Kolozsi Pál

Transzferárazási irányelvek Brüsszelből

Az Európai Bizottság (EB) irányelvet dolgozott ki a transzferárazással kapcsolatban – jelentette be Kovács László adóügyekért felelős biztos. Az EB által elkészített iránymutatások azt szolgálják, hogy megkönnyítsék az adóhatóságok és az adófizetők közötti, a szokásos piaci ár meghatározására irányuló eljárást (APA), ezáltal pedig növekedjék a jogbiztonság. (Az APA-szolgáltatásra már Magyarországon is nagy az igény, a pénzügyi tárca által végzett feltételes adómegállapítások esetében a kérelmek 20-30 százalékának témája a transzferárazás volt – NAPI Gazdaság, 2007. január 10., 2. oldal). Az irányelvek az egyik legégetőbb adózási kérdésre vonatkoznak: a kapcsolt vállalkozások közötti áralkalmazás és költségelszámolás ellenőrzése ugyanis az adóhatóságok egyik kiemelt vizsgálati célja világszerte. A kérdés jelentősége abból adódik, hogy különböző transzferárak alkalmazásával a több országban jelen lévő multinacionális vállalatok úgy tudják optimalizálni adóterhelésüket, hogy a magas adókulcsot alkalmazó országokból egyszerűen átviszik a profitot a kedvezőbb feltételekkel kecsegtető államokba. Az EB arra is rámutat, hogy a transzferárak megállapítását illetően eltérőek az európai uniós tagállamokban érvényben lévő szabályok, a tegnap bemutatott brüsszeli javaslat pedig éppen ezt a problémát orvosolná. Kovács ennek érdekében fel is szólította az országokat, hogy a nemzeti joganyagokba minél gyorsabban ültessék át a bizottsági irányelvet, ez ugyanis egy olyan rendszert hozna létre, amely kezelni tudná a határokon átnyúló transzferek árazásának problémáját, és elkerülhetővé tenné az ezzel kapcsolatos vitákat. Az egységes rendszer hiánya miatt jelenleg könnyen megeshet, hogy egyes cégeknek kétszer kell ugyanazon jövedelem után adózniuk, sőt az is egyre gyakoribb, hogy a hosszan tartó adóviták elkerülése végett maguk választják a dupla adózást.

Scorsese filmje tarolt az Oscaron

A Tégla volt a hétfő hajnali Oscar-díj-kiosztó sztármozija: az egyszer már megfilmesített maffiatörténetet újrafeldolgozó alkotás négy szobrocskát gyűjtött be, köztük a legjobb filmnek járót is. Martin Scorsese rendező is ezzel az alkotásával ért révbe: hatodik jelölésére végre megkapta a legjobb rendezőnek járó elismerést. A 90 millió dollárból elkészített, eddig 278 millió dollárt termelő filmet összesen öt kategóriában jelölték, amelyből négyben győzött is. A 79. Oscar-gála előtt szinte mindenki biztosra vette, hogy A királynő című film főszereplője, Helen Mirren kapja majd a legjobb színésznőnek járó Oscart, és a díjkiosztó ebből a szempontból nem is okozott meglepetést. A legjobb színésznek Forest Whitakert választották, ami szintén papírforma-eredmény. A legjobb női mellékszereplő Jennifer Hudson lett, a legjobb férfi mellékszereplőnek pedig Alan Arkin bizonyult. Díjazták Al Gore volt amerikai alelnököt is: Kellemetlen igazság című munkája lett a legjobb dokumentumfilm. Az idei Oscarnak két magyar szereplője is volt, de sem a már Oscar-díjas, magyar származású amerikai operatőr, Zsigmond Vilmos, sem pedig M. Tóth Géza Maestro című animációs rövidfilmje nem szerepelt a négyórás show végére a kitüntetettek között.

