz. Mint lapunkban már megjelent: Horváth J. Ferenc, a MEH elnöke november 24-én egy szakmai rendezvényen jelentette be, hogy az egyetemes szolgáltatás területén január elsejétől 3,5 százalékkal, éves szinten pedig mintegy 10 százalékkal drágul a villamos energia ára. A MEH elnöke akkor az áremelést a rendszerhasználati díjak növekedésével indokolta, sajnos azonban tegnapi érdeklődésünkre nem reagált. Szakértők szerint a MEH központi árintézkedése megint az állami tulajdonú MVM kárára végrehajtott beavatkozás a piaci folyamatokba, amit egyértelműen szociálpolitikai elvárások miatt lépett meg a hivatal, és ezt is alapvetően az ipari nagyfogyasztók fogják a versenypiaci árakban megfizetni. Ismereteink szerint a mostani nagykereskedelmi árcsökkenést az áramszolgáltatók nem fogják automatikusan érvényesíteni a lakossági árakban, mert a rendszerhasználati díjak egyes tételei nagyobb mértékben növekednek, mint a bejelentett 3,5 százalékos áremelés, így a két árintézkedés tulajdonképpen kompenzálni fogja egymást. Kérdés, hogy a MEH - ahogy az MVM ellen fellép a jelentős piaci erőfölényre hivatkozva - a napokban megjelenő szolgáltatói árrendeletben is képes lesz-e érvényesíttetni valamekkora árcsökkenést, vagy marad a korábban bejelentett 3,5 százalékos január elsejei áramáremelés.

Piaci viszonyokat szeretnének az áramkereskedők

A jogi szabályozás szempontjából ugyan már megvalósult a teljes villamosenergia-piaci liberalizáció, a jogszabályi környezet a piacnyitás kezdete, vagyis 2003 óta sokat fejlődött - hangzott el a Magyar Villamosenergia-kereskedők Egyesületének tegnapi rendezvényén. Az energia világszerte tapasztalható felértékelődése és a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettség még inkább szükségessé teszi az átlátható piaci viszonyokat. Különösen igaz ez hazánkban, ahol az utóbbi két évben egyes fogyasztói csoportok, különösen az ipari nagyfogyasztók a villamos energia árának jelentős növekedésével kénytelenek szembenézni. Az egyesület vezetői szerint a következő években jelentős áramtermelő beruházásokra lesz szükség a megszokott magas színvonalú ellátásbiztonság fenntartásához, ám a kiszámíthatatlan szabályozói környezet, a párbeszéd hiánya és az, hogy keresztfinanszírozással a lakossági fogyasztók támogatását a nagyfelhasználók rovására valósítják meg, mind a piac ellen ható tényező - mondta Hornai Gábor elnökségi tag. Kóbor György, az elnökség másik tagja szerint bár több erőmű-építési elképzelés ismert, eddig még egyetlen projekt sem kezdődött el, és ezt nem lehet csak a gazdasági válsággal magyarázni. Másik oldalról viszont már érezhető az energiaigény visszaesése, ami például az E.On területén az utóbbi hetekben eléri az 5-10 százalékot. Az is nehezíti a versenypiac kialakulását, hogy a törvény módosításával ismét növekedni fog a szabályozott árszintű szolgáltatást igénybe vevők köre.

Csehek szervezik a magyar áramtőzsdét

Magyarország a harmadik olyan ország lesz a közép- és kelet-európai régióban, ahol a villamos energiával kereskedők a PXE platformját használhatják.

