Kolozsi Pál

Egyre távolabb kerül az euró bevezetése

A magyar jegybankelnök szerint a vártnál lazább fiskális politika miatt reálisan csak az évtized végén váltja fel a forintot az euró. Az első négy hónapban már csaknem az éves előirányzat felére rúg az államháztartás hiánya.

Fékeződhet a hiány növekedése

A lapunknak nyilatkozó makroelemzők 60-80 milliárd forintra teszik az államháztartás áprilisi hiányát, az átlagos előrejelzés 70 milliárd forint. Amennyiben az átlagprognózis helyesnek bizonyul, úgy az első négy havi kumulált deficit 352 milliárd forintra nőtt, ami az éves előirányzat 42 százalékának felel meg, szemben az időarányos 33 százalékkal. A január és március közötti időszak átlagosan több mint 90 milliárd forint hiányt hozott havonta, de az elemzők többsége a deficit halmozódásának lassulását várja a második negyedévtől. Az elemzők szerint a költségvetés kiadási oldala nagymértékben determinált, ezen a soron nem indokolt különösebben kellemes adatra várni. Az első hónapok arra utalnak, hogy az időarányosnál magasabb hiány elsősorban az elszaladó béreknek, a növekvő önkormányzati kifizetéseknek és az egyre duzzadó lakástámogatási számlának köszönhető - vélekedett Kovács György, a Budapest Economics szakértője, aki a központi költségvetéstől 40 milliárd forint, a tb-alapoktól pedig 23 milliárd forint hiányra számít. A bevételek szempontjából április jó hónapnak tekinthető, az áfabefizetéseken túl ugyanis az idei évtől ekkor érkeznek meg az első negyedéves eva-átutalások is. Az adatok szerint az eva-alanyok összesen 8,5 milliárd forintot fizettek be az adóhivatalnak, ami meghaladja az előzetesen várt értéket. Az államháztartási hiányt a kormány 832 milliárd forintra teszi az idén, az elemzők azonban ennél jóval pesszimistábbak, és 1000 milliárd forint körüli prognózisokat adnak 2003-ra. A pénzügyi tárca ma délután teszi közzé az áprilisi adatokat.

Normalizálódott a forintpiac

Márciusban a monetáris bázis 19,2 százalékkal növekedett éves szinten, miután az index az előző havihoz képest 48,5 százalékponttal csökkent. A mérséklődés az egynapos betéti állomány apadásának köszönhető. A korábbi hónapokban kiemelkedő rátákat okozó egynapos instrumentumok nélkül számított index 17,1 százalékos éves bővülést mutat - az MNB adatai szerint. Az egynapos betétállomány januárban a forintsáv ellen indított spekulációs támadás nyomán duzzadt fel, ekkor ugyanis a jegybank százmilliárd forintban korlátozta a kéthetes betétben elhelyezhető betétek nagyságát, így a forró pénzek az egynapos instrumentumba vándoroltak. Januárban és februárban a korábbi 50 milliárd forint alatti szintről 423, illetve 734 milliárd forintra nőtt az állomány. Márciusban már csak 33,3 milliárd forint volt az átlagos betétnagyság. Szakértők szerint a januárban spekulációs céllal érkezett mintegy 5 milliárd euróból egy-másfél milliárd még mindig a magyar pénzügyi rendszerben kering. A jegybank február végén eltörölte a kéthetesbetét-tendereken alkalmazott limitet, így az egynapos betétekből feltehetően ide áramlott a beragadt pénz nagy része - mondta Barcza György, az ING Bank közgazdásza. Egyes piaci hírek szerint a jegybank még márciusban is adott el külföldieknek eurót, ami szintén magyarázatot ad a csökkenés egy részére. A magyar hosszú lejáratú devizaadósság besorolását A mínuszról A-ra javította a Japan Credit Rating Agency. A többi hitelminősítő nem változtatott a besoroláson.

A Citigroup szerint versenyhátrányba kerülhetünk a régióban

Idén a bázishatás miatt feltehetően mérséklődik a reálbérek növekedési üteme Magyarországon, de a nemzetközi versenyképesség egyik fontos fokmérőjének tartott egységbérköltség (ULC) tovább emelkedik, szemben a rivális kelet-közép-európai államokkal – vélik a Citigroup elemzői.