Már érezhető a német áfaemelés hatása

Februárban romlottak a német vállalatok gazdasági várakozásai: az Ifo gazdaságkutató üzleti bizalomindexe a januári 107,9 pontról 107 pontra csökkent. A visszaesés oka elsősorban az, hogy az év második hónapjában már érezhető a januári 3 százalékpontos áfakulcsemelés, illetve hogy vesztett dinamikájából az építőipar is. A hétezer vállalatvezető megkérdezésével kalkulált index rosszabb lett az elemzők által vártnál is, de szakértők szerint a gazdaság növekedési üteme várhatóan így is erőteljes marad a következő hónapokban. Tavaly 2,7 százalékkal bővült a német GDP, és bár az idén ennél feltehetően szerényebb lesz az ütem, nem kell tartani a növekedés jelentős visszaesésétől – mutatnak rá az elemzők. Mindeközben az előre jelzettnél valamivel jobban alakultak a francia üzleti várakozások: a statisztikai hivatal (Insee) üzleti bizalomindexe februárban 107 pontot tett ki, szemben a januári 106 ponttal, illetve a stagnálásra számító elemzői prognózisokkal. Az index emelkedését mindenekelőtt a külföldi rendelésállományra vonatkozó adatok javulása magyarázza. Ugyancsak derűlátásra ad okot az idei növekedést illetően, hogy a lakossági fogyasztás januárban – a szintén pénteken közzétett adatok szerint – hét éve nem látott mértékben bővült. Olaszországban ugyancsak javult az üzleti bizalom februárban: az ISAE kutatóintézet bizalomindexe a januári 94,7-ről 95,4 pontra emelkedett. A felmérést Romano Prodi miniszterelnök lemondása előtt készítették, de a belpolitikai problémák az elemzők szerint feltehetően nem fognak jelentős hatást gyakorolni a gazdaságra.

Javuló bolgár adósságbesorolás

A Moody’s Investor Service az eddigi stabilról pozitívra javította Bulgária Baa3-as adósságbesorolásának kilátását. A hitelminősítő azzal indokolta a lépést, hogy a balkáni országot dinamikus növekedés és jó költségvetési pozíciók jellemzik, sőt Szófia tervei között szerepel az eurózóna előszobájának számító ERM-2-es árfolyam-mechanizmushoz való minél gyorsabb csatlakozás is. A bolgár államháztartási mérleg tavaly a GDP 3,7 százalékának megfelelő többlettel zárt, aminél 2006-ban nem jegyeztek fel nagyobb szufficitet az EU-ban (az ország akkor még nem volt az unió tagja). A GDP-arányos államadósság jelenleg 24 százalék, ami különösen annak fényében kiemelkedően kedvező, hogy 2001-ben még 66 százalékos volt az arány.

Újabb megabüntetés vár a Microsoftra

Egy amerikai esküdtszék szerint a Microsoft Corp. szoftvervállalat jogtalanul használta az Alcatel-Lucent távközlésiberendezés-gyártó vállalat tulajdonát képező szabadalmat, így a cégnek 1,52 milliárd dolláros kártérítést kell fizetnie. A Microsoft nem ért egyet a döntéssel, és amennyiben a bírót nem sikerül meggyőznie saját igazáról, akkor a vállalat fellebbez az ítélet ellen. A szoftveróriás azzal érvel, hogy nem jogtalanul használja az mp3-as fájlok lejátszását lehetővé tevő technológiát, annak használati jogát ugyanis 16 millió dollárért megvette a német Fraunhofer társaságtól. Szakértők rámutatnak, hogy amennyiben az Alcatel-Lucent nyeri meg a pert, akkor az azt jelentheti, hogy az amerikai–francia társaság minden olyan szoftver-, illetve hardvergyártótól kártérítést kérhet, amely a Fraunhofertől szerezte meg a jogot az mp3-as szoftverre. Ez szakértők szerint több száz vállalatot érinthet, többek között az Apple Computer Inc.-t és a Sony Corp.-ot is. Az 1,52 milliárd dolláros potenciális kártérítési összeg 15 centet jelent minden egyes Microsoft-részvény esetében. Ez az összeg ugyan jelentős, de mindössze harmada annak, amit az Alcatel-Lucent eredetileg kért, a bíróság ugyanis nem tudott szándékosságot megállapítani – mutatnak rá elemzők. A Microsoftnak nem okozna különösebb nehézséget az összeg kifizetése, a vállalat tavaly év végén ugyanis 29 milliárd dollárt tartott készpénzben, illetve rövid lejáratú értékpapírban. A bírság összegét úgy számolta ki az esküdtszék, hogy a 2003 óta Windows operációs rendszerrel eladott számítógépek mindegyikére az ár 0,5 százalékának megfelelő használati díjat állapított meg.