Magyarországon terjeszkedik a prágai energiatőzsde

A csehországi és szlovákiai áramkereskedelem mellett a prágai energiatőzsde (Energetická burza Praha - PXE) jövő év március 1-jétől bővíti kínálatát a magyarországi átvételi helyű határidős villamosenergia-piac termékeivel. Magyarország ezzel a harmadik olyan ország lesz a közép- és kelet-európai régióban, ahol a villamos energiával kereskedők a PXE platformját használhatják. Elképzelésük szerint a magyarországi kereskedéstől az első évben 5 terawattóra körüli forgalomra számítanak - jelentették be a hétfői budapesti sajtótájékoztatójukon a tőzsde vezetői. Tapasztalataik szerint a magyar árampiac kevésbé transzparens, mint a bécsi vagy a prágai, és bár működik, a tőzsdei kereskedéshez képest kevésbé hatékony. Ezzel a lépéssel a részt vevő felek és a végfelhasználók kockázatát is szeretnék csökkenteni. A börze olyan garanciákat visz az üzletkötés rendszerébe, amelyek az OTC (tőzsdén kívüli) üzletekből hiányoznak. Ezeknek köszönhetően gyakorlatilag kizárt annak a lehetősége, hogy valamelyik kereskedő csődje esetén a villamosenergia-végfelhasználók áram nélkül maradnak - mondta David Kucera, a prágai energiatőzsde főtitkára. Elképzelésük szerint a kereskedésbe a PXE minden, jelenleg aktív résztvevője, valamint a magyar piacon jelen lévő összes üzletkötő bekapcsolódhat. Feltétele csupán, hogy a Mavir klíringtagja legyen, aláírja a megfelelő szerződést a klíringbankok egyikével, majd magával a prágai energiatőzsdével. Ugyanakkor tudják, hogy a Mavir is dolgozik egy áramtőzsde létrehozásán; többször keresték az együttműködés lehetőségét, de eddig nem kaptak konkrét választ. Az előzményekről szólva Petr Koblic, a PXE tőzsdekamara elnöke jelezte, hogy a villamos energiával kereskedők egyértelmű igénye volt, hogy egy a CEE régiót lefedő üzletkötési rendszer segítségével minél több piacot érhessenek el. A kereskedés bővítésével pedig éppen ilyen megoldást kínálnak, és ezt a koncepciót szeretnék továbbfejleszteni. A tőzsdén zajlik már a cseh áramfelhasználás 56-58 százalékának adásvétele, nagyjából 30 terawattóra energiamennyiség. Az idei árak 55 és 90 euró/megawattóra között mozogtak, a legmagasabb nyáron volt, míg januárban és most 55 euró/megawattóra. A magyarországi kereskedéstől az első évben 5 terawattóra körüli forgalomra számítanak. A magyar villamos energia aktívumalapú derivátumtermékekkel havi, negyedéves, éves skálán folyik majd az üzletkötés, alap (base)- és csúcs (peak)-terhelésnél. Az egyes termékek árszintjének alakulása követhető lesz a tőzsde honlapjain, a www.pxe.cz, illetve www.pxe.hu oldalakon. A Mavir jelenleg értékeli a helyzetet, de egyelőre nem tudnak nyilatkozni az együttműködésről - mondta a Napinak Tari Gábor, a rendszerirányító vezérigazgatója a PXE bejelentésére reagálva.

Nem jár csúcsra az áram

Már biztos, hogy idén nem dől meg az éves áramfogyasztási csúcs - jelentette ki a Napinak Kapás Mihály, a Mavir diszpécserközpontjának vezetője. Decemberben napi átlagban 5500 megawatt fogyasztást regisztrált a rendszerirányító. Ez jócskán alatta marad a korábbi évek csúcsainak: 2006-ban decemberben mérték a legnagyobb napi fogyasztást, ami a hidegebb időjárás mellett valószínűleg a karácsonyi díszkivilágítás egyre jelentősebb elterjedésének is betudható volt, majd tavaly november végén elérte a felhasználás az abszolút csúcsnak számító 6602 megawattot. Idén viszont elmaradtak a nagy fogyasztású napok, a legnagyobb felhasználás 6288 megawatt volt novemberben, ami alig haladta meg a júniusban regisztrált 6252 megawattot. Bár a Mavir adataiból az nem derül ki, hogy minek tudható be a fogyasztási igény visszaesése, biztosan szerepet játszik benne, hogy a nagyfogyasztónak számító iparvállalatok a gazdasági válság miatt sorra fogják vissza vagy állítják le termelésüket. Ezen túl a napi átlagos középhőmérséklet idén 4-6 Celsius-fokkal magasabb a tavalyinál, valamint idén megváltozott a tarifaszerkezet, ami azt eredményezte, hogy a vezérelt fogyasztók (közismertebben az éjszakai áramot használók) időintervalluma széthúzódott, ezért nem a korábbiakban megszokott délutáni időszakban kapcsolják be szinte egyszerre az egész országban a hőtárolós kályhákat és villanybojlereket a szolgáltatók.

