Korányi Tamás G.

Kötelező ajánlat a Niska Bankára

Az OTP Bank Rt. tegnap kötelező vételi ajánlatot nyújtott be a szerb Niska Banka 89,39 százalékos részvénycsomagjára. A kisbank 24 fiókja 80 ezer ügyfelet szolgál ki Szerbia déli részén, mérlegfőösszege az OTP mérlegfőösszegének mindössze 0,2 százaléka.

Húszezer alá bukott a Mol

Az októberi (a tőzsdézők számára ez már 76 éve baljós hónap) bessz második, de nem utolsó felvonása keretében tegnap – a kedd délutáni, fél óra alatt 800 pontos esés után – újabb 858 ponttal esett az index. Ha pánikról nem is, de ideges hangulatról már lehet beszélni, a nagyobb londoni alapkezelők egymást figyelik, hogy ki mikor kezd bele nagyobb eladásba. A helyzet ismerős: rossz hírre azonnal, a jóra (ha van ilyen) késve és bátortalanul reagál a piac. Nyitáskor már látszott, hogy bal lábbal keltek fel Londonban, a megbízások nyomán egyből áttörte a húszezres álomhatárt az index, és – bár tízkor visszakapaszkodott – végig a 19 500 körüli 200 pontos sávban mozgott. A zárás előtt – elsősorban a hazai napon belüli, most shortos játékosok miatt – némi emelkedés következett, így 19 703-on zárt a piac. A forgalom – ami a BÉT Rt.-nek persze igazán jó hír – meghaladta a 42 milliárdot, ami havi rekordnak számít. Az általános esésben a Mol és az OTP fej fej mellett haladt, mindkettő ára 5 százalékkal esett. Ez a Molnál 19 100-as napi minimum után 19 370-es, az OTP-nél 6680-as minimum után 6825 forintos, négy hónapja nem látott záróárat jelent. A kisebb papírok kisebb mértékben estek, az FHB és a Richter 3,9, a BorsodChem 2,3, a Graphisoft 1,8 százalékkal, sőt a Pannonplast még arra is képes volt, hogy ár ellen ússzon: 5 forintot javított. A korábban kősziklaként álló árampapírok közül az Elmű 28 400-ra, az Émász 10 700-ra esett. A gödör alja a jelek szerint még messze van...

Délután érkezett a medve

Pingponglabdaként játszottak a brókerek – az eladók és a végül kisebbségbe került vevők megbízásait teljesítve – tegnap az indexszel, a BUX napon belül csaknem ezerpontos amplitúdóval ingadozott. A kereskedés első órájában – négyszáz pontnyi emelkedés után – úgy érezte mindenki, három rossz nap után ismét felfelé korrigál a piac. Ám nem így történt. Egy hosszú, 21 ezer pont feletti stagnálást követően három óra után megérkezett a medve a BÉT-re: fél óra alatt 800 pontos esés következett, majd a 20 307 pontos napi minimum után – a shortosok zárásainak köszönhetően – az utolsó tíz percben 250 pontos felmenet. A 20 562 pontos záróérték végül másfél százalékos esést jelent az előző naphoz képest. A blue chipek közül a 30 milliárdos összforgalom 55 százalékát egyedül adó OTP árfolyama esett a legtöbbet, napon belül 5 százalékot mozogva. A 7190 forintos záróár nyomán biztosra vehető, hogy a kibocsátó sajátrészvény-vásárlások nyomán fogja még venni papírjait, ám kérdés, hogy a mostani hangulatban ez elegendő-e a hétezres szint megtartásához. A Mol kurzusa megjárta a húszezret is, a 20 400 forintos záróár, amely az utolsó tíz perc 2 százalékos emelkedésének volt köszönhető, nem sok jóval biztat. Stabilabb volt a MTelekom és a Richter piaca, utóbbi még erősíteni is tudott valamennyit. Igaz, az utóbbi esetében a 34 650 forintos utolsó kötés árfolyama eléggé „beállítottnak” tűnt...

CEC-privatizáció: péntekre elkészül az OTP indikatív ajánlata

November közepén kiderül, kié is lesz a romániai CEC, addig is pénteken a pályázóknak, többek között az OTP Banknak, indikatív ajánlatot kell adniuk a részvények 50 százalék plusz egy–hetvenöt százalékára.