Felügyeleti vizsgálat indult a Sanyo ellen

A Sanyo Electric Co. japán elektronikai vállalat részvényárfolyama 29 százalékkal esett pénteken a tokiói tőzsdén, miután a japán értékpapír-piaci felügyelet vizsgálatot indított a társaság számvitelét illetően. A Sanyo illetékese kifejtette, hogy a vállalat minden szükséges információval ellátja a hatóságokat, de egyéb részleteket nem árult el. Lapértesülések szerint a felügyelet a Sanyo leányvállalatainál keletkezett veszteségek korábbi leírásával kapcsolatban kutakodik, a 2004 márciusában végződő üzleti évben ugyanis a vállalat a várt 190 milliárd jen (1,6 milliárd dollár) helyett mindössze 50 milliárd jen veszteséget könyvelt el. Ebben az évben a Sanyo szolid nyereséget mutatott ki, de amennyiben teljesen elszámolja a leányok veszteségeit, akkor bőven mínuszba csúszott volna a cég eredménye. A részvényárfolyam esését elsősorban a felügyeleti vizsgálat okozta, de a Sanyo eredményei amúgy sem túl biztatóak. A japán társaság a prognózisok szerint ebben az üzleti évben is veszteséges lesz, ami azt jelentené, hogy három egymást követő évben nem sikerült pozitív eredményt produkálnia. Ennek oka, hogy sem a cég digitális kamerái, sem mobiltelefonjai nem fogynak megfelelően, ráadásul a jelentős leépítések és gyárbezárások is erősen megterhelik a vállalati költségvetést. Tavaly három bank – az egyesült államokbeli Goldman Sachs, illetve a japán Daiwa és a Sumitomo Mitsui – 300 milliárd jent fektettek a Sanyóba, így gyakorlatilag átvették a vállalatvezetést is, a mostani vizsgálat azonban veszélybe sodorhatja a társaság felfuttatását célzó program végrehajtását.

Bejöttek az egészségvédő termékek a Nestlének

Tavaly 13,8 százalékkal, 9,2 milliárd frankra (7,4 milliárd dollár) nőtt a svájci Nestlé SA adózott nyeresége. Az egyre szélesebb termékpalettát kínáló svájci cég bejelentette, hogy részvényenként 10,40 frank osztalékot fizet, 15,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A piac jól fogadta a várakozásokat meghaladó eredményt: a bejelentés után a Nestlé részvényárfolyama több mint 2 százalékot emelkedett a tőzsdén. A számok különösen annak fényében jók, hogy a világ legnagyobb élelmiszer-ipari társasága 2006-ban összesen 800 millió dollár értékben adott el kakaó-, kávé-, illetve tejipari termékeket előállító részlegeket, és 3,8 milliárd dollárt költött akvizíciókra. A mintegy 8500 terméket forgalmazó Nestlé tavalyi növekedésének motorja a társaság élelmiszer- és italdivíziója volt, ezen belül is kiemelkedően jól teljesített a Nespresso márka. A társaság bejelentette, hogy az idei tervek központi eleme a cég átalakítása, aminek célja, hogy egy élelmiszer-ipari, egészségügyi és wellnesstevékenységet egyaránt kínáló társaság jöjjön létre. Ennek keretében a Nestlé 2007-ben további akvizíciókat tervez a gyógyhatású termékek piacán, amelynek tavaly óta már amúgy is egyik vezető vállalata a Novartis ezen ágazatának felvásárlása következtében (NAPI Gazdaság, 2006. december 15., 5. oldal). A vállalat vezetése bejelentette, hogy tartható az idei évre kitűzött 5-6 százalékos növekedési terv, annak ellenére, hogy ebben az évben minden eddiginél többet költene kutatás-fejlesztésre. A Nestlé Magyarországon a Nestlé Hungária Kft. tulajdonosaként van jelen, a magyar leányvállalat különféle élelmiszereket, édességeket és állateledeleket gyárt.

