Néhány hete fogadta el az országgyűlés a villamos energiáról szóló törvény kiegészítéseként a hosszú távú villamosenergia- és kapacitáslekötési megállapodások (htm) felbontására vonatkozó jogszabályt, amelynek értelmében a megállapodások december 31-én megszűnnek, ha ezt megelőzően a felek az eddigi időpontig más módon meg nem szüntetik. A htm-eknek a törvénnyel történő megszűnése esetén az érintettek kötelesek egymással a megállapodás alapján elszámolni, vagyis ha volt kimutatható tiltott állami támogatás a korábbi szerződésekben, azt az Európai Bizottság (EB) határozatának megfelelően vissza kell fizetni.
Az EB a nyáron határozatban kötelezte Magyarországot a hosszú távú áramvásárlási szerződések felbontására, ugyanakkor az érintett erőműveknek előírta, hogy fizessék vissza a 2004 óta kapott burkolt állami támogatást. A brüsszeli határozat nyomán a piaci szereplők egyetlen kérdésben értettek egyet, mégpedig abban, hogy a bírált htm-szerződések nélkül minden bizonnyal magasabb lett volna az elmúlt években a villamos energia ára Magyarországon. Vagyis a szerződések felbontásától nem fognak csökkenni az áramárak, ahogy azt Brüsszelben várják, és ez számos hazai megnyilvánulásból is leszűrhető. Ugyanakkor látni kell, hogy hosszabb távon a hagyományos kapacitáslekötések és -megállapodások kiküszöbölése nélkülözhetetlen a tényleges versenypiac létrejöttéhez, miután termelői verseny nélkül erősen korlátozott a piacnyitás haszna - mondta az energiainfo.hu rendezvényén Drucker György, a portál vezető elemzője. Bár arról sem feledkezhetünk meg - tette hozzá -, hogy a brüsszeli határozat azért furcsa, mert 2003-ban az EU jóváhagyta a magyarországi árampiaci modellt, a szerződéses, vagyis htm-rendszerével együtt.
Lehetetlen feladat elé állítja Brüsszel a tanácsadókat, a magyarországi htm-ügyben, amikor azt kéri tőlük, hogy határozzák meg, hogyan alakult volna az érintett erőműtársaságok profitja, ha 2004-től nem lettek volna hosszú távú megállapodások és minden áramtermelő szabadpiaci alapon értékesítette volna az energiát - derült ki egy elemzésből. Kiss Péter, a KPMG energiaügyekért felelős partnere szerint egy fiktív, alternatív múlt modellezésének megkísérlése teljesen abszurd próbálkozás, oly mértékben elvont, hogy az már logikailag értelmezhetetlen. Briglovics Gábor, a Csepel Atel vállalatcsoport vezérigazgatója szerint az erőművek több fórumon is világossá tették, hogy álláspontjuk szerint nincs szó tiltott állami támogatásról. Az érintett társaságok mindegyike meg is támadta a brüsszeli határozatot. Ettől függetlenül az EB felkérésére egy brit tanácsadó cég megkezdte a piaci helyzet és a szerződések tartamának modellezését a Magyar Energia Hivataltól, illetve az erőművektől kapott információk alapján.
Mayer György