Kolozsi Pál

Kamatemelés várható a vezető gazdaságokban

A világgazdasági növekedés lassulása ellenére is további kamatemelésre kényszerülnek a központi bankok az infláció kordában tartása érdekében – ez a vélemény alakult ki a világ húsz legnagyobb gazdaságát tömörítő G–20 országcsoport jegybankelnökeinek hétvégi találkozóján. A melbourne-i összejövetelen részt vett Ben Bernanke, a Fed elnöke, Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke és Fukui Tosihiko, a Bank of Japan (BoJ) kormányzója is. A szakértők szerint az inflációs nyomás a magas alapanyag-, illetve olajárakon túl mindenek előtt abból adódik, hogy az utóbbi három évtized leggyorsabb gazdasági növekedését hozó utóbbi néhány esztendő miatt a munkavállalók ambiciózus bérkövetelésekkel álltak elő, a vállalatok pedig emelték áraikat. Az IMF becslése szerint az idén várhatóan 5,1, jövőre 4,9 százalékkal bővül a globális bruttó hazai termék (GDP). A világ összkibocsátásának 85 százalékát jegyző G–20 közleménye szerint a világgazdaság növekedési kilátásai összességében kedvezőek, és épp ez a gazdasági erő teszi lehetővé, hogy a jegybankok a helyes irányba vigyék a monetáris politikát. A piacot nem lepte meg a melbourne-i nyilatkozat, több vezető jegybankár ugyanis már korábban is hasonlóan vélekedett. A hét végén a Fed több vezetője, így William Poole és Michael Moskow is úgy nyilatkozott, hogy a kifejezetten jó októberi inflációs adatok ellenére is hiba lenne az infláció elleni harc végéről beszélni a világ vezető gazdaságában. Lucas Papademos, az ECB alelnöke és Klaus Liebscher, a kormányzótanács tagja pénteken ugyancsak leszögezte, hogy a bank tovább emeli a kamatokat, ha ezt az inflációs kockázat indokolja.

Budapest lehet a FAO regionális és szolgáltató központja

Ma kezdődik Rómában a FAO szerdáig tartó tanácsülése, amelyen döntés születhet arról, hogy Rómából Budapestre költözik a szervezet regionális központja. A magyar fővárosba kerülhet a szolgáltató központja is, ami csaknem száz munkahelyet jelenthet majd.

Megnégyszerezte nyereségét a HP

Az októberben véget ért üzleti év utolsó negyedében az egy évvel korábbi négyszeresére, 1,7 milliárd dollárra növelte nettó nyereségét a világ legnagyobb számítógépgyártója, az egyesült államokbeli Hewlett-Packard Co. (HP). Az elemzők az egy évvel korábbi időszakot terhelő 1 milliárd dolláros egyszeri kiadási tétel miatt számítottak ugyan arra, hogy jelentősen megugrik a profit, de ekkora növekedéssel nem kalkuláltak. Az idén már csaknem 40 százalékot dráguló HP-részvény árfolyama kismértékben tovább emelkedett a bejelentés után a tőzsdén. Különösen jól fogytak a társaság hordozható számítógépei, de az összes divízió kiemelkedő eredményt ért el a negyedév folyamán – fejtette ki Mark Hurd vezérigazgató. Az árbevétel 7 százalékkal, 24,6 milliárd dollárra emelkedett. A HP júliusban kezdett jelentős átalakításokba, amelyek során több mint 14 ezer alkalmazottjától vált meg. A költségcsökkentés a tervek szerint a most kezdődő üzleti évben is folytatódik, az első negyedévre előirányzott elbocsátások ezer munkavállalót érintenek. A társaság piaci pozíciói az utóbbi egy évben nagymértékben javultak: a globális eladások terén megelőzte legfőbb vetélytársát, a szintén egyesült államokbeli Dell Inc.-t. Ez a tendencia minden bizonnyal folytatódik majd, ugyanis a szövetségi értékpapír-piaci felügyelet (SEC) vizsgálatot indított a Dell ellen könyvelési szabálytalanságok miatt (NAPI Gazdaság, 2006. november 17., 6. oldal).

Legutóbb sikertelen volt a magyar lobbi

A nemzetközi szervezetek központjai mind politikai, mind pedig gazdasági szempontból nagy előnyökkel járnak a székhelyek számára, így nem is lehet azon csodálkozni, hogy éles versenyben vannak egymással a különböző államok, illetve városok ezek befogadásért. Magyarország legutóbb az Európai Határőrizeti Ügynökség székhelyéért lobbizott, és bár eleinte komoly esélyei voltak Budapestnek, később alulmaradt Varsóval szemben, így a lengyel főváros adhat otthont az uniós határállamok határvédelmi ügynökségeinek munkáját koordináló szervezetnek. A külügyminisztérium adatai szerint Budapesten a nagy nemzetközi szervezetek közül számos jelen van, de a többség csak képviseleti szinten. Van budapesti irodája többek között az ENSZ-szervezetek többségének, a Világbank-csoporthoz tartozó Nemzetközi Pénzügyi Társaságnak (IFC) és a Nemzetközi Vöröskeresztnek, illetve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) is. Vannak olyan szervezetek is, amelyek Magyarországot választották tevékenységük központjául, itt van például a Duna Bizottság és a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ székhelye is. A 11 országot tömörítő Duna Bizottság központja 1954 óta található a magyar fővárosban, a 28 tagország, illetve az Európai Bizottság (EB) által létrehozott környezetvédelmi szervezetet pedig 1990 óta irányítják Szentendréről.

