Nem fogadták lelkesedéssel a legnagyobb magyar tőzsdei kibocsátók a BÉT egyik új nagytulajdonosának számító osztrák Erste Bank vezérének, Andreas Treichl-nek csütörtökön elhangzott ötletét, amely szerint a Bécs, Budapest, Prága, Pozsony és esetleg Varsó egyesülésével hosszabb távon – szerinte bizonyosan – létrejövő közép-európai tőzsdének Pozsonyban kellene működnie, elsősorban adózási okok miatt. Treichl nem finomkodott, nyíltan leszögezte, hogy szerinte a nemzeti tőzsdéknek a 21. században már nincsen értelmük (NAPI Gazdaság, 2005. április 15–16., 7. oldal).
A BÉT forgalmának kilenctizedét adó, a hazai mellett évek óta a londoni tőkepiacon, illetve a Matáv esetében a New York-i Értéktőzsdén, a Molnál pedig a Varsói Értéktőzsdén is forgó négy blue chip vezetői szeretnék, ha belátható ideig a budapesti parketten is megmaradna a papírjuk. Annál is inkább, mert – amint erre elemzők is rámutattak – jelenleg a londoni, varsói jegyzések is alapvetően a budapesti fejleményeket követik, és a külföldi befektetők számára is meghatározó, hogy az adott céget „közelről” ismerő piac szereplői hogyan reagálnak a vállalatokról megjelenő információkra.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a NAPI Gazdaságnak elmondta: a Mol vezetőiben eddig fel sem merült az a lehetőség, hogy Budapesten ne kereskedjenek részvényeikkel, és reméli, hogy a jövőben sem fog felmerülni. A Mol – mint Hernádi fogalmazott – egyébként is inkább megjelenni szeret a régió tőkepiacain (amint tette ezt decemberben a Varsói Értéktőzsdén), mint távozni. Utalt arra, hogy a jövőben nem kizárt, hogy további tőzsdékre is bekerül a Mol részvénye, de ez kizárólag a társaság saját döntésén fog múlni.
Bogsch Erik, a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója kijelentette: ragaszkodna ahhoz, hogy Budapesten megmaradjon a tőzsde, és nagyon bízik abban, hogy a következő években a magyar magánbefektetők és nyugdíjalapok előtt a korábbinál sokkal kedvezőbb lehetőségek nyílnak meg a részvénybefektetések számára. Ehhez a kamatszint csökkentése mellett – amire már vannak jelek – szükséges az is, hogy az adószabályok is elősegítsék a hazai megtakarítások hazai aktívákba történő áramlását. Utalt a lengyel példára, ahol a hazai befektetők magas aránya évek óta kedvezően hat a tőkepiacra.
Czenthe Szabolcs, a Matáv befektetői kapcsolatokért felelős igazgatója, egyben a BÉT kibocsátói bizottságának elnöke lapunk érdeklődésére leszögezte: hosszú távon szükség van a regionális együttműködésre, de ugyanakkor fontosak a helyi piacok is. Ha nem működnének helyi tőzsdék, nagyon sok vállalat számára nem vagy sokkal nehezebben lenne elérhető a tőkebevonás és a nyilvános megmérettetés lehetőségét biztosító parkett. Czenthe is utalt arra a tényre, hogy még a külföldön jegyzett vagy forgalmazott magyar blue chipeknél is a forgalom zömét Budapesten bonyolítják le.
Lantos Csaba, az OTP vezérigazgató-helyettese és a Keler Rt. elnöke a pozsonyi ötlet kapcsán kiemelte, az OTP számára Szlovákia fontos piac, és a bank érdekelt Pozsony dinamikus fejlődésében. Mindazonáltal teljesen abszurd, hogy oda helyezzék a regionális tőzsdeközpontot, ahol tíz év alatt sem alakult ki likvid piac. (Az OTP egyébként szlovák bankja révén jelentős tulajdonosa is a Pozsonyi Értéktőzsdének.)
Lantos szerint nem az a megoldás, amit az Erste elnöke javasol, hanem az, amit a magyar tőzsde vezetői, tulajdonosai már másfél éve javasolnak: a BÉT, a BÁT és a Keler vertikális integrációja, amit következő lépésként az integrált tőzsde nyilvános megjelenése, tőzsdei bevezetése követhet. Hogy ez milyen módon, az elszámolóházat is magába foglaló holding, vagy a most meglévő tőzsdei részvények bevezetésével történik, az másodlagos kérdés. Utalt rá, hogy a BÉT és a Keler jelenleg is nyereségesen működnek, miként a régió többi tőzsdéje is, így nincs üzleti kényszer egy közös tőzsde létrehozására. A legcélszerűbb megoldás lenne, ha nemcsak a budapesti, de a bécsi, prágai, varsói tőzsde részvényei is megjelennének a tőkepiacon, és maga a piac döntene, melyiket hogyan értékeli. Hozzátette: ha a BÉT osztrák tulajdonosainak egy része – a tavaly májusi nyilatkozataik ellenére – ennyire nem bízik a budapesti tőzsde életképességében, a Keler Rt. akár kész lenne megvásárolni tőlük a BÉT-részvényeiket. Az elszámolóház ugyanis érdekelt abban, hogy hosszú távon megmaradjon Budapesten a tőzsdei kereskedés, és bízik is ennek jövőjében.
Keretbe:
Mit szeretnének a külföldi kereskedők?
Lantos Csaba szerint a közép-európai régió papírjaiban érdekelt legnagyobb – zömmel angolszász – kereskedők nem feltétlenül egységes tőzsdét akarnak, sokkal inkább szabad bejárást a régió különböző piacaira, vagyis a távkereskedés lehetőségét. Ha sikerül olyan modellt kidolgozni, amelynek segítségével a nagy kereskedők monitorján ugyanazon az oldalon lehet kereskedni a legnagyobb magyar, osztrák, cseh és lengyel papírokkal, ráadásul még a jelenleg négyféle kibocsátói és kereskedési szabályrendszert is sikerülne egységesíteni, a befektetőknek lényegében mindegy lenne, fennmaradnak-e a külön-külön intézmények.
