Kolozsi Pál

Versenyeztetné a légitársaságokat Brüsszel

Az Európai Bizottság (EB) döntése értelmében a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetségnek (IATA) jövő januárig meg kell változtatnia a szervezethez tartozó 260 légitársaság díjszámítási módszerét az Európai Unión (EU) belüli, átszállással járó utazások esetére – jelentették be Brüsszelben. Az EB-nek azzal akadt gondja, hogy a légitársaságok egymás között határozzák meg az árakat azokra az esetekre, amikor egy vásárlással jutnak az utasok olyan repülőjegyekhez, amelyek több légitársaság járatát is érintik. Az eddig érvényes módszer természetesen jelentősen korlátozta a versenyt, de lehetővé tette, hogy az utasok egyszerűen jussanak a szükséges jegykombinációhoz. A légi szállítás iparága eddig gyakorlatilag kimaradt az Európai Unióban érvényes versenyjogi szabályozásból, ugyanis a szakemberek korábban úgy ítélték meg, hogy az utazás kényelme és zökkenőmentessége fontosabb szempont a versenynél. A jelek szerint ez az álláspont változott most meg Brüsszelben, ahol úgy vélik: a légitársaságok nemzetközi összefonódása miatt ma már egyre nagyobb a veszélye az árrögzítésnek a szektorban. Anthony Concil, az IATA szóvivője kifejtette: az EB döntésére lehetett számítani, és a légitársaságok már dolgoznak a megoldáson, de részleteket nem árult el az új módszert illetően. Brüsszelben azt is elmondták, hogy az EU és az Egyesült Államok, illetve Ausztrália közötti járatok 2007. június 30-áig maradnak kívül a versenyszabályozási kereteken, az egyéb desztinációk esetében pedig 2007. november 1-jén lép életbe az egyéb szektorokban már érvényes reguláció. Az EB döntése mindeközben hagy egy kiskaput a légitársaságoknak, amelyek az uniós és nem uniós országok közötti járatok esetében megtarthatják a jelenlegi rendszert, amennyiben bizonyítani tudják, hogy az előnyök túlszárnyalják a hátrányokat.

Tovább emelkedhet a svájci kamatszint

Szeptemberben a várakozásokkal ellentétben csökkentek a fogyasztói árak Svájcban. A szövetségi statisztikai hivatal jelentése szerint havi összevetésben 0,2 százalékos volt a mérséklődés, a 12 havi infláció pedig 0,8 százalékos volt. Az elemzők előzetesen 0,3 százalékponttal magasabb rátára számítottak. A kifejezetten jó inflációs statisztika miatt a piacon felerősödtek azok a hangok, hogy a jegybanknak nem kell gyorsított ütemben emelnie a kamatszintet, bár azt azért csak kevesen hiszik, hogy teljesen leáll a kamatemelési ciklus az alpesi országban. A svájci jegybankárok negyedévente nyúlnak a kamatokhoz, eddig jellemzően 25 bázispontos volt a szigorítás, és a jelek szerint a továbbiakban sem kell ennél erőteljesebb emeléssel számolni. Az elemzők nagy többsége szerint decemberben a jelenlegi 1,75 százalékról 2 százalékra emelkedhet a kamatszint, majd márciusban újabb szigorítás jöhet. A svájci kamatoknak különleges jelentősége van Magyarországon: a devizahitelek nagy része ugyanis svájci frankban denominált.

Nőtt a munkanélküliség az eurózónában

Az eurózónában augusztusban 7,9 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, vagyis 0,1 százalékponttal emelkedett júliushoz képest – közölte tegnap az Eurostat. Az adat kellemetlen meglepetést okozott a piacon, az elemzők ugyanis a ráta stagnálására számítottak. A közös pénzt használó uniós tagállamok közül Németországban az Eurostat számítási módszerei szerint 8,2 százalékról 8,5 százalékra emelkedett a munkát hiába keresők aránya, miközben Franciaországban és Ausztriában is csökkenést jegyeztek fel a statisztikusok. Szintén tegnap hozták nyilvánosságra az eurózóna augusztusi termelői árindexét, amely 0,1 százalékos áremelkedést mutat havi összevetésben. Egy hónappal korábban 0,7 százalékos volt a havi árindex, az augusztusi lassulás mögött szakértők szerint az energiaárak esése húzódik meg. A termelői árak kedvező alakulása ellenére a piac arra számít, hogy az Európai Központi Bank (ECB) holnapi ülésén újabb 25 bázispontos kamatemelést hajt végre.