Nő a kintlévőség

A többi energiaszolgáltatóhoz hasonlóan a Főgáznak is milliárdos nagyságrendű kintlévősége van. A behajtást nehezíti, hogy a nem fizetőket csak hosszú és bonyolult eljárás után zárhatják ki a gázszolgáltatásból. A tartozások kétharmadát a lakosság, egyharmadát a vállalkozások, közintézmények halmozták fel. A kintlévőség nagyjából fele már 90 napon túli tartozás. A francia EdF-csoporthoz tartozó Démász villamosenergia-szolgáltatásból eredő lejárt követelése mintegy 10 milliárd forint. Kovács Krisztina kommunikációs igazgató szerint a nem fizető ügyfelek többségének csak a kikapcsolás előtti napon "tér vissza" a fizetési hajlandósága. Ez az oka annak, hogy a lakossági ügyfelek 90 napot el nem érő adóssága meghaladja a 4,8 milliárd forintot, míg a 90 napon túli tartozás már elérte az 1,5 milliárd forintot. Az üzleti ügyfeleknél a felszámolási eljárás alá került cégek folyamatosan növekvő száma jelent egyre nagyobb problémát.

Nehéz növelni a megújulók arányát

A globális felmelegedés, a klímavédelem a XXI. század egyik legnagyobb kihívása, ám mivel a gyorsan növekvő energiaigényeket még sokáig nem lehet fosszilis (szén- és gáztüzelésű) erőművek nélkül kielégíteni, ezért egyrészről az erőművek CO2-emisszióját kellene gyorsan és jelentősen csökkenteni, valamint azokat az energiatermelő megoldásokat kell előtérbe helyezni, amelyek nem bocsátanak ki környezetkárosító gázokat. Az energiaszektorban többféle megoldáson dolgoznak a szakemberek, így egyrészt az erőművek hatásfokának növelése mellett a CO2 leválasztására és tárolására (Carbon Capture and Storage / CCS) szolgáló eljárások lehetnek alkalmasak. Ugyancsak megoldást jelenthet azon energiatermelő módok elterjesztése, amelyek nem járnak környezetkárosító gázok kibocsátásával. Az elsőként szóba jöhető - bár sokak által bírált - megoldás az atomenergia további fejlesztése, annak ellenére, hogy a nagy aktivitású radioaktív hulladékok, vagyis a kiégett fűtőelemek tárolása vitatott, többek között ezért is váltja ki a különböző környezetvédő szervezetek ellenkezését. A nukleáris energiatermelés mellett szól, hogy bár kétségtelenül rendkívül nagy beruházást igényel, elegendő nyersanyag áll rendelkezésre és viszonylag olcsó energiatermelést tesz lehetővé. A nukleáris energia részesedése a világ áramtermelésében mintegy 15 százalék, ez az arány Európában 30, míg Magyarországon csaknem 40 százalék. A másik gyakran emlegetett lehetőség a megújuló energiaforrások részarányának növelése, ami ráadásul a környezetvédő szervezetek szerint is a lehető legjobb megoldás. Vagyis a szél, a nap, a víz, a geotermikus energia és a biomassza használata. Ez a lehetőség nemcsak Magyarországon, de világszerte a figyelem középpontjában van, annak ellenére, hogy ma még lényegesen drágább, mint a hagyományos fosszilis tüzelőanyagok alkalmazása. A megújuló energiahordozókra vonatkozó jelenlegi stratégia célja az, hogy Magyarországon 2020-ban a megújuló források felhasználása érje el a 186,3 petajoule/év mértéket, ami 2006-ban 55 petajoule volt. A stratégiai célkitűzésen (ez a stratégiában a "policy" szcenárió) belül a zöldáram-termelés a 2006-os 1630 gigawattórához képest 2020-ban elérné a 9470 gigawattórát (79,6 petajoule). A hőtermelésen belül a megújuló energiaforrások felhasználása a 2006-os 36 petajoule-ról 87,1 petajoule-ra bővülne, az üzemanyag-fogyasztáson belül a bioüzemanyagok energiaértéke - figyelembe véve az egyéb, megújuló energiahordozó bázisú üzemanyagokat - a 2006-os mintegy 1 petajoule-hoz képest 2020-ra 19,6 petajoule-ra nőne. A kérdés annál is sürgetőbb, mert a szén-dioxid-kibocsátás évről évre nőtt. Az unió adatai alapján a régióban a tényleges és hitelesített szén-dioxid-kibocsátás 2005-ben 367 millió, 2006-ban 374 millió, tavaly pedig 382 millió tonna volt, ami évi mintegy 2 százalékos növekedést jelent, noha az adatok még mindig lényegesen elmaradnak az erre az időszakra engedélyezett 440 millió tonnás szinttől. A Deloitte környezetvédelmi munkacsoportjának adatai alapján a régióban - hasonlóan az EU egészéhez - a kibocsátás legnagyobb részét (mintegy 80 százalékát) a 20 megawattot meghaladó bemenő teljesítménnyel rendelkező tüzelőberendezések adják.