Kolozsi Pál

Veterán autócsodák jártak Budapesten

A Louis Vuitton Budapest és Prága között rendezte meg az old timer autók ez évi versenyét, amelynek köszönhetően sok évtizede gyártott, de még ma is tökéletesen működő autócsodák érkeztek egy pár napra Magyarországra.

Inkább részvénytársaság maradna a Nemzeti

A most induló színházi évad nemcsak a repertoár bővülése miatt ígérkezik izgalmasnak a Nemzeti Színház számára, hanem azért is, mert egyelőre nem tudni, hogyan érintik az intézményt a jövő évi költségvetési megszorítások, és az sem egyértelmű, hogy milyen szervezeti formában folytatódik a munka a Bajor Gizi parkban.

Egyre kevesebb halálos baleset az EU-ban

Az Európai Unió (EU) országaiban összesen 216 millió gépkocsit tartottak nyilván 2004-ben, az utolsó olyan évben, amelyikre minden tagország adatai rendelkezésre állnak – derül ki az Eurostat jelentéséből. Az 1990 és 2004 közötti időszakban a 25 tagállamban 38 százalékos volt a növekedési ütem, leginkább Litvániában nőtt az autók száma, a legkevésbé pedig Svédországban. Ezer lakosra vetítve az EU-ban 472 autó van, ami csaknem 300-zal elmarad az Egyesült Államok hasonló mutatójától. A legjobban a luxemburgiak vannak ellátva gépkocsival: itt három lakosból kettőnek van autója, a legkevesebben pedig Szlovákiában büszkélkedhetnek személygépkocsival, ahol ez az arány kevesebb mint négyből egy. Az uniós gépkocsik nagy része benzines, de vannak olyan tagországok, ahol kifejezetten elterjedtek a dízelautók: ilyen Ausztria, Belgium és Franciaország. Az EU útjain 2004-ben 43 ezren vesztették életüket közúti balesetben, azaz egymillió lakosra vetítve 95 volt a halálos autóbalesetek száma, ami jelentős javulás az 1991-ben feljegyzett 162-höz képest, sőt az Egyesült Államok 146-os értékéhez viszonyítva is jónak mondható. A halálos autóbalesetek előfordulási gyakorisága 1991–2004 között a felére esett vissza Portugáliában, Észtországban, Spanyolországban, Németországban, Franciaországban és Luxemburgban.

Madrid jogellenesen korlátozta az E.On-t

Az Európai Bizottság (EB) tegnapi határozata szerint a spanyol kormány jogellenesen korlátozta a német E.On AG közüzemi vállalatot a spanyol Endesa SA áramtermelő társaság felvásárlásában, a jogtalan intézkedéseket pedig azonnal fel kell függeszteni. Brüsszel azzal indokolta döntését, hogy az uniós szabályok értelmében a nemzeti kormányok nem írhatják felül a bizottsági döntéseket, ugyanis egyedül az EB illetékes ilyen jellegű és méretű ügyletek megítélésében. Németország legnagyobb közüzemi szolgáltatója áprilisban kapott zöld jelzést Brüsszeltől az Endesa megvásárlására (NAPI Gazdaság, 2006. április 26., 8. oldal), de Madrid stratégiai érdekek sérülésére hivatkozva nem engedélyezte a cég külföldi kézbe kerülését. A spanyol kormány a német felvásárlás helyett a barcelonai Gas Natural ajánlatát támogatta volna, aminek biztosítása érdekében az ország energiafelügyeletét külföldi vevő esetén vétójoggal ruházták fel. Brüsszel a tegnapi döntéssel ezt a jogszabályt ítélte jogellenesnek. Az Endesáért folytatott felvásárlási harc mindeközben új szereplővel bővült: a spanyol Acciona SA építőipari társaság ugyanis bejelentette, hogy 10 százalékos részesedést vásárolt a spanyol áramtermelőben. Az Acciona 3,4 milliárd eurót fizetett a papírokért, azaz 26 százalékkal magasabb áron vette meg a pakettet, mint amennyit az E.On ajánlott a részvényekért. A vállalat azt is kifejtette, hogy szándékai szerint a 25 százalékot is megközelítheti a részesedése, ezt a szintet azért nem akarja túlszárnyalni a láthatóan ambiciózus befektető, mert akkor kötelező érvényű ajánlatot kellene tennie a fennmaradó részvénycsomagra is. Az E.On eredeti ajánlata 27 milliárd euró volt, de ez könnyen tovább emelkedhet: a német cég ugyanis bejelentette, hogy nem mond le a spanyol vállalat megszerzéséről.

