BUX 135138.83 -0,56 %
OTP 42440 -0,75 %
header

Kolozsi Pál

10.
12.
23:59

Szenved az árfolyammozgások miatt a SABMiller

A világ második legnagyobb sörgyártója, a SABMiller Plc. eladásai az első üzleti félévben a vártnál dinamikusabban, 9 százalékkal nőttek – jelentették be tegnap. A társaság húzópiacai Oroszország és Kína voltak, miközben az egyik fő piacnak számító Dél-Afrikában csökkent a cég forgalmának növekedési üteme, az Egyesült Államokban pedig visszaesést jegyeztek fel. A Londonban bejegyzett csoportot április és szeptember között mindenekelőtt a kedvezőtlen árfolyammozgások érintették kellemetlenül, a vállalat nyereségének harmada ugyanis dél-afrikai randban keletkezik, márpedig ez a deviza 25 százalékot értékelődött le a dollárral szemben az idén. A Magyarországon a Dreher Sörgyárak Zrt. tulajdonosaként jelen lévő vállalat Európában 8 százalékos eladásnövekedésről számolt be, a jó eredmény szakértők szerint egyértelműen összefüggésbe hozható a nyári németországi futball-világbajnoksággal.

Szerző(k):
Kolozsi Pál
10.
09.
23:59

Az USA miatt szenved a német export

A várakozásokkal ellentétben augusztusban visszaesett a német export, amit szakértők egyértelműen az amerikai növekedés lanyhulásával magyaráznak. A munkanapokkal kiigazított adatok szerint júliushoz képest 0,1 százalékos volt a kivitel csökkenése. Az export összértéke 69,4 milliárd euró volt, ami éves összevetésben így is 9,6 százalékos dinamikának felel meg. Az importszámla 0,3 százalékos csökkenést mutat júliushoz képest, éves alapon azonban 12,5 százalékos a bővülés. A kiigazítás nélkül számolt külkereskedelmi deficit augusztusban 11,2 milliárd euró volt. Tegnap publikálták Berlinben az ipari statisztikát is: eszerint augusztusban havi összevetésben 1,9 százalékkal nőtt a kibocsátás, aminél nagyobb növekedést legutóbb 2003 októberében jegyeztek fel.

Szerző(k):
Kolozsi Pál
10.
09.
23:59

Phelps kapta a közgazdasági Nobel-díjat

Az amerikai Edmund S. Phelps kapta idén a közgazdaság-tudományi Nobel-díjat – jelentette be tegnap a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A tízmillió koronás (293 millió forint) díjat az intertemporális gazdaságpolitikai döntésekkel kapcsolatos kutatásaiért kapta a professzor. Phelps neve akkor lett ismert szélesebb körben, amikor a szintén Nobel-díjas Milton Friedmannal együtt kidolgozta a munkanélküliség természetes rátájának elméletét, rámutatva, hogy egy egyensúlyinak tekinthető szint alá csak rövid távon lehet leszorítani a munkanélküliségi rátát, hosszabb távon ez még az infláció felpörgetésével sem lehetséges. Az idei nagy esélyes a korábbi évekhez hasonlóan a szabad kereskedelem egyik legismertebb képviselője, az indiai Jagdish Bhagwati volt, de a tudós ezúttal is alulmaradt a szavazáson. Az 1933-ban született Phelps az Amherst College-ben szerzett közgazdászdiplomát 1955-ben, a PhD fokozatot pedig négy évvel később kapta meg a Yale egyetemen. Szakmai karrierjét is a Yale-en kezdte, majd a Pennsylvania egyetemre került, jelenleg pedig a Columbia egyetemen tanít. A közgazdaság-tudományi Nobel-díj a szakma legnagyobb elismerését jelenti, annak ellenére, hogy ezt a kitüntetést nem Alfred Nobel alapította, hanem a svéd jegybank hozta létre 1968-ban és hivatalosan a svéd központi bank közgazdaság-tudományi Nobel-emlékdíja nevet viseli.

Szerző(k):
Kolozsi Pál