Tovább gyűrűzik a vita a Budapest Airport tőzsdei privatizációjának – a BÉT elnöke által felvetett – követeléséről. Az egyik pályázó, a német Fraport kommunikációs tanácsadója „magánemberként” éles hangvételű cikkben támadta a portfolio.hu-n a tőzsdeelnök koncepcióját arról, hogy az államnak – akár a privatizációban elérhető bevételek egy kis részéről le is mondva – a tőzsdén keresztül kellene értékesítenie a BA-t. A tanácsadó (nyilván nem függetlenül megbízója pillanatnyi érdekeitől) nem csak az ötlet értelmét, de még a BÉT fizikai létjogosultságát is kétségbe vonja. A talán kísérleti léggömbnek is szánt írással vitatkozik tegnapi közleményében a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége és a BÉT is. Előbbi hangsúlyozza, a BÉT befektetői vonzáskörzetének erősítése, a jelenlegi négy blue chip első lépésben legalább ötre emelése fontosabb, mint a potenciális vevők üzleti szempontjai. A BÉT pedig tiltakozik saját létjogosultságának megkérdőjelezése ellen, és a közlemény utal az utóbbi hónapok eredményeire: a tőzsdei bevezetés megkönnyítésére, a 100 milliós kormányzati bevezetési támogatásra, a szemléletformáló kampányra, a tőzsdei ismeretek iskolai oktatásba való bekerülésére, az osztalékadóra vonatkozó kedvező változásra és a nyugdíj-előtakarékossági számla megszületésére. A tőzsde írásának slusszpoénja, hogy a Fraportban lévő állami tulajdonrészt jelenleg éppen a tőzsdén keresztül értékesíti a német állam.
Korányi Tamás G.