Spéder ugyanakkor magyarázatot adott a rekord ellenére fennálló lassulásra is: a nettó kamatmarzs egy év alatt 29 bázisponttal csökkent, míg a lakáshitelek terén a vártnál jobban csökkent az OTP csoport piaci részesedése. Mivel az OTP az év végére 5,75, jövő évre pedig 5,5 százalékos alapkamatot vár, a kamatmarzs tekintetében jövőre sem valószínű kedvező változás.
A hosszú távú kilátásokon javíthat, hogy a jelzálog hitelek aránya Magyarországon csak a GDP 10 százalékát teszi ki, szemben a nyugat-európai 40 százalékos átlaggal. Így ha megvalósul az OTP előrejelzése (2009-ig ez az arány elérheti a 16 százalékot), akkor ez a következő 4 évben kétszámjegyű éves növekedést jelenthet a jelzálogbank számára. Mivel a korábban a 4. negyedévre elszámolt prémiumköltségeket idén folyamatosan számolták el, a 4. negyedévben nem lesz kiugró személyi költség növekedés - Spéder így optimistán tekint az utolsó három hónapra. Megfigyelők szerint ez azt jelenti, hogy a tervezett 155 milliárdos IFRS szerinti nettó eredmény meg fogja haladni a 160-162 milliárd forintot is. Az akvizíciókról szólva Spéder a már ismert szerb, román, és ukrán célpontok mellett egy új potenciális csoporttagot is megnevezett. A HVB-Unicredito frigy miatt a HVB-nek el kell adni a Splitska Bankát, amelynek 3 milliárd eurós mérlegfőösszege 8 százalékos piaci részesedést jelent (az OTP horvát bankja az 1,1 milliárd eurós mérlegfőösszegével 2,8 százalékos részesedéssel rendelkezik). A NAPI Online megtudta: ha a folyamatban lévő hat terv egyszerre jön össze, egy évre húzódik el a finanszírozási igény. A bank ugyanakkor számol a 2005-ös eredménnyel, alárendelt kölcsöntőkével, és a 18 millió darabos sajátrészvény készlettel is. Szóba jöhetnek egyéb megoldások is: Spéder szerint a leányvállalatok (értelemszerűen a DSK) által felveendő alárendelt kölcsőntőke jöhet még szóba. A NAPI Online kérdésére Spéder megerősítette: a 2005-ös év utáni - részvényenként nagyjából 170 forintos - osztalékot nem fenyegetik az akvizíciók.
