Csányi reálisnak látja a 2 milliárd eurót 2010-re
Az OTP teljesítette a 2006-os profit-előrejelzését, továbbá Csányi Sándor jelezte, hogy 2010-re a pénzintézet adó előtti eredménye eléri a 2 milliárd eurót.
Bécs nem olvasztaná be a Budapesti Értéktőzsdét
Állítólag költséghatékonysági okból szeretné magába integrálni a BÉT-et egyik nagytulajdonosa, a Bécsi Értéktőzsde. Az érintettek cáfolnak, a kibocsátók tiltakoznak, ráadásul mindennek komoly alapszabályi akadályai is lennének.
Ötödével nőhet az OTP-profit
Szerdán teszi közzé éves gyorsjelentését a legnagyobb hazai bank. Az OTP 2005-ös nettó eredménye 158,3 milliárd forint volt, amelyből 41 milliárd az akkor rekordnak számító utolsó negyedévben képződött. Most az elemzők véleménye a korábbiaknál megosztottabb a tekintetben, hogy 2006-ra vonatkozóan az OTP saját, 184-185 milliárdos eredményterve mennyiben fog teljesülni, vagy éppen – a hagyományoknak megfelelően – túlteljesülni. A Merrill Lynch csütörtökön közzétett elemzése óvatosságra int. A bankház úgy véli, a bankcsoport nettó profitja 182 milliárd forint lesz, mivel a lefelé mutató kockázatok erősebbek. Különösen a vállalati és lakossági hitelezés, illetve a lakossági betétállomány növekedésének dinamikája változott kedvezőtlenül. A UBS az utolsó 3 hónapra 39,8 milliárdos, tehát a tavalyinál érezhetően kisebb eredményt vár, tekintettel az új szerzemények beillesztésére képzendő céltartalékra. Más megfigyelők nem ennyire pesszimisták. A bankcsoport kilenchavi eredménye 146,6 milliárd forintra rúgott, és a negyedik negyedévben a külföldi érdekeltségek a várható tartalékoknál valószínűleg nagyobb mértékben járultak hozzá az eredményhez. (Különösen Ukrajnától várnak sokat.) A szolidaritási adó ugyan ront a képen, de ezzel együtt is elképzelhető 43 milliárdos utolsó negyedév, így a 2006-os profit megközelítheti a 190 milliárd forintot. Ez éppen 20 százalékos növekedést jelentene. Az idei évet nézve még szembeszökőbb az elemzők szkepszise. A Merrill az OTP-menedzsment 220 milliárdos tervénél 10 százalékkal kisebb profitra számít. A találgatósdi már nem tart sokáig, a szerdai – az elemzőket és a szaksajtót is váró – tájékoztatón Csányi Sándor vélhetően frissíti az eredményszámot.
Ötmilliárdos forgalomra számít Nobilis faktorcége
A magyar faktorcégek tavaly 700 milliárd forintos forgalmat értek el, ami 50 százalékos bővülést jelent 2005-höz képest. A piac növekedése várhatóan az idén is meghaladja a 25 százalékot. Míg Nyugat-Európában a faktoringforgalom eléri a GDP 18–20 százalékát, nálunk alig haladja meg a két százalékot, és tavaly mindössze 3 ezer vállalkozás vette igénybe a lehetőséget. A gyorsan bővülő torta szeleteléséből – úgy tűnik – a bankok mellett a magyar pénzügyi élet ismert nem banki szereplői sem akarnak kimaradni. Tegnap jelentette be alakulását a CE Faktor Zrt., a társaság – mint Major-Maróthy Zsolt vezérigazgató elmondta – már az első évben 5 milliárdos forgalmat szeretne kihasítani. Az új cég 44 százalékos tulajdonosa az utóbbi időben inkább internetes befektetéseiről ismert egykori CA-s befektetési bankár, a BIF-ben és újabban a Bookline.hu-ban is meghatározó részt birtokló Nobilis Kristóf. A maradék a tavaly alakult Central European Credit Ingatlanhitel Zrt. két vezérigazgatója, Varga Eszter és Bánfai Gergely kezében van. A két bankár másfél évvel ezelőtt még a Raiffeisen csapatát erősítette. A CE Faktor Zrt. a mezőgazdaságra fokuszál, kész a földalapú EU-támogatások faktorálására. Emellett mentesíti ügyfeleit a követelések nyilvántartásától, átvállalja a beszedést, az ügyfél jogos követeléseire pedig garanciát vállal. A cég később szeretne külföldön is terjeszkedni, a fő tulajdonost ismerő megfigyelők elsőként Horvátországra tippelnek.
Akár 10-15 százalékkal is visszaeshet idén a Richter eredménye a tavalyi, konszolidáltan
52 milliárd forintos rekordszintről a hazai gyógyszerpiacon uralkodó kaotikus állapotok és az orosz DLO-rendszer kedvezőtlen változásai miatt – derült ki Bogsch Erik vezérigazgató szavaiból.
Richter: betett a kormány a gyógyszerpiacnak
Bár 2006 kiugróan jó év volt, az elkövetkező esztendőkben aligha lehet megismételni azt impozáns fejlődést, mivel a hazai gyógyszerpiac nehéz helyzetbe került a kormány intézkedései miatt - véli Bogsch Erik, a Richter elnök-vezérigazgatója.
Tízezres OTP-árfolyamot vár a Morgan Stanley
Távozik az OTP orosz leánybankjának három vezetője, ám az Invesztszberbank növekedése töretlen, a következő három évben megduplázza jelenlegi 74 fiókját. A Morgan Stanley 10 000 forintra emelte az OTP tizenkét havi célárát.
