A kelet-közép-európai régióban Magyarországon a leginkább biztosítottak a politikai és emberi jogok, de az intézményi környezetet leíró többi indikátor esetében korántsem ilyen kedvező a kép – derül ki a Világbank jelentéséből, amely több mint kétszáz ország 2005-ös adatait tartalmazza. A helyzet a közszolgáltatások minőségét illetően a legrosszabb, ebben a kategóriában ugyanis öt ország is megelőzi a régióban Magyarországot, az első három közé pedig csak összesen két kategóriában sikerült bekerülni a hat közül. A Világbank állampolgárok, vállalkozók és szakértők válaszaira alapozza évente elkészülő intézményi felmérését. Bár nincs minden kategóriát figyelembevevő lista, a felmérés tanúsága szerint a térség legjobb intézményi környezetét Szlovénia és Észtország kínálja, ez a két ország osztozik ugyanis négy kategóriában az első két helyen.
A politikai stabilitás Szlovéniában a leginkább biztosított, Magyarország ezen a listán a régióban a negyedik, a litvánok és a lettek is kevésbé tartják valószínűnek, hogy a kormányzatuk ki van téve erőszakos cselekményeknek, mint a magyarok. A hivatalok, illetve a hivatalnokok kompetenciája, a közszolgáltatások minősége Észtországban a legmagasabb szintű a térségben, majd Szlovénia és Szlovákia következik, de Magyarország előtt van a listán Csehország és Litvánia is. A szabályozási környezet leginkább Észtországban vállalkozásbarát, de a gazdasági életet megkönnyítő kormányzati lépések és megoldások előfordulása Szlovákiában és Litvániában is valószínűbb, mint Magyarországon. A szerződések betartatása, a rendőrség, illetve a bíróságok munkájának minősége szempontjából szintén a negyedik legmagasabb osztályzatot kapta Magyarország a Világbanktól, a korrupció elleni küzdelem hatékonysága azonban csak két térségbeli országban – Szlovéniában és Észtországban – jobb, mint nálunk.
Az utóbbi 9 év alatt jelentős fejlődés figyelhető meg, leginkább a szabályozási környezet javult. A jelentés adatai alapján a korrupció elleni küzdelem fokozása indokolt, a felmérés szerint ugyanis egyre inkább úgy érzik az emberek, hogy a közszférában betöltött pozíció magáncélokra való felhasználásának valószínűsége növekszik.
