BUX 135138.83 -0,56 %
OTP 42440 -0,75 %
header

Kolozsi Pál

10.
05.
23:59

Aggódik az infláció miatt a Fed

Az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) továbbra is aggódik a túl magas infláció miatt, de arra is figyel, hogy miképp hat a gazdasági növekedésre az ingatlanpiaci korrekció – fejtette ki Ben Bernanke, a Fed elnöke egy beszéde után kérdésekre válaszolva. A bankár szerint a lakásépítések visszaesése az idei második félévben 1 százalékpontot csíp le a növekedési dinamikából, és a visszaesés feltehetően jövőre is érezteti a hatását. A lakáspiacot ugyan még most is támogatja a magas jövedelemkiáramlás és a jelzáloghitel-kamatok alacsony szintje, de a döntéshozóknak azt sem szabad figyelmen kívül hagyniuk, hogy milyen hatása lesz a fogyasztók magatartására a piac visszaesésének. Donald Kohn, a Fed alelnöke ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy bár van esély a növekedés nagyobb megrázkódtatás nélküli lassulására, de miután átmeneti időszakról van szó, így a Fednek ébernek kell lennie a fogyasztói árakkal kapcsolatban. Bernanke kifejtette, hogy a törvényhozásnak hozzá kell kezdenie a társadalom-, illetve egészségbiztosítási rendszer átalakításához, minden késlekedés növeli ugyanis a jövő generációkra nehezedő terheket. A Fed első embere szerint a nyugdíjjogosultság rendszerének megreformálásán túl a megtakarítási ráta növelése is jót tenne az amerikai gazdaságnak. Ez utóbbi legegyszerűbb módja az államháztartási deficit csökkentése – fejtette ki, de elismerte, hogy politikai szempontból ez nem könnyű. A Fed nyíltpiaci bizottsága legközelebb október 24–25-én ül össze, és az elemzők egyöntetű véleménye szerint az ülés után is változatlan marad a kamatszint. Az amerikai irányadó kamat jelenleg 5,25 százalékon áll.

Szerző(k):
Kolozsi Pál
10.
05.
23:59

Két év óta először csökkenti termelését az OPEC

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) úgy döntött, hogy 1 millió hordóval, azaz mintegy 3 százalékkal csökkenti napi kőolajtermelését – jelentették be tegnap. A Financial Times brit üzleti napilap információi szerint az OPEC-nek az a célja, hogy 50 és 55 dollár között tartsa a kőolaj hordónkénti árát, de ezt hivatalosan nem erősítették meg. A bejelentett kitermeléscsökkentés csaknem harmadát, 300 ezer hordót a világ legnagyobb termelője, Szaúd-Arábia jegyzi majd, de Irakon és a nettó importőr Indonézián kívül minden tagország részt vállal a visszafogásban. Az információ nyilvánosságra kerülése után a kőolaj jegyzése több mint 2 százalékot ment fel a nemzetközi tőzsdei központokban, a londoni Brent 1,44 dollárral, 60,66 dollárra drágult, az amerikai könnyűolaj hordója pedig 60,76 dolláron forgott, ami 1,35 dolláros emelkedésnek felelt meg. A drágulás irányába hatott az is, hogy a jelentős olajkinccsel rendelkező Nigéria és Venezuela már korábban a kínálat visszafogásáról döntött, sőt a legnagyobb afrikai kitermelő országban kiújultak a zavargások is. A világ olajtermelésének harmadát ellenőrző OPEC 2004 áprilisa óta nem határozott kitermelése visszafogásáról, a tegnap bejelentett lépés egyértelműen az olaj árának jelentős esésével hozható összefüggésbe. A kőolaj ára júliusban tetőzött, akkor csaknem 75 dollárt kellett adni egy hordóért, de azóta több mint 25 százalékos volt a csökkenés. Az OPEC illetékese úgy fogalmazott, hogy a tagországokat talán még az olajár esésénél is jobban aggasztja a kőolajtartalékok alakulása, ezek ugyanis folyamatosan emelkednek, és hosszabb távon is nyomás alatt tarthatják az árszintet. Az OPEC következő ülésére december 14-én kerül sor.

Szerző(k):
Kolozsi Pál
10.
05.
23:59

Túl gyors a globális növekedés?

A jelenlegi dinamikus globális gazdasági növekedési ütem fenntarthatatlanná válhat – véli a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) igazgatója, aki szerint az európai és a feltörekvő piaci fellendülés ellensúlyozhatja az Egyesült Államokban várható lassulást. Malcolm Knight a Reutersnek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az 5 százalékos idei növekedés gyorsabb lehet, mint ami hosszabb távon fenntartható. A szakértő szerint a világ bruttó hazai termékének (GDP) dinamikus bővülése elsősorban Kínának és Indiának köszönhető, az Egyesült Államokban pedig az ingatlanpiacon tapasztalható visszaesés miatt csökkenhet a lakossági fogyasztás növekedési üteme. A BIS első embere arra figyelmeztette a központi bankokat, hogy az olajárak csökkenése ellenére is kiemelt figyelmet fordítsanak az inflációs nyomásból adódó veszélyekre. Knight szerint az utóbbi évek gyors gazdasági növekedése tette lehetővé a bankszektor tőkeellátottságának megerősödését.

Szerző(k):
Kolozsi Pál
10.
05.
23:59

Tovább terjeszkedik az indiai acélipar

Indiai lapértesülések szerint az indiai Tata Steel Ltd. acélipari konszern megveszi az angol–holland Corus Group Plc. acélipari vállalatot – meg nem erősített hírek szerint a vételár 10,6 milliárd dollár lesz. Sem a Corus, sem pedig a Tata szóvivője nem nyilatkozott az értesüléssel kapcsolatban, a Corus papírja azonban így is több mint 10 százalékot drágult, sőt egyéb acélipari társaságok is felértékelődtek tegnap az esetleges fúzió hírére. A Corus már júniusban a felvásárlási pletykák egyik közkedvelt főszereplője volt: az újságokban olyan találgatások jelentek meg, miszerint az Arcelorért folytatott harcban alulmaradt orosz Szeversztal vetett szemet a társaságra. Az orosz vállalat állítólag 8,74 milliárd dollárt adott volna érte, de az ügyletből végül semmi sem lett (NAPI Gazdaság, 2006. június 29., 5. oldal). A tegnapi tőzsdei jegyzések alapján a Corus piaci kapitalizációja valamivel kevesebb 8 milliárd dollárnál, azaz amennyiben igaznak bizonyulnak a Tata ajánlatával kapcsolatos információk, akkor tovább emelkedhet a társaság részvényeinek kurzusa. Az acéliparban az idei nyár legfontosabb eseménye egyértelműen az volt, hogy a világ legnagyobb acélgyártója, a szintén indiai Mittal Steel megvette a luxemburgi székhelyű európai acélkonszernt, az Arcelort (NAPI Gazdaság, 2006. június 26., 6. oldal). Amennyiben a Tata valóban megvásárolja a Corust, akkor ez az ügylet a szektor második legnagyobb ilyen jellegű tranzakciója lenne, ugyanis csupán a Mittal–Arcelor fúzió előzné meg felvásárlási érték szempontjából. A Tata 1–1,15 milliárd dollárt fordítana a felvásárlásra saját erőből, a fennmaradó részt pedig befektetési bankok – többek között a Deutsche Bank és az ABN Amro – finanszíroznák.

Szerző(k):
Kolozsi Pál