HP-adatok

(milliárd dollár)

Enyhül az inflációs nyomás az USA-ban

Az Egyesült Államokban októberben havi összevetésben 0,5 százalékkal esett a fogyasztói árszínvonal, a volatilis élelmiszer-, illetve energiaárak kiszűrésével számított maginflációs mutató pedig 0,1 százalékos volt – jelentette be tegnap a washingtoni munkaügyi minisztérium. A 12 havi infláció 1,3 százalék volt, ennél utoljára 2002 júniusában jegyeztek fel alacsonyabbat, szeptemberben még 2,1 százalék volt az érték. A maginfláció 2,7 százalékos volt az előző havi 2,9 százalék után. A vártnál kedvezőbb inflációs adatok egyértelműen az energiaárak esésével magyarázhatóak, idén októberben 7 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint szeptemberben, a benzinárak esése pedig meghaladta a 11 százalékot. Az elemzők rosszabb inflációs adatra számítottak, így nem meglepő, hogy az előre jelzettnél visszafogottabb áremelkedés következtében estek az amerikai állampapírhozamok. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) legutóbbi ülése után az inflációs nyomás fokozódásának veszélyére figyelmeztetett. Szakértők szerint a tegnapi adatok nem támasztják alá ezt a félelmet, így könnyen lehet, hogy a jegybankárok a következő ülésükön sem nyúlnak a jelenleg 5,25 százalékos irányadó kamatlábhoz. Egyes elemzők mindeközben arra hívják fel a figyelmet, hogy a maginflációs mutató még mindig viszonylag magas, de ebben az esetben is csökkenő a trend, ami szintén a kamatok tartásának irányába hathat. A Fed legközelebb december 12-én dönt a kamatokról.

Az USA-ban inkább a lakosság bőkezű

A visszafogott állami szerepvállalásáról ismert Egyesült Államokban mindig is kiemelkedő jelentősége volt a magánszektor adományainak a vallási élet, az egészségügy, a szociális ügyek és az oktatás finanszírozása szempontjából, és ez 2005-ben sem volt másképp. Tavaly a világ legnagyobb gazdaságában összesen 260,28 milliárd dollárt adományoztak amerikai természetes és jogi személyek, ami 6,1 százalékos növekedésnek felel meg 2004-hez képest – derül ki a Giving USA alapítvány adataiból. A magánszemélyek összesen 199,07 milliárd dollárról mondtak le önkéntesen, 6,4 százalékkal többet adtak, mint egy évvel korábban. A vállalati adományok 22,5 százalékkal, 13,77 milliárd dollárra ugrottak; ez a szegmens az utóbbi negyven évben jellemzően az összes adomány kevesebb mint 5 százalékát jegyezte, de tavaly ez az arány 5,3 százalékos volt – mutat rá a tanulmány, amely a növekedést a társasági nyereségek rég látott emelkedésével, illetve a 2005-ös természeti katasztrófákkal magyarázza. Az amerikai cégek csaknem 60 százaléka megemelte tavaly az adományozásra szánt összeget, amire az utóbbi hat évben nem volt példa.

Hatósági vizsgálat a Dell ellen

Elhalasztotta harmadik negyedéves jelentésének közzétételét az egyesült államokbeli Dell Inc. számítógépgyártó vállalat, mivel a szövetségi értékpapír-piaci felügyelet (SEC) vizsgálatot indított a társaság ellen. A Dell papírjai csaknem 3 százalékot estek a könyvelési problémákra utaló bejelentés után. A személyi számítógépek piacának második legnagyobb vállalata jelezte, hogy a hónap végéig közzéteszi negyedéves számait, amelyek a várakozások szerint az árbevétel növekedésének visszaeséséről és a profit csökkenéséről szólnak majd. A Dell tavaly még a legnagyobb számítógépgyártó volt a világon, de azóta a globális listán megelőzte a szintén egyesült államokbeli Hewlett-Packard (HP) Co. A befektetők már a SEC-vizsgálat előtt is elfordultak a Delltől, amit az is mutat, hogy a cég részvényárfolyama az idén 14 százalékot esett, szemben a nagy rivális HP csaknem 40 százalékos árfolyam-emelkedésével.

A Porsche kezében a VW több mint negyede

A Porsche AG német sportautógyártó 27,4 százalékra növelte tulajdonrészét a német Volkswagen (VW) AG-ben – jelentették be tegnap. Tavaly a Porsche 21,2 százalékos pakettet szedett össze, ezt emelte tovább az idén. A sportautógyártó már tavaly ősszel bejelentette, hogy legalább 20 százalékos részesedést tervez vásárolni a legnagyobb európai autógyártóban annak érdekében, hogy megmentse a VW-t a felvásárlástól, ami veszélyeztetné a két cég üzleti kapcsolatait. A VW felvásárlásának veszélye azért merült fel, mert korábban Kirk Kerkorian, az egyebek közt a General Motorsban is tulajdonos amerikai befektető a VW-ba való bevásárlásra készült. A Porsche vezetése rendelkezik azzal a felhatalmazással, amelynek alapján 29,9 százalékra emelheti a pakett nagyságát, a további terjeszkedésnek azonban gátat vethet, hogy a jogszabályok értelmében Alsó-Szászország tartományon kívül senkinek nincs joga 20 százaléknyit meghaladó szavazati joggal rendelkezni, illetve hogy 30 százalékos részesedés esetén felvásárlási ajánlatot kell tenni az egész VW-re.