Alaposan megmozgatta az FHB-részvények – a mérsékelt eredménynövekedési kilátásokat tükröző elemzői vélemények miatt az utóbbi hetekben elég fagyos – piacát két hét eleji bejelentés. Előbb az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. jelentette be, hogy 2 millió darab B-sorozatú FHB-részvénye eladása után a jelzálogbankban lévő befolyása 3,14 százalékról 0,11 százalékra csökkent (ami mintegy 73 ezer A-részvényt fedhet), majd az Inter-Európa Bank közölte, hogy a bank igazgatósága március 10-én elfogadta a B-sorozatú pakettre tett kötelező érvényű vételi ajánlatot, így az IEB eladta az FHB-ben lévő 1,73 százalékos B-sorozatú részvénypakettjét.
Az IEB közleményéből – ha már a vevő neve homályban is maradt – kiderült, hogy a tranzakció értéke megközelíti a 2 milliárd forintot, ami a bank adózott eredményét „mintegy 1,1 milliárd forinttal növeli”. A két kulcsinformációból egy kis számolgatással megállapítható, hogy az IEB 1 millió 142 ezer részvényt – amelyet 2003 novemberében 4300 forintos árfolyamon, összesen 490 millió forintért jegyzett – 1700 forintos áron adhatta el. (A tranzakció zárásához meg kell várni a B-részvényekre érvényes elővásárlási szakasz 20 napos időtartamát is.) Ha igaz az 1700 forint, az 1,94 milliárdos vételárból 1,45 milliárdos nyereség adódik. Az IEB 24 százalékos adót fizet, így az adózott eredménye pontosan 1,1 milliárddal növekedhetett. Ez a teljes tavalyi konszolidált adózott eredményének 45 százaléka.
Az IEB profitjánál is érdekesebb kérdés, hogy valóban lopakodó felvásárlás tanúi vagyunk-e az FHB-nál. Ha valaki a B-részvények legalább egyharmadát meg akarja szerezni (az IEB és az Aegon pakettje együtt 39,2 százalék), kötelező érvényű vételi ajánlatot kell tennie. Ugyanakkor – lévén a B-részvények nem nyilvános papírok – az ajánlatot nem a szokott formában (Magyar Tőkepiac, stb.) kell megtennie.
Az FHB 2003. novemberi nyilvános kibocsátásakor a B-részvények mostohagyereknek számítottak. A tőzsdére az A-sorozatú részvényeket vezették be. A többletjogokat is biztosító (800 millió forint össznévértékű) B-sorozatot az FHB partnerbankjai, illetve a jelzálogleveleket jegyző biztosítók a kibocsátás 4300 forintos árfolyamán jegyezhették volna le, ám a nagy lehetőséggel mindössze négyen éltek. (A többiek azóta is sajnálják.) A sorozat negyede az ÁPV nyakán maradt.
A B-sorozat többségével, 4 millió és egy részvénnyel gyakorlatilag az egész FHB-t lehet kontrollálni, így nem meglepő, ha az A-részvények tőzsdei kurzusához képest komoly prémiumot is fizet értük valaki. (A tőzsdei bankoknál meglehetősen különös alapszabály jóvoltából ugyanis abszolút vétójogot gyakorolhat egy, a jelenlegi tőzsdei árfolyamon csaknem 100 milliárd forintot érő, tavaly 8 és fél milliárdos adózott eredményt elérő bank felett.) Hogy ki, most még csak találgatni lehet. Például ott van a CIB, amely számára a jelzálogbank feletti kontroll mintegy 10 milliárd forintért nem tűnik elborzasztó összegnek. Ám a néhány hete 9 milliárdos jegyzett tőkével – és a volt CIB-vezér Farkas Ádám irányításával – bankot alapított Allianznak is van ennyi pénze, és ennél jobb lehetősége aligha lenne, hogy berobbanjon a hazai bankélet sűrűjébe. Akárki is a vevő, az 1700-as árfolyamon összesen 13,6 milliárd forintot érő B-sorozat megvásárlásával bebetonozhatja magát az FHB-be, az 50 százalékos állami pakett privatizációja előtt.
Korányi Tamás G.