Grandiózus középtávú elképzelésekkel örvendeztette meg az OTP Bank az éves közgyűlésre készülő részvényeseit. A napirenden az idei és a 2005–2009 közötti távlati tervek elfogadása is szerepel. A bank az idén – amint az már korábban elhangzott – a bankadó negatív hatásai, valamint a hitelállomány mérsékeltebb növekedése miatt a korábbinál kisebb arányú eredménynövekedéssel számol.
A minden bizonnyal Spéder Zoltán alelnök keze nyomát magán viselő tervdokumentum szerint 2005-ben az OTP mérlegfőösszege a bankrendszer egészénél nagyobb ütemben, 15,8 százalékkal fog bővülni. (Konszolidált szinten a Nova Banka miatt 27 százalékos többlettel számolnak.) A bank 104,8 milliárdos tavalyi adózott eredménye (MSZSZ szerint) 118,8 milliárdra bővül, úgy, hogy a bankadó 8,3 milliárd forintot visz el. A konszolidált eredmény – 9,6 milliárdos bankadó és 27 milliárdos társasági adó fizetése után – 138,8 milliárd forint lesz az idei 126 milliárd után. A növekedés 10,3 százalék, ami ugyan az utóbbi évtized legalacsonyabb, de még így is két számjegyű rátája.
Az ötéves stratégiai terv abból indul ki, hogy 2009-ig a magyar GDP évi 3-4 százalékkal növekszik, az eurót 2010-ben vezetik be és az éves infláció 2009-ben már nem haladja meg a 3 százalékot. A magyar bankrendszer összesített mérlegfőösszege, amely most a GDP 78 százaléka, 2009-ben már majdnem (94 százalékban) el fogja érni a teljes hazai GDP-t. (A régi EU-tagok e mutatója 150 százalék körül van.) Bulgáriában és Romániában a hitelezés évi szinten 15-20 százalékos felfutásával számol a terv, és abban bízik, hogy a DSK piaci részesedése 5, a RoBanké 2 százalékponttal nő. (A terv nem számol az új akvizíciók esetleges hatásával.)
A bankcsoport konszolidált mérlegfőöszege a terv szerint 2009-re megközelíti a 10 ezer milliárd forintot, ami évi 18 százalékos növekedést jelent. (Amennyiben az euró/forint kurzus nem sokat változik, akkor ez csaknem 40 milliárd euró, amivel az OTP már Európa 25 legnagyobb bankja közé tartozna.) A növekedés egyik fő forrása továbbra is a hatékonyság javítása. A nem kamat jellegű kiadások az egyetlen olyan kategória, ahol a növekmény éves szinten egy számjegyű (9,6 százalék), így – a 12 százalékos bevételgyarapodás miatt – 2009-re a kiadás/bevétel arány a bűvös 50 százalék alatt marad. (Ezen belül az OTP Bank mutatója 40 százalékos, amivel jelenleg igen kevés európai bank dicsekedhet.)
Az OTP-csoport adózott eredménye a magyar szabályok szerint 2009-ben elérné a 246 milliárd forintot, ami csaknem egymilliárd euró. Ha akkor is a 2005-ös év után tervezett 40 százalékos kifizetési ráta lesz érvényben, az 2009-ben változatlan alaptőke mellett már 360 forintos osztalékot jelentene.
A nemzetközi számviteli szabályok szerinti eredmény már 2004-ben is 14 milliárdos többletet tartalmazott a magyarhoz képest. Ha ez a többlet 2009-ben is fennmarad (még ha nem is nő arányosan), akkor az IFRS szerinti részvényenkénti eredmény – tekintettel arra, hogy vélhetően addig nem szabadul meg valamennyi saját részvényétől a bank – eléri az 1000 forintot. Hogy mennyi lehet a tőzsdei árfolyama – kiegyensúlyozott piaci viszonyok között – egy addigra már másfél évtizedes tőzsdei története során mindvégig két számjegyű eredménynövekedést és 30 százalék feletti ROE mutatót felmutató európai nagybanknak, azt olvasóinkra bízzuk...
Korányi Tamás G.