Az elszaladó béreket hibáztatja az MNB

Az előzetes várakozásoknak megfelelően nem változtatott tegnapi ülésén az alapkamatlábon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. A jegybankárok szerint a lassú béralkalmazkodás és a fiskális politika az infláció csökkenése ellen hat.

A Citigroup szerint versenyhátrányba kerülhetünk a régióban

Idén a bázishatás miatt feltehetően mérséklődik a reálbérek növekedési üteme Magyarországon, de a nemzetközi versenyképesség egyik fontos fokmérőjének tartott egységbérköltség (ULC) tovább emelkedik, szemben a rivális kelet-közép-európai államokkal – vélik a Citigroup elemzői. A szakértők szerint a reálbérek több mint 12 százalékos tavalyi dinamikája idén csökken, de a termelékenység növekedését még így is meghaladja. A kelet-közép-európai régió országai hasonló, 6–8 százalékos termelékenység-növekedést tudnak évente felmutatni, így a versenyképesség nagymértékben a bérek szintjén dől el. A magyar gazdaság kompetitivitásának viszonylagos erodálódása is ebből következik, miután a hazai bérek növekedése még most is dinamikus, miközben a cseh és a lengyel adatok jóval moderáltabb növekedést mutatnak, a szlovák reálbérek pedig csökkennek. Az elemzők rámutatnak, hogy a kiemelkedő bérnövekedés nemcsak a versenyképesség, hanem az euró bevezetéséhez szükséges kritériumok – elsősorban az inflációs és az államháztartási célok – teljesítése szempontjából is problematikus. A szakemberek szerint a választási ciklusok miatt reálisabb a 2007-es helyett 2008–2009 körüli eurócsatlakozással számolni. Az Ecostat legfrissebb elemzése szerint az Egyesült Államok és az Európai Unió vártnál alacsonyabb növekedési üteme miatt a magyar GDP is kisebb mértékben bővülhet. Az Európai Unió 1 százalékot alig meghaladó növekedését valószínűsítve a magyar GDP 3,7 százalékkal bővülhet 2003-ban. A dinamika a második félévben lesz magasabb, kedvező világgazdasági folyamatokat feltételezve elérheti a 4 százalékot. A fizetési mérlegben idén 3,1 milliárd euró deficitet prognosztizál az Ecostat. A tervezettnél alacsonyabb növekedési ütem miatt 2003-ban az államháztartásban 900 milliárd forint, a GDP 5 százaléka körüli hiány várható. Az uniós csatlakozás dátumának közeledtével a fiskális kiigazítás kérdése is felvetődik. Mindez alapvetően három feladatot határoz meg: a veszteség minimalizálása az állami vállalatok körében, uniós pályázatok befogadására alkalmas pénzügyi infrastruktúra kialakítása, középtávú tervek elfogadása. Az infláció várhatóan csak kismértékben csökken az előző évhez képest, 2003-ra 5 százalékos éves fogyasztói árindexet prognosztizálnak. A kamatszint mind az infláció, mind a gazdasági növekedés szempontjából tartható, a közeljövőben nem számolnak monetáris lazítással.

Az olcsó kávé ára a tigrisek kipusztulása

Veszélybe sodorhatja Szumátra vadállatait és természeti környezetét a nyugati társadalmak egyre növekvő kávé-kereslete - derül ki a New York-i Wildlife Conservation Society jelentéséből, amelyet a BBC idézett.

Nem önállósítaná az EU-t Blair

A nemzetközi közösség destabilizálását hozhatja magával a Jacques Chirac francia elnök által javasolt többközpontú világ kiépülése, azaz, ha az Európai Unió (EU) az Egyesült Államok ellensúlyozásának igényével lépne fel - mondta a Financial Times-nak Tony Blair, brit miniszterelnök.

Az Ifo-jelentés megfogta az eurót

Négy éve nem látott szintre erősödött az euró a dollárral és a jennel szemben is a nemzetközi devizakereskedelmi központokban, de a vártnál gyengébb német üzleti bizalmi adatok megakasztották az izmosodást.