Az igazgatóság az ajánlat mellett van
Az Inter-Európa Bank igazgatósága a fő tulajdonos 4074 forintos vételi ajánlatának elfogadását javasolja a kisrészvényeseknek – derül ki a bank honlapján pénteken megjelent közleményből. Az igazgatósági vélemény hangsúlyozza, hogy a 4074 forintos ajánlat 57 százalékkal magasabb, mint a legutóbbi, harmadik negyedéves konszolidált mérlegben szereplő 2601 forintos sajáttőke-érték. A kisrészvényeseket viszont inkább az foglalkoztatta, hogy az ajánlat csaknem ezer forinttal kevesebb, mint az utóbbi hetekben kialakult tőzsdei árfolyam, persze, az utóbbiban már az ajánlattal kapcsolatos spekulációk is benne voltak. Az igazgatósági vélemény utal arra, hogy a fő tulajdonos szándéka – 90 százalék feletti részesedés elérése esetén – a tőzsdei kivezetés, a kiszorítás és a bank zártkörű társasággá való alakítása. A részvények 85,87 százalékával rendelkező SanPaolo IMI azt követően tett – talán nem egészen önként – ajánlatot a bank részvényeire, hogy a SanPaolót, a világ egyik legrégibb, 1563 óta működő bankját felvásárolta az olasz bankszektor meghatározó szereplőjének számító Intesa. (Az Intesa-csoport magyar tagja a CIB.) A képet árnyalja, hogy a SanPaolóval korábban szoros kapcsolatokat ápoló, de az Intesa-frigyért állítólag nem igazán lelkes spanyol Banco Santander érdekeltségébe tartozó Holneth BV is rendelkezik 9,9 százalékkal, ráadásul 2007 júliusában gyakorolható eladási joga – a SanPaolónak pedig ugyanekkorra szóló vételi joga – van a pakettre. Ha a Holneth is beadja papírjait az ajánlatba, megvalósul a kiszorítás, ha nem, akkor megmaradhat a kisrészvényesek papírja. (Megfigyelők az előbbinek nagyobb esélyt adnak.) Az 1994 óta tőzsdei szereplő IEB részvénye várhatóan áprilisban tűnik el a parkettről.
Elosztócéget alapít a Tigáz
A Tigáz Zrt. tegnapi, hajdúszoboszlói rendkívüli közgyűlésén a részvényesek egyhangúan felhatalmazták az igazgatóságot, hogy a társaság engedélyköteles közüzemi tevékenységét, a földgáz- és propánbutángáz-elosztást, illetve távhőszolgáltatást a gáztörvény előírásainak megfelelően egy újonnan alapított társaságba apportálja. Az új kft. százszázalékos tulajdonosa a Tigáz lesz. Mint ismeretes, az energia- és gázpiac liberalizációját EU-direktíva írja elő, ennek jegyében a közüzemi szolgáltatók 2007. július 1-jéig kötelesek a kereskedelmi és az engedélyköteles tevékenységüket szétválasztani. Ezután az elosztóhálózatot birtokló új cégek minden piaci szereplő számára kötelesek biztosítani a hálózat igénybevételét, így az év végén már akár egy budai fogyasztó is fűtheti lakását a Tigáztól vásárolt energiával. Cesare Cuniberto vezérigazgató a közgyűlésen egy részvényesi kérdés nyomán elmondta, hogy a kedvezőtlen tarifaszabályozás, illetve az extrém időjárási viszonyok miatt 2006 igen nehéz év volt a Tigáz számára, szavaiból kitűnt, hogy a részvényesek aligha számíthatnak érdemi osztalékra. A 17 milliárd forintos jegyzett tőkével működő, 2005-ben mintegy 200 milliárd forintos árbevételt elérő, három és fél millió fogyasztót ellátó Tigáz 2004 után 1,1, 2005 után 9,6 százalékos osztalékot fizetett.
Hetvenötszörözött az OTP
Tegnap délelőtt 9083 forintot is megadtak az OTP 100 forint névértékű részvényéért a BÉT-en. Bár a bankpapír kurzusa zárásra ismét nyolcassal kezdődött (8916 forint), az újabb határátlépés kapcsán érdemes felidézni azt, amire már kevesen emlékeznek: az 1995. nyári privatizáció idején az 1000 forintos OTP-papírt 1200-ért adta az ÁV Rt. (a magánbefektetők még ebből is kaptak tíz százalék kedvezményt). Tizenegy és fél év alatt 75-szörösére emelkedett a bank kapitalizációja, ez – az osztalékokat is figyelembe véve – évi 52 százalékos hozamnak felel meg. Európai bankpapír az utóbbi évtizedben ilyen hozamot nem produkált tőzsdén. Az áremelkedés üteme az utóbbi egy évben is csak kicsit lassult. Tavaly ilyenkor 7475 forint volt az OTP (a tegnapi jegyzés az osztalékkal 22,2 százalékkal több), ám ha a fél évvel ezelőtti bessz idején sikerült valakinek bevásárolnia (július 21-én 6070 forint volt a kurzus), 47 százalékos volt a profitja, ami éves szinten 115 százalékos hozamnak felel meg. A piacon akadt olyan nagybefektető – az egyetlen olyan hazai, még ha nem is magyar anyanyelvű bankár, Megdet Rahimkulov, akinek vagyona még az OTP elnökéét is felülmúlja –, akinek sikerült.
