Kolozsi Pál

Teherautós frigy: vonakodik a Scania

A svéd Scania AB teherautógyártó vállalat visszautasította a német MAN AG 9,6 milliárd eurós felvásárlási ajánlatát, mert azt túl alacsonynak ítélték a tulajdonosok - írja a Bloomberg.

Zuhanórepülésben a BUX is

Több mint 1 százalékos csökkenéssel nyitott a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) hivatalos indexe, a BUX. Minden blue-chip vaskos mínuszban, az OTP vesztesége már most 2 százalék fölötti.

Építőipar: nem sokat segített a július

Az építőipari termelés júliusban mind a kiigazítatlan adatok szerint, mind pedig munkanaptényezővel kiigazítva 1,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, de az év első hét hónapjában a termelés így is 1,3 százalékkal csökkent - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből.

Gyurcsány-beszéd: zuhan a forint

A tegnap nyílvánosságra került Gyurcsány-beszéd miatt egyértelműen megnőtt Magyarországon a politikai bizonytalanság, ami minden bizonnyal érezhető lesz ma a piacokon. Az eurót máris 273 forint fölöttt jegyzik, ami azt jelenti, hogy több mint 1 százalékot gyengült reggel a magyar deviza.

Ahol már elbukott a baloldal

Svédországban a jobbközép ellenzék nyerte meg a hétvégi választásokat, amivel 12 éves szociáldemokrata regnálásnak vetettek véget.

Tartják magukat a feltörekvő országok

A feltörekvő piacok közül többnek van esélye adósságának felminősítésére, mint ahány országnak a leminősítéstől kell tartania – vélik a Standard & Poor’s (S&P) hitelminősítő elemzői. Az S&P 34 országot tart nyilván ebben a kategóriában, amelyek közül kilencnek pozitívak a kilátásai, és mindössze kettő olyan állam van (Libanon és Magyarország), amelyek esetében a kilátások negatívak. John Chambers elemző szerint a feltörekvő országok politikai elitje nehéz időkben volt kénytelen megtanulni, hogyan kell az adósságot kezelni, így a feltételek romlása nem jár automatikusan együtt a besorolások lerontásával. Az eddig fennálló gyors globális növekedés, az exportáló országokat kedvezően érintő magas energiaárak, az alacsony kamatlábak és a befektetők érdeklődése lehetővé tette az adósságszolgálat csökkentését ezekben az államokban. Az S&P szerint mindeközben van mit javítani számos feltörekvő államban. Az elnökválasztásra készülő Brazíliában az adópolitikát és a költségvetés kiadási oldalát kellene a szakértők szerint alaposan átalakítani ahhoz, hogy még dinamikusabb legyen a növekedés. Indonéziában még mindig túl magas az adósságszint, a Fülöp-szigetekre pedig ugyan jó hatással volt a tavalyi adóreform, de továbbra is túl kicsi a megadóztatott jövedelem. Thaiföldön egyre erőteljesebb a politikai krízis, de a növekedési ráta magas, így ennek feltehetően nem lesz hatása a besorolásra – vélekedett Chambers.

Beaujolais a szüreti turizmus központja

Franciaország a világ egyik legfontosabb turisztikai célpontja, egyben a legismertebb bortermelő országok egyike, így nem meglepő, hogy a szüreti időszakban is sokan keresik fel az ország híres borvidékeit. Bár a szüret jellemzően szeptemberben kezdődik, sokszor még október végén is van szőlő a tőkéken, fajtájától függően. A legismertebb szőlőtermő vidék Franciaországban egyértelműen Bordeaux és környéke, de méltán beszélnek elismerően például Jurancon, Elzász vagy épp a Loire völgyének borairól is. A szüreti turizmus mégsem ezekre a területekre a legjellemzőbb – bár természetesen így is sok a látogató –, aminek a nagymértékű gépesítés az oka. Bizonyos vidékek viszont éppen ebből húznak hasznot, ugyanis nem engedélyezik a szüretelőgépek használatát; ilyen a pezsgőgyártás hazája, Champagne, illetve még inkább a helyi bor nevét is kölcsönző, Lyon és Macon között elterülő Beaujolais. A turistákon kívül ebben az időben mások is megjelennek a közép-franciaországi településeken: az idénymunkára érkező francia és külföldi szüreti munkások. Beaujolais becslések szerint az idén a háromhetesre tervezett időszakban a világ 115 országából összesen 45 ezer szüretelőt fogad, akik átlag 500 kilogramm szőlőt szednek le naponta.

Az új fogyasztók húzzák a világpiacot

Középtávon a kereslet további növekedésére lehet számítani a világ borpiacán, ugyanis Franciaországban és a tradicionális borfogyasztó országokban a fogyasztás csökkenése kisebb mértékű lesz, mint a többi országban a fogyasztás bővülése – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) elemzéséből –, hála főleg az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság borivóinak. A becslések szerint 2009-ben az öt évvel korábbinál 5,3 százalékkal lesz nagyobb a borfogyasztás Európában, az amerikai, az orosz és az ázsiai növekedés pedig 2010-re elérheti a 7 százalékot is. A bizonytalansági tényezők közül a legfontosabb, hogy egyfelől a fejlett országokban egyre erősödő kampány folyik az alkoholfogyasztás visszaszorítása érdekében, másfelől viszont egyes kutatások azt támasztják alá, hogy a vörösborok jótékony hatást gyakorolnak az egészségre. A becslések szerint a fogyasztás növekedésével együtt a bortermelés is bővül, így 2008-ban eléri a 290 millió hektolitert, ami 2005-höz képest 5 százalékos növekedést jelent. Az európai uniós ültetvények szerkezetátalakítása és az amerikai ültetvénytelepítések hatására 2010–2011-re további 2-3 százalékos termelésnövekedésre lehet számítani. Ezek a számok azonban sokak szerint valószínűleg túl derűlátók, nem veszik figyelembe ugyanis az Európai Unió új borrendtartásának tervezetét, amely komolyan csökkentené az uniós szőlőterületet.

Elhúzott mellettünk a régió

Magyarország védi leginkább a régióban a politikai és emberi jogokat, de a közszolgáltatások minősége terén jelentős az elmaradás számos térségbeli rivális országgal szemben – véli a Világbank.