Egyre borúlátóbbak a német üzleti körök

Szeptemberben újra csökkent az Ifo német üzleti bizalomindex, miután elsősorban a jövőre bevezetendő adóemelések miatt egyre borúsabbak a legnagyobb európai gazdaság növekedési kilátásai. A 7000 vállalati vezető megkérdezése alapján összeállított index értéke az első őszi hónapban 104,9 pont volt, ami ugyan jobb az előzetesen vártnál, de így is elmarad az augusztusi 105 ponttól. Az Ifo-index immár harmadik hónapja csökken, elsősorban azért, mert bár a vállalati szektor jónak ítéli a jelenlegi gazdasági környezetet, egyre borúlátóbban ítéli meg a távolabbi kilátásokat. A jelenlegi helyzetre vonatkozó részindex 111,3 pont, aminél 1991 áprilisa óta nem jegyeztek fel magasabb értéket, miközben a következő hat hónap várakozásait jelző részindex tíz hónapos mélypontra, 98,9 pontra esett vissza. Szakértők szerint az adatok arra utalnak, hogy a most véget érő harmadik negyedévben kifejezetten erőteljes a német bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme, de 2007-ben jelentősen visszaeshet a dinamika. A német gazdaságnak az adóemelésen kívül az sem tesz jót, hogy a globális növekedés várható lassulása természetesen a német kivitelt is érzékenyen érinti, sőt az Európai Központi Bank (ECB) az inflációs nyomás fokozódása miatt akár már a jövő héten a kamatszint emeléséről dönthet. Kedvező ugyanakkor, hogy az olaj ára jelentősen esett az utóbbi hónapokban; a nemzetközi központokban már 60 dollár alatt is jegyezték az olaj hordóját, míg nyár végén még ennél 15 dollárral magasabb volt a kurzus.

Már nem az USA a legversenyképesebb

Svájc a világ legversenyképesebb gazdasága, a korábbi éllovas Egyesült Államoknál az egyre hangsúlyosabban jelentkező makrogazdasági, illetve egyensúlyi problémák miatt öt ország is kompetitívebb – derül ki a Világgazdasági Fórum idei jelentéséből. Svájc egy évvel ezelőtt még csak a negyedik volt a rangsorban. Az idei lista második helyezettje a tavaly is itt végző Finnország, majd a 2005-ben még csupán hetedik Svédország következik. Az első tízben hét európai állam található, a nagy uniós gazdaságok közül kifejezetten gyengén áll Franciaország (18.), Spanyolország (28.) és Olaszország (42.) is. A szakértők szerint az Egyesült Államok visszaesése azzal magyarázható, hogy a bővülő védelmi és hadi kiadások, az adócsökkentési tervek és az egészségügyi, illetve nyugdíjrendszer emelkedő költségei miatt Washington egyre nehezebb költségvetési helyzetbe kerül, miközben alacsony a megtakarítási ráta és romlik a folyó fizetési mérleg is. Svájc versenyképességének alapja infrastruktúrája, kutatás-fejlesztési szektora, fejlett szerzőijog-védelme, illetve szofisztikált vállalati kultúrája – áll a jelentésben, amely szerint a szintén jó helyezést elérő észak-európai országok nagy versenyhátránya a munkaerőpiac rugalmatlansága. Az új uniós tagországok közül a legelőkelőbb helyezést Észtország kapta (25.), majd Csehország (29.), Szlovénia (33.), Lettország (36.), illetve Szlovákia (37.) következik. Magyarország mindössze a 41., ami azt jelenti, hogy hat helyet csúszott vissza a tavalyi helyezéséhez képest, de még így is megelőzi a szintén visszaeső Lengyelországot (48.). Az uniós tagságra készülő Románia a 68. legversenyképesebb ország a világon, a hasonló státusban levő Bulgária pedig a 72. helyezést kapta.

