Pirosban kezdett Nyugat-Európa
Mind a három nagy nyugat-európai tőzsdeindex pénteki záróértéke alatt forog, a leginkább Frankfurtban néznek pesszimistán a jövőbe.
Pirosban kezdett Nyugat-Európa
Mind a három nagy nyugat-európai tőzsdeindex pénteki záróértéke alatt forog, a leginkább Frankfurtban néznek pesszimistán a jövőbe.
A koreai atomválság lehúzta az indexeket
Jelentősen estek az ázsiai részvényindexek, miután Phenjanban bejelentették, hogy Észak-Korea sikeres atomkísérletet hajtott végre.
Atomválság a Koreai-félszigeten
Észak-Korea sikeres föld alatti atomkísérletet hajtott végre - közölte a phenjani állami hírügynökség. Dél-Korea a hírre készültségbe helyezte hadseregét.
Megvenné a Google a YouTube-ot
A világ legnagyobb internetes keresőprogramját működtető Google tárgyalásokat kezdett a világ legismertebb videómegosztó internetes oldalát jegyző YouTube felvásárlásáről. A vételárat 1,6 milliárd dollárra becsülik a szakemberek.
Aggódik az infláció miatt a Fed
Az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) továbbra is aggódik a túl magas infláció miatt, de arra is figyel, hogy miképp hat a gazdasági növekedésre az ingatlanpiaci korrekció – fejtette ki Ben Bernanke, a Fed elnöke egy beszéde után kérdésekre válaszolva. A bankár szerint a lakásépítések visszaesése az idei második félévben 1 százalékpontot csíp le a növekedési dinamikából, és a visszaesés feltehetően jövőre is érezteti a hatását. A lakáspiacot ugyan még most is támogatja a magas jövedelemkiáramlás és a jelzáloghitel-kamatok alacsony szintje, de a döntéshozóknak azt sem szabad figyelmen kívül hagyniuk, hogy milyen hatása lesz a fogyasztók magatartására a piac visszaesésének. Donald Kohn, a Fed alelnöke ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy bár van esély a növekedés nagyobb megrázkódtatás nélküli lassulására, de miután átmeneti időszakról van szó, így a Fednek ébernek kell lennie a fogyasztói árakkal kapcsolatban. Bernanke kifejtette, hogy a törvényhozásnak hozzá kell kezdenie a társadalom-, illetve egészségbiztosítási rendszer átalakításához, minden késlekedés növeli ugyanis a jövő generációkra nehezedő terheket. A Fed első embere szerint a nyugdíjjogosultság rendszerének megreformálásán túl a megtakarítási ráta növelése is jót tenne az amerikai gazdaságnak. Ez utóbbi legegyszerűbb módja az államháztartási deficit csökkentése – fejtette ki, de elismerte, hogy politikai szempontból ez nem könnyű. A Fed nyíltpiaci bizottsága legközelebb október 24–25-én ül össze, és az elemzők egyöntetű véleménye szerint az ülés után is változatlan marad a kamatszint. Az amerikai irányadó kamat jelenleg 5,25 százalékon áll.
Megemelte az irányadó kamatot az ECB
Nem okozott meglepetést az Európai Központi Bank, amely tegnap 25 bázisponttal, 3,25 százalékra emelte az irányadó kamatlábat az eurózónában. A piac szerint a szigorításnak még nincs vége.
Két év óta először csökkenti termelését az OPEC
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) úgy döntött, hogy 1 millió hordóval, azaz mintegy 3 százalékkal csökkenti napi kőolajtermelését – jelentették be tegnap. A Financial Times brit üzleti napilap információi szerint az OPEC-nek az a célja, hogy 50 és 55 dollár között tartsa a kőolaj hordónkénti árát, de ezt hivatalosan nem erősítették meg. A bejelentett kitermeléscsökkentés csaknem harmadát, 300 ezer hordót a világ legnagyobb termelője, Szaúd-Arábia jegyzi majd, de Irakon és a nettó importőr Indonézián kívül minden tagország részt vállal a visszafogásban. Az információ nyilvánosságra kerülése után a kőolaj jegyzése több mint 2 százalékot ment fel a nemzetközi tőzsdei központokban, a londoni Brent 1,44 dollárral, 60,66 dollárra drágult, az amerikai könnyűolaj hordója pedig 60,76 dolláron forgott, ami 1,35 dolláros emelkedésnek felelt meg. A drágulás irányába hatott az is, hogy a jelentős olajkinccsel rendelkező Nigéria és Venezuela már korábban a kínálat visszafogásáról döntött, sőt a legnagyobb afrikai kitermelő országban kiújultak a zavargások is. A világ olajtermelésének harmadát ellenőrző OPEC 2004 áprilisa óta nem határozott kitermelése visszafogásáról, a tegnap bejelentett lépés egyértelműen az olaj árának jelentős esésével hozható összefüggésbe. A kőolaj ára júliusban tetőzött, akkor csaknem 75 dollárt kellett adni egy hordóért, de azóta több mint 25 százalékos volt a csökkenés. Az OPEC illetékese úgy fogalmazott, hogy a tagországokat talán még az olajár esésénél is jobban aggasztja a kőolajtartalékok alakulása, ezek ugyanis folyamatosan emelkednek, és hosszabb távon is nyomás alatt tarthatják az árszintet. Az OPEC következő ülésére december 14-én kerül sor.
