Kolozsi Pál

Mínuszban a nyugat-európai tőzsdék

Pénteki záróértékük alatt forognak a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek.

Újra 60 dollár alatt az olajár

Ma reggel mintegy 1 százalékot ment le az olaj ára a nemzetközi központokban, miután a szaud-arábiai olajminiszter kifejtette, hogy elégedett a piaci kondíciókkal.

Negyedével növelte nyereségét az Állami Nyomda

Az Állami Nyomda profitja egymilliárd forint felett alakult, ami 23,3 százalékos növekedést jelent éves összevetésben.

Ragaszkodik a másolásvédelemhez a Warner

Nem talált megértő fülekre Steve Jobs Apple-vezér minapi felhívása, hogy a nagy zenekiadóknak fel kellene hagyniuk a másolásvédelemmel a digitális letöltésű zeneszámok esetén. Az egyik legnagyobb kiadóvállalat, a Warner Music Group Corp. vezérigazgatója, Edgar Bronfman egyszerűen értelmetlennek nevezte Jobs ötletét, amely szerinte szabad utat engedne az illegális másolásnak. Jobs azért fordult nyílt levélben a kiadókhoz, mert az Apple jelenleg csak azzal a feltétellel kínálhatja a Universal, a Sony BMG, a Warner és az EMI zeneszámait az iTunes zeneáruházában, hogy azok kizárólag a társaság által gyártott iPodokon játszhatóak le, így a számokat el kell látni a piacvezető cég FairPlay nevű másolásvédelmi szoftverével (NAPI Gazdaság, 2006. február 8., 5. oldal). Több szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre többen követelik az Apple-től a FairPlay kódjainak átadását kisebb zeneletöltő site-oknak, ami valóban ronthatja a másolásvédelem minőségét. A kiadóvállalatok természetesen ragaszkodnak a szerzői jogi védelmet biztosító előíráshoz, amit az is indokol, hogy egyre jobban megtépázza az iparág bevételeit és nyereségét az illegális másolás. A Warner a múlt hét végén tette közzé gyorsjelentését, amiből kiderül, hogy a társaság nettó profitja a múlt év utolsó három hónapjában 74 százalékkal csökkent, az árbevétel pedig 11 százalékkal apadt. Bronfman a visszaesés okai között említette a bázishatást is, egy évvel ezelőtt ugyanis – egyebek között az akkor debütáló új Madonna-lemeznek köszönhetően – kiemelkedően jók voltak a társaság számai.

A munkaerőn spórol az Alcatel-Lucent

A következő három évben 12 500 munkahelyet szüntet meg a francia–amerikai Alcatel-Lucent távközlésiberendezés-gyártó – jelentették be pénteken. A leépítések a tervek szerint 1,7 milliárd eurós megtakarítást hoznak, ami rá is fér a társaságra, mivel tavaly mindössze 522 millió eurós nyereséget termelt a cég, szemben az egy évvel korábbi 1,67 milliárd eurós értékkel. A negyedik negyedévben a most közzétett adatok szerint 618 millió euró nettó veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni, miután az átszervezési és értékleírási költségek 577 millió euróval terhelték meg a mérleget. A vállalat vezetése mindenekelőtt az Alcatel és a Lucent tavaly őszi, 8,4 milliárd eurós egyesüléséből adódó költségekkel magyarázza a profit visszaesését. A vállalati számok nagyon rosszak, de a januári profitfigyelmeztetés miatt a piac számított a kedvezőtlen folyamatokat tükröző gyorsjelentésre – fogalmaztak az elemzők a Bloombergnek. A francia–amerikai vállalat mindazonáltal továbbra is derűlátó és erre az évre az árbevétel legalább 5 százalékos növekedésével számol. A cég azt is bejelentette, hogy a visszaeső nyereség ellenére sem csökkentik az osztalékot, ami a leépítési tervekkel együtt mintegy 4 százalékkal vitte feljebb a társaság részvényárfolyamát a tőzsdén. A költségcsökkentési stratégiának természetesen nem örül mindenki, az Alcatel-Lucent munkavállalói jövő csütörtökre szerveznek sztrájkot a korábban bejelentettnél jelentősebb leépítések miatt. A társaságnak világszerte összesen 80 ezer alkalmazottja van, az elbocsátások a hivatalos magyarázat szerint a párhuzamos munkavégzések megszüntetését szolgálják. Az Alcatel-Lucent az egyesülés egyszeri költségein túl elsősorban a szektorban egyre intenzívebb verseny miatt szenved, a társaság fő versenytársai a kínai Huawei Technologies Co., illetve a svéd Ericsson AB.