Nemet mondott a VW a MAN-nak

Jelenlegi formájában semmilyen árajánlat mellett nem támogatja a német MAN AG teherautó-gyártó vállalatnak a svéd Scania AB-re vonatkozó felvásárlási ajánlatát a svéd társaság egyik fő tulajdonosa, a 19 százalékos pakettel rendelkező német Volkswagen AG autógyártó vállalat – derült ki tegnap. A MAN két héttel ezelőtt jelentette be, hogy felvásárolná svéd riválisát, de a 9,6 milliárd eurós ajánlatot akkor sem a Scania, sem pedig a legnagyobb tulajdonosok nem találták kielégítőnek (NAPI Gazdaság, 2006. szeptember 19., 5. oldal). A tegnapi hírre a Scania részvényárfolyama 8 százalékot esett a stockholmi tőzsdén, és jelenleg a korábbi ajánlati ár alatt forog a papír a parketten. Az ajánlattételkor gyengülő MAN-részvények mindeközben kismértékben drágultak. A Volkswagen vezére, Bernd Pischetsrieder tegnap az elutasításon kívül egy újabb javaslattal is előállt: a Scaniának, a MAN-nak és a Volkswagen brazil teherautó-gyártó részlegének kellene egyesülnie. Szakértők egy része szerint egyszerűen tárgyalási manőverről van szó, de többen reális lehetőségnek tartják a felvetett hármas összeolvadást, amellyel kapcsolatban az a legfontosabb kérdés, hogy melyik társaság ellenőrizné az új céget. A három vállalat nagyjából hasonló méretű, kapacitásuk évente mintegy 50 ezer tehergépkocsi. Az esetleges Scania-ellenajánlat lehetőségét kizáró Pischetsrieder azt is kifogásolta, hogy a MAN minden egyes Scania-részvényért 0,151 MAN-papírt és 38,35 eurót ajánlott, attól függetlenül, hogy milyen szavazati jogokat megtestesítő részvényekről van szó. A MAN korábban kifejtette, hogy 90 százalékos tulajdont szeretne elérni, a VW reakcióját pedig nem kommentálta.

Jót tett az autógyártóknak a keleti terjeszkedés

Jót tesz az európai autógyártók besorolásának, hogy Kelet-Közép-Európába telepítették gyártásuk egy részét – állapította meg a Fitch Ratings hitelminősítő. Az autógyártó társaságok keletre települése mögött az alacsonyabb termelési költségek álltak, a fogadó országok pedig most már jó kutatás-fejlesztési, illetve mérnöki kapacitásokkal is rendelkeznek, sőt a gyártók a kedvező beruházási környezetből is profitálni tudnak – vélik a Fitch szakértői. A lehetőségeket az is javítja, hogy számos jelentős gyártó, illetve beszállító már nyitott üzemet ezekben az országokban, ezzel pedig javult az infrastruktúra és a közlekedési hálózat minősége. A hitelminősítő intézet szerint 2001 és 2006 között Nyugat-Európa autóipara 1,4 milliós kibocsátási kapacitást veszített el, elsősorban amiatt, hogy Olaszországban üzemet zárt be a Fiat, Franciaországban leépített a Matra, az Egyesült Királyságban pedig hasonlóan járt el a Ford, a General Motors és a Peugeot–Citroën PSA. Ezen időszakban – az egykori keletnémet tartományokat is beleértve – a kelet-közép-európai régióban 1,6 millióval nőtt a gyártási kapacitás. A legjelentősebb invesztíciók között van a PSA szlovákiai üzeme és a francia cég, illetve a Toyota közös csehországi gyára. A Fiat a Suzukival együttműködve Magyarországon hobbiterepjárókat gyárt, az új Fiat 500-as és a Ford Ka modellek pedig Lengyelországban készülnek majd. A keleti térnyerést bizonyítja, hogy a Renault tervei között szerepel a Twingók gyártásának Franciaországból Szlovéniába telepítése. A szakértők szerint a következő lépés Oroszország meghódítása lehet: az összes jelentősebb autógyártó bejelentette ugyanis, hogy a közeljövőben üzemet nyit az országban.

Lassul az infláció az eurózónában

Elemzők szerint jó esély van arra, hogy az infláció szeptemberben az Európai Központi Bank (ECB) által előírt 2 százalékos szint alá süllyed az eurózónában, amire tavaly január óta nem volt példa – derül ki a Reuters felméréséből. A szakértők 1,9 százalékos inflációra számítanak az augusztusi 2,3 százalék után. Utoljára tavaly januárban volt ilyen alacsony a 12 havi infláció. A kedvező várakozások egyértelműen az olajár csökkenésével magyarázhatóak, egy évvel ezelőtt ugyanis a Katrina hurrikán pusztítása az egekbe küldte a jegyzéseket, jelenleg pedig az iráni atomválság enyhülése miatt már 60 dollár alatt van mind a Brent, mind pedig az amerikai könnyűolaj hordója. Kedvező inflációs környezetre lehet következtetni a tegnap napvilágot látott német tartományi felmérésekből is. A 16 tartomány közül Hessen, Brandenburg, Bajorország, Észak-Rajna-Vesztfália és Szászország közölt adatokat, és mind az öt esetben 0,4 százalékos havi áresésről szóltak a statisztikák. Elemzők szerint a német rátát is a csökkenő olajár és a bázishatás vitte le, ezért a többség úgy véli, hogy az Európai Központi Bank (ECB) csak átmenetinek fogja tekinteni a szeptemberi mérséklődést, így feltehetően nem szakad meg Frankfurtban az irányadó kamatláb emelése. Az eurózónában jelenleg 3 százalékos a kamatszint.