OTP-rally: felismerték vagy felvásárolják?
Tegnap 7,8 százalékkal emelkedett az OTP árfolyama, s hatalmas, 34 milliárdos forgalom mellett május óta először ismét 7000 forint fölé jutott. Felismerték a rejtett értékeket vagy többről van szó?
Wolf 100 millió eurót vár az új bankoktól
Wolf László, az OTP Bank akvizíciókért felelős vezérigazgató-helyettese jövőre százmillió eurót meghaladó profitot vár az OTP idei új szerzeményeitől – derült ki a bankár interjújából, amelyet a Magyar Bankszövetség online hírlevelének adott. A bankok idei eredmény-hozzájárulása sem sokkal marad el ettől a számtól, ám ezeknek csak kisebb része számít bele az OTP 2006-os profitjába. Wolf szerint a még ki sem fizetett Raiffeisen Ukraine a tavalyi 39,7 millió euró után az idén 57-58 milliós eredményt érhet el. Az Investsberbank profitja tavaly 9,1 millió euró volt, ez 2006-ban 22-23 millió euróra nőhet. A három kisebb szerbiai bank (Kulska, Niska és Zepter) hozzájárulása ugyanakkor az idei eredményhez minimális. A 2006 első félévében elért 93 milliárd forintos OTP-profit 11,5 százalékát a – már meglévő – külföldi cégek adták, jövőre hozzájárulásuk Wolf szerint „sokkal fajsúlyosabb” lesz. Megfigyelők becslései alapján ez – az október elején megvásárolni tervezett montenegrói bankkal együtt – elérheti a 20 százalékot. Az eddigi éllovas, a bolgár DSK eredménynövekedése lassulhat, mivel a 8 milliós országban már 4 millió ügyfelet mondhat magáénak, ugyanakkor az orosz banktól mindenki kifejezetten gyors növekedést vár. Wolf elmondta: a bankszektor olyan gyorsan növekszik az új célországokban, hogy a befektetett tőkére jutó hozam (ROIC) 3–5 éven belül meg fogja haladni a nemzetközi léptékben jónak számító 15 százalékot. Mivel az OTP az idén 1,3 milliárd eurót költ a hat új bankra (ebben a még csak célpontnak számító bolgár DZI és az 50 százalékos esélyt mutató román CEC nincs benne), a kijelentés arra utal, hogy 2–4 éven belül a jövőre várt több mint 100 millió euró megduplázódhat. Így – megfigyelők szerint – 2010-re a külföldi érdekeltségek eredmény-hozzájárulása meghaladhatja a 25 százalékot.
Cáfolják a Graphisoft-pletykákat?
A két Graphisoft-részvény jó 25 százalékkal ér ma többet, mint a „régi” a szétválás előtt, augusztus közepén. Az áremelkedés nyomán persze megjelentek a felvásárlási pletykák (NAPI Gazdaság, 2006. szeptember 6., 9. oldal), ám egy efféle tranzakció lehetőségét a portfolio.hu elemzője tegnap vehemensen cáfolta. Az internetes újság szerint az alapító tulajdonosok (a 25 százalékkal rendelkező Bojár Gábor elnök és a 10 százalékos másik alapító, Tari István Gábor) már csak érzelmi okokból sem adnák el a céget, a két potenciális vevő (az amerikai Autodesk és a német Nemetschek) pedig nincs olyan helyzetben, hogy most vásároljon. A portfolio.hu megkérdezte Bojár Gábor véleményét is, aki – amellett, hogy hangsúlyozta, az alapítók senkinek sem adtak megbízást arra, hogy vevőt keressen és senkitől sem érkezett olyan ajánlat, amelyet az igazgatóságnak meg kellett volna vitatnia – leszögezte: a stratégiai cél, hogy a Graphisoft vezető pozíciót érjen el az építőipari szoftverek piacán, nem zárja ki egy fúzió lehetőségét. Bojár ugyan nem vitatta „érzelmi elfogultságát”, de megjegyezte: a tőzsdei bevezetéssel vállalták, hogy emocionális szempontjaikat alárendelik a részvényesek érdekeinek.
Ajánlati szezon a parketten
Soha egyszerre nem figyelhettek a befektetők négy nyilvános ajánlatra a BÉT-en. A Skoglundot és a Danubiust ajánlat közben máris ajánlati áron (1800, illetve 6000 forinton) veszik, a BorsodChem és a Démász viszont az elvárható diszkonttal forog.
