Az új európai uniós tagállamok a rendelkezésükre álló regionális támogatások negyedét használták fel 2004 májusa és 2006 eleje között – derül ki az Európai Bizottság (EB) jelentéséből. A tíz új tagország 2008-ig 21,5 milliárd eurót használhat fel, ebből 5,6 milliárd eurót sikerült ténylegesen lehívni 2005 végéig, ami 26,2 százalékos aránynak felel meg. A 2005. december 31-i adatok szerint a legjobban Szlovénia szerepelt 34,1 százalékkal, majd Magyarország következik 32,6 százalékkal, a legrosszabb pénzfelhasználónak pedig Ciprus bizonyult, a szigetország ugyanis a pénzek kevesebb mint ötödét tudta lehívni. Az új tagoknak még két évük van a pénzek elköltésére, amennyiben ez nem sikerül, akkor ez az összeg véglegesen elvész számukra – tájékoztatott közleményében az EB.
Az év eleji 32,6 százalékos forráslehívási arány is kiemelkedőnek számít, de ma ez már 41,7 százaléknál tart és folyamatosan emelkedik – mondta el a NAPI Gazdaságnak Fadgyas Gábor, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szóvivője. A 2007 és 2013 közötti időszakban rendelkezésre álló források kiemelkedő lehetőséget jelentenek a magyar gazdaság fejlődése szempontjából. A magyar hatóságok többek között az elektronikus alkalmazások kiterjesztésével, azaz a számlák internetes benyújthatóságával, elektronikus projektfigyelési jelentésekkel, a kedvezményezettel történő elektronikus kommunikációval és a támogatások differenciált elbírálásával kívánja javítani a lehívási arányt – mondta el Fadgyas. A legsikeresebb alprogramok között ott találjuk a mezőgazdasági beruházások támogatását, a kis- és középvállalkozások (kkv) műszaki-technológiai fejlesztésének támogatását, az e-gazdaság fejlesztését, az e-kereskedelem ösztönzését, a munkahelyteremtést és a vállalkozói készségek fejlesztését elősegítő képzéseket, a vízminőség javítását és a turisztikai vonzerő fejlesztését.
A 2004 és 2006 közötti időszakban a strukturális támogatásoknak konkrét gazdasági hatásai is voltak, amelyek közül kiemelkedő az I. Nemzeti Fejlesztési Tervhez (I. NFT) kapcsolódóan megtartott 126 ezer régi és a 45 ezer újonnan létesült munkahely – fejtette ki Fadgyas. A támogatott vállalkozások esetében több mint 293 milliárd forint magántőke-befektetés valósul meg, ami azt jelenti, hogy minden egyes forint közösségi támogatás további másfél forint magántőkét von be a fejlesztésekbe. Valamennyi támogatott projektgazdát figyelembe véve a generált magántőke-befektetések összege több mint 341 milliárd forint. A kedvezményezettek több mint háromnegyede a versenyszférából kerül ki, ezen belül is dominánsak a kis- és középvállalkozások.
Fadgyas hozzátette, hogy a modellszámítások szerint az I. NFT 10 százalékkal járul hozzá 2004 és 2010 között a magyar GDP-növekedéshez, ami 2004-es árakon számolva mintegy 16 ezer milliárd forintot jelent a hét év alatt.
Kolozsi Pál