A román kormány privatizációs bizottsága úgy döntött, folytatódik az augusztusban elkezdett, majd november végén – éppen a kötelező vételi ajánlatok beadása előtt – leállított CEC-privatizáció – jelentette román lapértesülésre hivatkozva a Reuters. Ezzel ismét megnyílt a lehetőség az OTP előtt arra, hogy akvizícióval közelítse meg Romániában a kívánt tízszázalékos piaci részesedést. A Casa de Economii si Consemnatiuni SA (CEC), a román központi takarékpénztár állapota sokban emlékeztet a kilencvenes évek közepének OTP-jére, ám az lényeges különbség, hogy más a piaci környezet, a CEC versenytársai jóval erősebbek, mint az OTP-t soha behozni nem tudó magyar konkurensek. A CEC tíz évvel ezelőtt a román bankszektor csaknem húsz százalékát, 2005 végén már mindössze öt százalékát adta.
A bank hiába rendelkezik 1400 fiókkal és kirendeltséggel (többel, mint az egész OTP-csoport), hiába szolgál ki kétmillió ügyfelet, számítástechnikai rendszere korszerűsítésre szorul és működési költségei is rendkívül magasak. A bank mérlegfőösszege másfél milliárd euró, saját tőkéje pedig mintegy 150 millió euró.
A román kormány fél évvel ezelőtt írta ki privatizációra a bank minimum 50 százalék plusz 1, maximum 75 százaléknyi részvényét. A privatizáció előtt a CEC elnöke a román sajtóban maga is 600 millió euróra becsülte a bank értékét (nyilván nem annyira a CEC eredményei, mint a román piac növekedési potenciálja miatt), mások 650-700 millióról beszéltek. Ehhez képest román körökben csalódást keltett, hogy a 75 százalékért október végén – az indikatív ajánlatokban – a görög EFG Eurobank Egasias állítólag 300, az OTP 270 millió eurót kínált (NAPI Gazdaság, 2005. november 3., 7. oldal).
A privatizáció leállása után az OTP romániai terveiben inkább az organikus növekedési modell került előtérbe. Csányi Sándor elnök három hete arról beszélt, hogy az OTP Romania 30 fiókját idén 69-re, 2010-re pedig 200-ra szeretnék növelni. Most az OTP előtt újra megnyílt a lehetőség egy középnagybank megszerzésére a balkáni régió legnépesebb, ráadásul 2007-ben az EU-hoz csatlakozó országában. A végső ár nyilván lényegesen magasabb lesz, mint a három hónappal ezelőtti ajánlat, ám az a korábbiak fényében biztosnak tűnik, hogy öldöklő árversenybe Csányi Sándor aligha megy bele.