Külföldön a reformokat féltik

A miniszterelnök titkos beszédének nyilvánosságra kerülése és az utcai zavargások miatt különös figyelemmel kísérte a világsajtó a vasárnapi magyarországi önkormányzati választásokat, a lapok kiemelt helyen foglalkoztak Sólyom László köztársasági elnök erős hangvételű beszédével is. Az üzleti körök vezető lapja, a brit Financial Times hétfői számában úgy vélte: egyelőre sem Gyurcsány Ferenc pozíciója, sem pedig a megszorító csomag nincs veszélyben, miután a két koalíciós párt támogatásáról biztosította mindkettőt. A lap azonban rámutat, hogy beszűkültek a kormányfő lehetőségei a közszféra átalakítására. A Reuters számos angol, illetve francia nyelvű lap által átvett tudósítása szerint a magyar miniszterelnök pozíciója még sose volt ilyen gyenge. A hírügynökség kiemeli, hogy az adóemeléseket és kiadáscsökkentéseket bejelentő Gyurcsány, illetve a koalíció eltökéltségének tesztje lehet, hogy folytatják-e a reformokat. Az igazi veszélyt az jelenti – mutatnak rá a Reuters által idézett szakértők –, ha lassan elfogy Gyurcsány támogatói köre a szocialista párton belül. A politikai bizonytalanság rosszat tehet a forintnak és a magyar állampapírpiacnak is: a befektetők jobb szereplést vártak a kormánypártoktól. A lengyel Gazeta Wyborcza szerint az önkormányzati választások eredménye nem kényszerítheti lemondásra a magyar kormányt, bár Orbán Viktor előzőleg hangsúlyozta, hogy a tét a hazugságok és a gazdasági csomag elutasítása. Ezzel azokat a nagy létszámú csoportokat szólította meg – teszi hozzá a lap –, amelyek félnek a gigantikus költségvetési hiány csökkentését célzó kormányprogrammal járó energiaár- és adóemelésektől.

Idegenforgalmi adót vezetnek be Olaszországban

Az olasz kormány lehetőséget ad a városi önkormányzatoknak, hogy idegenforgalmi adót szedjenek a turistáktól. A szabályozás értelmében napi 5 eurót is elkérhetnek majd az önkormányzatok a városokban megszálló olasz, illetve külföldi turistáktól. A befolyó összegeket az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztésére és a szolgáltatási minőség javítására kell fordítani. A bevétel tetemes lehet, Olaszország ugyanis a világ egyik legkedveltebb turisztikai célpontja, az idei tervek szerint az ágazat árbevétele a 30 milliárd eurót is elérheti. Vannak olyan városok, amelyek számolnak az új adótípus bevezetésével, ilyen többek között Róma, Firenze és Velence, de például Nápoly ezzel ellentétesen döntött, és nem tervezi megsarcolni a turistákat – fejtette ki Francesco Rutelli idegenforgalmi miniszter. Az új adótípus bevezetésére egyértelműen a siralmas állapotban lévő államháztartás rendbetétele miatt volt szükség. Az államháztartás hiánya idén várhatóan eléri a bruttó hazai termék (GDP) 4,8 százalékát, szemben a 3 százalékos uniós elvárással, miközben mind a Standard & Poor’s, mind pedig a Fitch hitelminősítő negatív kilátásokkal tartja nyilván az olasz államadósságot. A deficit lefaragása érdekében a Romano Prodi vezette kormányzat csökkentette a kiadásokat, megemelte a magas jövedelmek adókulcsát, miközben a szerényebb jövedelműek adóterhelése csökkenni fog. A kormány által már elfogadott 2007-es büdzsé éves szinten 14,8 milliárd euróval csökkenti a hiányt, de a növekedést elősegítő intézkedések finanszírozására újabb 18,6 milliárd eurót kellett egyéb fejezeteken megtakarítani. A 33,4 milliárd eurós megtakarításból 20 milliárd euró származik a kiadások visszafogásából, a fennmaradó összeget pedig az új adók és az adóemelések biztosítják. A tervek szerint a hiány jövőre a GDP 2,8 százalékára csökken Olaszországban.

Csúsznak a domusos Tescók

Keményebb diónak számít a vártnál a Domusok helyén Tescókat kialakítani, az április elején 15 évre átvett hat bútorkereskedelmi egységből eddig csak egy nyílt meg, a miskolci, az is néhány hete.