Jól teljesít a vállalati hitelpiac az eurózónában

Az eurózónában továbbra is jelentős a vállalati hitelkereslet, de a lakossági jelzáloghitelek piaca továbbra is gyengélkedik – derül ki az Európai Központi Bank (ECB) jelentéséből. A vállalati hitelfelvétel kondíciói a tavalyi negyedik negyedévben gyakorlatilag nem változtak a július és szeptember közötti időszakhoz viszonyítva, a lakossági konstrukciók esetében azonban jellemzően könnyítettek a bankok a feltételeken. A felmérés rámutat, hogy a költségek emelkedése azért nem járt a kondíciók szigorításával, mert a szektorban érvényesülő erős verseny ezt nem tette lehetővé. A pénzintézetek a továbbiakban is erős keresletre számítanak a vállalati szegmensben, a kisvállalati kör pedig feltehetően könnyebben juthat majd kölcsönhöz az idei első negyedévben, mint az elmúlt év végén. A lakossági jelzáloghitelekkel kapcsolatban azonban nem túl derűlátók a pénzügyi szektor vállalatai: az ECB felmérése ugyanis azt mutatja, hogy a bankok szerint az idei első hónapokban tovább csökkenhet ebben a szegmensben a kereslet. A fogyasztási hitelek piaca azonban felfuthat az első negyedévben – vélik a szakértők. Az ECB jelentését összesen 85 bank válaszai alapján állították össze, a pénzintézetek az immár 13 tagú eurózóna minden országát képviselték.

Milliós díj a környezetvédelemért

Sir Richard Branson, a Virgin Group légiközlekedési csoport elnöke 25 millió dollárt ajánlott fel annak a személynek, aki a leghatékonyabb módszert mutatja be az atmoszférában lévő szén-dioxid eltávolítására. A harcos környezetvédőként ismert Al Gore egykori amerikai alelnök kíséretében bejelentést tevő üzletember kifejtette, hogy egy elismert tudósokból álló testület dönt majd a díjról. Branson szerint az emberiségnek kezelnie kell azt a krízist, aminek létrejöttéért is az emberek a felelősek, a megoldást pedig minél hamarabb meg kell találni, az óra ugyanis ketyeg. A szén-dioxid kivonása már régóta foglalkoztatja a tudományos világot, de az eddigi felvetések – mint például az óceánokba való injektálás vagy a kémiai átalakítás – nem tudták megnyugtatóan rendezni a kérdést. Becslések szerint az ipari forradalom óta 200 gigatonna szén halmozódott fel az atmoszférában.

Neten hízott a BT

Decemberben véget ért idei harmadik üzleti negyedévében 13 százalékkal, 465 millió fontra (916 millió dollár) nőtt a brit BT Group Plc. (BT) távközlési társaság adózás előtti nyeresége. Az árbevétel 4,88 milliárdról 5,13 milliárd fontra emelkedett, amiben kiemelkedő szerepet játszottak a cég nem tradicionális tevékenységei: a széles sávú internet, a hálózati fejlesztések és a mobilüzletág ugyanis 17 százalékos forgalomnövekedésről számolt be. Az elemzők valamivel szerényebb profitra számítottak, a BT részvénye ennek megfelelően közel 4 százalékkal emelkedett a bejelentés után. A legnagyobb brit távközlési szolgáltató közölte, hogy a negyedév folyamán 239 ezerrel növelte szélessávúinternet- előfizetőinek számát, a tanácsadói és hálózati üzletág szerződésállománya pedig 2,5 milliárd fonttal nőtt. A BT immár 19 negyedéve folyamatosan növekvő egy részvényre jutó nyereségről (EPS) számol be, és a társaság vezérigazgatója, Ben Verwaayen szerint ez a tendencia a továbbiakban is folytatódik.

Nem volt sikeres Európában a Renault

Tavaly 14,8 százalékkal, 2,943 milliárd euróra csökkent a francia Renault SA autógyártó vállalat nettó nyeresége. A visszaesés nagymértékben a nyugat-európai eladások csökkenésével magyarázható, ebben a régióban ugyanis mindössze 1,7 millió gépkocsit értékesített a Renault, 8,7 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az árbevétel 41,528 milliárd euró volt, ami kevesebb mint egy százalékkal ugyan, de elmarad a 2005-ös értéktől. Bár a vállalati számok sem különösebben kedvezőek, a piaci várakozások még a tényszámoknál is pesszimistábbak voltak, így a Renault-részvény kurzusa erősödött a párizsi tőzsdén. Carlos Ghosn vezérigazgató szerint a 2006-os esztendő átmeneti év volt a Renault történetében, a cégnek ugyanis elő kellett készítenie 26 olyan új modell piaci bevezetését, amelyek 2009-ig jelennek majd meg a piacon. A Renault-nak ambiciózus tervei vannak a következő időszakra vonatkozóan: a vállalatvezetés tervei szerint a társaság 2009-re 800 ezerrel, 4 millióra növeli az eladott gépkocsik számát. Az idén öt új modellel lépnek piacra. Ghosn szerint továbbra is tartható a korábbi célkitűzés, hogy a jelenleg 2,56 százalékos árbevétel-arányos üzemi profitot 6 százalékra emeljék két éven belül, ami teljesülése esetén rekordnak számítana a cég történetében. A részben a Renault tulajdonában levő japán Nissan Motor Co. a héten jelentette be, hogy a társaság nyeresége a folyó üzleti évben csökkenni fog a tavalyihoz képest, márpedig erre nyolc éve nem volt példa (NAPI Gazdaság, 2006. február 6., 5. oldal).