Korányi Tamás G.

FHB: felvásárlás helyett átrendeződés

Csak részben oszlik az FHB-részvények mozgását övező homály: tegnap az Allianz Biztosító bejelentette, hogy az ÁB-Aegon részvényei egy részének megvásárlását követően (NAPI Gazdaság, 2006. március 16., 12-13. oldal) 2,706 százalékra nőtt a befolyása a jelzálogbankban. Mivel nem ismert, hogy az Allianz korábban mennyi B-sorozatú FHB-részvénnyel rendelkezett, csak gyanítani lehet, hogy a 2 millió darabos ÁB-Aegon-pakett nagyobbik részét a CIB egyedül vagy az ÁPV-vel közösen vette át. Egyébként az IEB 1,14 millió részvényét hasonló arányban vehette meg a többi tulajdonos. (Vélhetően hamarosan újabb bejelentések várhatóak.) Ezek szerint nem lopakodó felvásárlásról, inkább csendes tulajdonosi átrendeződésről van szó, ám – tekintettel a B-sorozat vétójogára – ez sem lebecsülendő. (A vétójog persze nem jelent irányító jogosultságot, de ha megszűnik az állami többség, szórt tulajdonosi szerkezet mellett többet fog érni, mint most.) Meglepő lenne, ha a többnyire eladói oldalon álló ÁPV most élne elővételi jogával, hiszen az összesen 3,14 millió eladó B-részvény 5,3 milliárdos vételárából 43 százalék (2,3 milliárd) a privatizációs büdzsét terhelné. Pénze ugyan lenne rá a szervezetnek, ám választások előtt ez eléggé kétséges tranzakció lenne... Ha viszont a CIB és az Allianz között – a nem ismert részarányuknak megfelelően – oszlanak meg az eladásra kerülő B-részvények, egyedül egyikük sem birtokolja a B-részvények 50 százalékát. Persze ha az állam egyszer rászánja magát az FHB-privatizáció folytatására, mind a már banktulajdonos Allianz, mind a CIB számára különösen értékessé válhat az ÁPV B-pakettje.

Lopakodó felvásárlás az FHB-nél

Két FHB-részvényes, az Inter-Európa Bank és az Aegon Biztosító is bejelentette, hogy kötelező érvényű vételi ajánlat keretében eladta B-sorozatú FHB-részvényeit. A rejtélyes vevő lényegében az egész bankot kontrollálhatja.

IEB-osztalék 139 forint

Április 4-ére hívta össze éves közgyűlését az Inter-Európa Bank igazgatósága. A testület a tavalyi 936 millió forint után idén 975 millió forint osztalék kifizetését terjeszti a részvényesek elé. A bank magyar számvitel szerinti konszolidált eredménye a 24 százalékos banki adó kifizetése után 2005-ben 2,43 milliárd forint volt, ennek éppen 40 százaléka kerül kifizetésre. Az osztalék 85,9 százaléka a fő tulajdonos Sanpaolóhoz, további 10 százaléka a vele szövetséges Santander-csoporthoz kerül. A részvényenként 139 forintos osztalék alig hat forinttal több, mint a tavaly kifizetett. A 2200 forint körüli részvényárfolyamhoz viszonyítva a 6,3 százalékos osztalékhozam a magyar tőzsdén a jobbak közé tartozik. Az idei kilátások – tekintettel az FHB-paketten elért részvényenként 157 forintos extraeredményre – még jobbak. Ha marad a 40 százalékos kifizetési ráta és stabil marad az IEB üzemi eredménye, a 2006-os osztalék meghaladhatja akár a 200 forintot is.

Lopakodó felvásárlás az FHB-nél

Két FHB-részvényes, az Inter-Európa Bank és az Aegon Biztosító is bejelentette, hogy kötelező érvényű vételi ajánlat keretében eladta B-sorozatú FHB-részvényeit. A rejtélyes vevő lényegében az egész bankot kontrollálhatja. A kalkulált árfolyam mintegy 1700 forint.

Mire jó a B részvény?(kimaradt!!)

Az FHB alapszabálya szerint a 8 millió darab B sorozatú szavazatelsőbbségi részvény az A-részvényekkel megegyező szavazati és osztalékjogot biztosít, ám vannak többletjogok is. A közgyűlés az alapszabály módosításáról, szétválásról, beolvadásról, más társasággal való egyesülésről, valamint igazgatósági tag és a könyvvizsgáló megválasztásáról, sőt, bármely más, az alapszabály által nem kizárólagosan közgyűlési hatáskörbe vont, ám napirendre tűzött kérdésben csak úgy hozhat döntést, ha azt a jelenlévő B részvényesek egyszerű többsége megszavazza. Eszerint a B részvényosztály többsége gyakorlatilag vétójogot biztosít tulajdonosának minden közgyűlési döntésben.

Folytatódik a CEC-privatizáció

Újabb – már elveszettnek hitt – lehetőség nyílt meg a regionális akvizíciós versenyfutásban az OTP előtt: Romániában folytatódik a CEC-privatizáció.

Rekordkötés a devizapiacon

Minden idők eddigi legnagyobb, árfolyamértéken 16,6 milliárd forintos kötését regisztrálták tegnap a BÉT devizaszekciójában. A 44,7 millió font értékű GBP/USD keresztügylet miden bizonnyal párja az éppen két héttel ezelőtt kötött, 16,4 milliárd forintos ügyletnek, amely a maga idején szintén rekordnak számított. A csaknem kétszázmillió forintos különbség vélhetően maga a haszon, amely – ha a brókerpletykák igazak – a Takarékbróker egyik magánszemély megbízójának – a magyar devizapiac legnagyobb szereplőjének – zsebébe kerülhetett.

Választási pártvita lesz a tőzsdén

A Budapesti Értéktőzsde, mint a magyar pénzügyi élet meghatározó, független intézménye fontosnak tartja, hogy a lakosságnak és a tőkepiac szereplőinek megkönnyítse az eligazodást a négy parlamenti párt programjának tőkepiaci vonatkozású részeit illetően. E célból a BÉT vezetése eddig szokatlan – és a magyar politikai életet ismerők számára korábban kivitelezhetetlennek tűnő – kezdeményezésre szánta el magát, nyilvános tévévitára hívta meg a négy párt gazdaságpolitikai szószólóit. Március 21-én este kilenckor a tőzsde Vörösmarty téri épületének dísztermében – azok kedvéért, akik a hőskorszakban, a nyolcvanas években már vettek lakossági kötvényt, a Budapest Bank egykori pénztártermében – Katona Kálmán az MDF, Kóka János az SZDSZ, Varga Mihály a Fidesz és Veres János az MSZP színeiben vitatkoznak majd egymással, illetve válaszolnak Baló György kérdéseire a tőzsdéről, privatizációról, adókról és még számos, a befektetőket érdeklő kérdésről. A példa nélkülinek ígérkező négypárti vitát a Magyar Televízió egyenes adásban közvetíti.

Megvált a Sunbookstól a Novotrade

Eladta a Sunbooks Könyvkereskedelmi Kft.-ben lévő 49 százalékos részesedését a Novotrade. A Sunbooks vesztesége volt a fő oka annak, hogy a Novotrade 179 millió forintos mínusszal zárta 2005-öt.