Péntekre elkészül az OTP indikatív ajánlata

November közepén kiderül, kié is lesz a romániai CEC, addig is pénteken a pályázóknak, többek között az OTP Banknak, indikatív ajánlatot kell adniuk a részvények 50 százalék plusz egy–hetvenöt százalékára.

A négy nagy egyike lesz a Keler-tanácsadó?

Az MNB tulajdonában lévő Keler-részvények értékesítésére az ÁPV Rt. által kiírt pályázat (NAPI Gazdaság, 2005. október 17., 7. oldal) egyetlen résztvevője a korábbi feltételezésekkel szemben nem befektetési szolgáltató – különösen nem az egyik, sokak által „hírbe hozott”, komoly hazai privatizációs tapasztalatokkal rendelkező magánbrókerház –, hanem vélhetően az egyik nagy nemzetközi auditorcég lehet. A pályázati kiírás ugyanis – mint lapunk megtudta – szigorú kizárási feltételeket tartalmaz, sem a pályázó, sem annak tulajdonosa nem lehet részvényes még közvetve sem a Kelerben vagy bármelyik európai elszámolóházban. Ez a feltétel gyakorlatilag a világ valamennyi nagy befektetési bankját kizárja a versenyből, sőt, a négy nagy auditorház közül is azt a kettőt (Ernst & Young, Deloitte), amely auditorként, illetve tanácsadóként kötődik a BÉT-hez. Más forrásból arról értesültünk, hogy a Keler-pakett tényleges eladására fél éven belül aligha kerül sor, előbb ugyanis a szereplők megvárják a Keler Rt. két részre – nemzeti értéktárra és tőzsdei elszámolóházra – való szétbontását.

Egy ajánlat a Keler-pályázatra

A Keler Rt. tulajdonosi szerkezetének várható átrendeződése, vagyis az MNB-pakett értékesítése a valószínű vevőn, azaz a tőzsdén kívül még egy – egyelőre ismeretlen – tőkepiaci szereplő, a tanácsadó számára lehet nyereséges üzlet.

Ambiciózus romániai terjeszkedési tervek az OTP-től

Miközben az OTP teljes gőzzel dolgozik a román CEC átvilágításán, a már meglévő helyi leányvállalat fejlesztését sem hanyagolja el, a volt RoBanknál év végére megduplázódik a létszám, a fiókhálózatot pedig még az idén 50 egységre bővítik.

Nem vesz üres kisbankot az FHB

Téves a tegnapi Népszabadságban megjelent felvetés, miszerint a kiürült Dresdner Bank Magyarországot készülne megvenni a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) Rt. A NAPI Gazdaság kérdésére Gyuris Dániel, az FHB elnök-vezérigazgatója határozottan cáfolta a hírt, és leszögezte, a kétéves tőzsdei pályafutása alatt kapitalizációját megnégyszerező bank továbblépését, távlati fejlődését szigorúan a jelzálogbanki tevékenységre koncentráltan képzeli el, így csak az alaptevékenységet erősítő területek jöhetnek szóba tevékenységbővítés címén. Megfigyelők szerint az elnöki cáfolat után ugyan nem kétséges, hogy nincs szó üres bank vásárlásáról, ám az ötlet nem tűnik légből kapottnak. Az FHB 6,6 milliárdos jegyzett tőkéje mellett június 30-án már 19,5 milliárdos saját tőkével rendelkezett, amihez képest a kereskedelmi banki licenc minimumaként meghatározott 2 milliárd forint elenyésző összeg. Ugyanakkor a jelzálogbanki tevékenységnek vannak olyan korlátai – például az ingatlanprojekt-hitelezésnél –, amelyet egy kereskedelmi bank át tudna hidalni. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a magyar csődtörvény előírásai szerint egy jelzálogjoggal biztosított hitelező is csak akkor érezheti magát biztonságban, ha a jelzálog alapítása után legalább hat hónap múlva következik be a felszámolás. Egy kereskedelmi bank olyan eszközöket – például félkész épületet, alapanyagot, árukészletet – is hitelezhet, amely a jelzálogbank számára hitelképtelen.