Túl gyors a globális növekedés?
A jelenlegi dinamikus globális gazdasági növekedési ütem fenntarthatatlanná válhat – véli a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) igazgatója, aki szerint az európai és a feltörekvő piaci fellendülés ellensúlyozhatja az Egyesült Államokban várható lassulást. Malcolm Knight a Reutersnek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az 5 százalékos idei növekedés gyorsabb lehet, mint ami hosszabb távon fenntartható. A szakértő szerint a világ bruttó hazai termékének (GDP) dinamikus bővülése elsősorban Kínának és Indiának köszönhető, az Egyesült Államokban pedig az ingatlanpiacon tapasztalható visszaesés miatt csökkenhet a lakossági fogyasztás növekedési üteme. A BIS első embere arra figyelmeztette a központi bankokat, hogy az olajárak csökkenése ellenére is kiemelt figyelmet fordítsanak az inflációs nyomásból adódó veszélyekre. Knight szerint az utóbbi évek gyors gazdasági növekedése tette lehetővé a bankszektor tőkeellátottságának megerősödését.
Tovább terjeszkedik az indiai acélipar
Indiai lapértesülések szerint az indiai Tata Steel Ltd. acélipari konszern megveszi az angol–holland Corus Group Plc. acélipari vállalatot – meg nem erősített hírek szerint a vételár 10,6 milliárd dollár lesz. Sem a Corus, sem pedig a Tata szóvivője nem nyilatkozott az értesüléssel kapcsolatban, a Corus papírja azonban így is több mint 10 százalékot drágult, sőt egyéb acélipari társaságok is felértékelődtek tegnap az esetleges fúzió hírére. A Corus már júniusban a felvásárlási pletykák egyik közkedvelt főszereplője volt: az újságokban olyan találgatások jelentek meg, miszerint az Arcelorért folytatott harcban alulmaradt orosz Szeversztal vetett szemet a társaságra. Az orosz vállalat állítólag 8,74 milliárd dollárt adott volna érte, de az ügyletből végül semmi sem lett (NAPI Gazdaság, 2006. június 29., 5. oldal). A tegnapi tőzsdei jegyzések alapján a Corus piaci kapitalizációja valamivel kevesebb 8 milliárd dollárnál, azaz amennyiben igaznak bizonyulnak a Tata ajánlatával kapcsolatos információk, akkor tovább emelkedhet a társaság részvényeinek kurzusa. Az acéliparban az idei nyár legfontosabb eseménye egyértelműen az volt, hogy a világ legnagyobb acélgyártója, a szintén indiai Mittal Steel megvette a luxemburgi székhelyű európai acélkonszernt, az Arcelort (NAPI Gazdaság, 2006. június 26., 6. oldal). Amennyiben a Tata valóban megvásárolja a Corust, akkor ez az ügylet a szektor második legnagyobb ilyen jellegű tranzakciója lenne, ugyanis csupán a Mittal–Arcelor fúzió előzné meg felvásárlási érték szempontjából. A Tata 1–1,15 milliárd dollárt fordítana a felvásárlásra saját erőből, a fennmaradó részt pedig befektetési bankok – többek között a Deutsche Bank és az ABN Amro – finanszíroznák.
Ömlik Magyarországra a regionális támogatás
Az új uniós tagországok eddig nem jeleskednek a strukturális alapok támogatásainak lehívásában, Magyarország azonban egyike a legjobban teljesítő államoknak. Eddig 633 milliárd forint támogatást kötöttek le szerződéssel hazánkban, a strukturális pénzek pedig 2010-ig 10 százalékkal dobják meg a magyar GDP-növekedést.