A részvényárfolyamok húzták fel az Allianz profitját

Tavaly rekordnyereséget ért el Európa két legnagyobb biztosítótársasága, a német Allianz SE és a francia Axa SA. A kitűnő eredmények elsősorban a kedvező tőzsdei folyamatokkal magyarázhatók, mivel ez megdobta a vagyonkezelői díjakat is, de az is kedvezett, hogy tavaly viszonylag kevés természeti katasztrófa volt, így nem kellett jelentősebb összegű kártérítéseket fizetni. A Magyarországon is jelen lévő Allianz 7,02 milliárd euró nettó nyereséget ért el, ami az egy évvel korábbihoz képest 60 százalékos növekedést jelent. Jót tett a nyereség alakulásának az is, hogy kifejezetten jól fogytak a társaság nyugdíjbiztosítási termékei, amit az sem tudott ellensúlyozni, hogy a csoport tulajdonában levő Dresdner Bank a vártnál is nagyobb veszteséget termelt. A legnagyobb európai biztosító a negyedik negyedévben 1,37 milliárd eurós profitot könyvelt el, azaz 57 százalékkal magasabbat az egy évvel korábbinál. A negyedéves profit megugrásában nagy szerepet játszott, hogy a német adóváltozások 500 millió euróval megdobták a nyereséget. Eddigi történetének legnagyobb nyereségéről számolt be tegnap a második legnagyobb európai biztosító, a francia Axa SA is, amely 2006-ban 5,09 milliárd euró adózott nyereséget ért el, szemben az egy évvel korábbi 4,32 milliárd euróval. Az elemzők mintegy 200 millió euróval kevesebb profitra számítottak, így a részvény több mint 2 százalékkal erősödött tegnap a párizsi tőzsdén. Az Axa szintén jelen van Magyarországon, mivel tavaly 13 milliárd svájci frankért megvette a magyar piacon is erős pozíciókkal rendelkező svájci Winterthur biztosítót.

Fokozódik az inflációs nyomás a vezető gazdaságokban

Egyelőre nincs jele az inflációs nyomás régóta várt enyhülésének a világ vezető gazdaságában. Az Egyesült Államokban januárban havi szinten 0,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, az élelmiszer-, illetve energiaárak kiszűrésével számított maginfláció pedig 0,3 százalékos volt, meghaladva a várakozásokat. A jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) legutóbbi üléséről tegnap közzétett jegyzőkönyv is arról tanúskodik, hogy a monetáris döntéshozók szerint jelentős az infláció felfutásának veszélye. Az elemzők korábban arra számítottak, hogy a 2007-es esztendő a kamatcsökkentések időszaka lehet, de ma már egyre inkább azzal számolnak, hogy az idén legfeljebb egy alkalommal mérséklődik a jelenleg 5,25 százalékos kamat és az sem a következő hónapokban. Az eurózónában is az egyik legégetőbb kérdés az inflációs nyomás, illetve annak jegybanki kezelése. Januárban az éves infláció 1,9 százalékos volt a 13 tagállamban, azaz a 2 százalékos plafonérték alatt maradt, de ez nagy mértékben külső okoknak, nevezetesen az olajár csökkenésének volt a következménye. Becslések szerint az eurózónában az inflációs feszültséget még nem keltő növekedési ütem 2 százalék körül van, az idei prognózis azonban 2,8 százalék körüli növekedést vetít előre, így az elemzők szerint a márciusi 25 bázispontos emelés után az idén még tovább nőhet és elérheti a 4 százalékot a jelenleg 3,5 százalékos alapkamat. A közép-európai régióban jelenleg egyedül Lengyelországban olyanok az inflációs folyamatok, ami alapján kamatemelésre lehet számítani, de ezzel kapcsolatban sem egységesek az elemzők. A lengyel inflációs ráta januárban ugyan mindössze 1,7 százalékos volt, de ez 16 havi rekordértéket jelent, és sokak szerint kismértékben meg kellene emelni a jelenleg 4 százalékos kamatszintet az infláció kezelése érdekében. Szlovákiában az év első hónapja 3 százalékos inflációt hozott, de a trend csökkenő, és év végére 1,5 százalék a prognózis, így a jegybank a várakozások szerint előbb-utóbb csökkenteni fogja a 4,75 százalékos kamatot. Csehországban 3 százalékos az inflációs plafon, és januárban az előző havi 1,7-ről 1,3 százalékra mérséklődött az infláció, így tovább mérséklődhet a jelenleg is igen alacsony, 2,5 százalékos kamat – erre azonban valószínűleg nem a soros, jövő heti ülésen kerül sor.