Kiszállt a Ferrariból a Commerzbank

A német Commerzbank AG 260 millió euróért eladta az olasz Ferrari SpA autógyártóban meglévő 8,4 százalékos részesedését a szintén olasz Fiat SpA autóipari vállalatnak – közölte tegnap a pénzintézet. A Fiat a múlt héten jelentette be, hogy összesen 900 millió eurót költ arra, hogy visszavásárolja a Ferrari 29 százalékát azoktól a bankoktól (idetartozik a Commerzbankon kívül a Mediobanca és a Banca Popolare dell’Emilia Romagna), amelyek az olasz autógyártó válsága idején, 2002-ben vásárolták be magukat a társaságba. A Fiat a tervek szerint készpénzállományából fizeti ki a vételárat, a tranzakciók végén pedig 85 százalékos pakettel rendelkezik majd az egyik legismertebb luxusautó-márkában. A Fiat április óta tárgyal a bankokat képviselő Mediobanca pénzintézettel a négy éve 775,2 millió euróért eladott részvények visszavásárlásáról.

Tilos az internetes szerencsejáték az USA-ban

Az Egyesült Államok törvényhozása gyakorlatilag betiltotta az internetes szerencsejátékokat az országban, aminek következtében 50-60 százalékkal esett a szektor vezető brit vállalatainak részvényárfolyama. A szombaton a két ház által elfogadott jogszabály életbe lépéséhez már csak az hiányzik, hogy George W. Bush elnök szignálja a törvényt, amely ugyan nem tiltja meg formálisan az internetes fogadást, de nem engedi, hogy bankok, illetve hitelkártya-társaságok fizetéseket teljesítsenek ezzel kapcsolatban. Elemzők szerint az amerikai elnök szinte biztosan aláírja az előterjesztést. A szektor egyik vezető társasága, a PartyGaming Plc. internetes pókernagyhatalom kurzusa 60 százalékot zuhant a tegnapi kereskedés folyamán, a 888 Holdings Plc. részvényárfolyama pedig 45 százalékot esett. A Sportingbet Plc. 65 százalékot esett, az online-átutalásokra specializálódott Neteller Plc. pedig 60 százalékot veszített piaci kapitalizációjából. Az internetes szerencsejátékok vezető piaca eddig egyértelműen az Egyesült Államok volt, innen származott a társaságok bevételének döntő hányada, a PartyGaming esetében például csaknem 80 százaléka. A szektor tavalyi éves árbevétele 12 milliárd dollár volt, de az USA-ban elrendelt tilalom után jövőre jelentősen visszaeshet. Az internetes szerencsejátékok tavaly váltak igen népszerűvé, a vonzó növekedési kilátások a tőzsdei befektetők érdeklődését is felkeltették, aminek következtében a PartyGaming Plc. tavalyi tőzsdei bevezetése a múlt év egyik legnagyobb tőzsdei sikerének bizonyult Londonban. Szakértők szerint a kongresszusi döntés mögött egyértelműen politikai okok húzódnak meg: sokan a november 7-ei választások előtti kampány részének tekintik a tiltást.

Belép a szoftverpiacra a Tesco(KIMARADT!!!)

KOLOZSI PÁL PÉTER A brit Tesco Plc. kiskereskedelmi áruházlánc bejelentette, hogy saját márkás termékekkel belép a szoftverpiacra. A társaság közleményében rámutat, ez az első alkalom, hogy egy kiskereskedelmi lánc ilyen termékcsoporttal jelentkezik. A Tesco hat programból álló csomagot kínál majd a vásárlóknak, akik irodai alkalmazást, biztonsági és vírusvédelmi programot, cd- és dvd-író, illetve személyi pénzügyekre specializálódott szoftvert vásárolhatnak a szupermarketekben. A Tesco márkanév alatt árusított szoftvereket a társasággal exkluzív szerződésben álló brit Formjet Plc. készítette. A tervek szerint a csomagot 20 fontnál is olcsóbban kínálják majd, ami számottevő árelőnyt jelent a szoftverpiac vezető társasága, az egyesült államokbeli Microsoft Corp. hasonló csomagjának mintegy 300 fontos árához képest – mutat rá a vállalat. A Tesco számítógépes programjait októbertől lehet megvásárolni – eleinte csak az Egyesült Királyságban, és azon belül is mindössze száz üzletben. A szoftvereket számítógépes hardverrel együtt kínálják majd a vásárlóknak, de az interneten is meg lehet venni a programokat. Becslések szerint a brit szoftverpiac nagysága 8,5 milliárd fontra tehető, és szakértők rámutatnak, hogy a Tesco hét végi lépése jól illeszkedik az utóbbi hónapokban követett terjeszkedési stratégiába. A Tesco az élelmiszerpiacon kívül megjelent a pénzügyi és biztosítási termékek szegmensében, sőt a telefónia előretöréséből sem akar kimaradni a brit vállalat.