Izraelben sem vesz gyárat a Richter
Egy közepes méretű izraeli gyógyszergyárral, a Taróval hozta hírbe a Richtert egy izraeli lap, majd a cikk nyomán a Reuters. Beke Zsuzsa, a Richter pr-vezetője a NAPI Gazdaságnak elmondta, a Richter sem Izraelben, sem más országban nem tervez gyógyszergyárat venni, ehelyett a már meglévő érdekeltségeit (Lengyelország, Oroszország, Románia, Ukrajna és egy épülő vegyesvállalat Indiában) fejleszti. A Taro termékstruktúrája egyébként sem lenne beleilleszthető a Richter termékpalettájába. Lehet, hogy a tegnapi Richter-rallyhoz (a pénteki 47 200 forintos zárás után 49 800 forintig emelkedett a kurzus) a délután már cáfolt pletyka is hozzájárult, ám megfigyelők szerint a Richter részvényesei nem akvizícióra, hanem az orosz gyógyszertámogatási rendszer fejleményeire figyelnek.
Ötven új OTP-fiók Romániában
A CEC-pályázat következő fordulójának – a végleges ajánlatok beadásának – határnapja ugyan csak szeptember 15-e, de az OTP a román sajtóban már igyekszik elhinteni, hogy CEC nélkül sem áll le a terjeszkedése a szomszédos országban. A Rompress hírügynökség Hárshegyi Frigyest idézve arról ír, hogy az OTP Romania jelenlegi – a lakossági területen 1,15, a jelzáloghitelek terén 1,75 százalékos – piaci részesedését három éven belül 4-5 százalékra szeretné növelni. Ennek érdekében fiókjainak számát a jelenlegi 51-ről az év végére 70-re, 2007 végére pedig százra szeretné gyarapítani. A fejlesztés finanszírozására az OTP nemrég 20 millió euróval, 73,7 millió euróra emelte román bankja jegyzett tőkéjét. (Az egykori Robank 2004 júniusában 47,5 millió dollárba került, a vételt egy tízmillió eurós tőkeemelés követte.) A bank egyébként a fejlesztések miatt veszteséges, tavaly az első félévben 811, egész évben 2122 millió forintos mínuszt hozott össze, amihez az idei az első félévben további 1667 millió forint veszteség járult. A CEC megvásárlásával az OTP rögtön átlépné az ötszázalékos küszöböt, de a korábbi célként kijelölt bűvös 10 százaléktól még éppen eléggé messze lenne, ráadásul a CEC megvétele alighanem jóval többe kerülne, mint a meglévő bank fejlesztése. Az organikus fejlődést alighanem a befektetők is jobban díjaznák, mint egy drága akvizíciót...
Elmaradt az árfelhajtás
A tőzsdei befektetők sokáig emlékeznek majd az augusztus 31-ei záróárakra, hiszen az új, immár adóköteles világban ezek – hacsak az adott papírt nem vették drágában – képezik az adófizetésük alapját. Ehhez képest elmaradt a sokak által várt árfelhajtás.
Sikeresnek tűnik a Graphisoft-szétválás
Bár csak három napja forog a tőzsdén a Graphisoft ingatlanos papírja, máris megállapítható, hogy a parketten két fél több, mint egy egész, a két részvény együttes ára mintegy 10 százalékkal több, mint a korábbi Graphisofté.
Bank a Fekete Hegyek között
A kilencedik zászlót tűzheti térképére Csányi Sándor: az OTP 105 millió euróért megveszi Európa legújabb független országa, Montenegró vezető bankját. Az ár a saját tőke öt és félszerese.
A görögök 500 millió dollárt adnának?
Görög forrásokra hivatkozva adta hírül az MTI, hogy a román pénzügyminisztérium szeptember 15-én kívánja újrakezdeni a tárgyalásokat a két, még versenyben lévő vevőjelölttel: az OTP Bankkal és a görög Ethniki Trapezával a CEC eladásáról. Mint ismeretes, az eredetileg augusztus 31-ei végleges ajánlattételi határidőt azért kellett módosítani, mert csak szeptember 7-ére lesznek meg a CEC első féléves auditált számai. A román pénzügyminiszter a napokban ismét megerősítette, hogy a 69,9 százalékos pakett adásvételi szerződését még 2006-ban aláírják a legjobb ajánlattevővel. Görög lapok szerint az Ethniki Trapeza első ajánlata 500 millió dollár (390 millió euró) körüli összegre szólt. Ez jóval alacsonyabb, mint a román források által sugallt „elvárt ár”, a többször meglebegtetett 500 millió euró. Az OTP elnöke, Csányi Sándor többször hangsúlyozta, hogy az OTP semmiféle irreális árversenybe nem megy bele, ha túl drágának bizonyulna a CEC, inkább a már meglévő romániai bankja organikus fejlesztését (három év alatt 200-250 új fiók nyitását) választja. Megfigyelők szerint az elemzők jó része egy kedvező árú CEC-vételnél csak egyvalaminek örülne jobban: ha az OTP inkább a többi akvizíciójára koncentrálna...
