Az MNB monetáris tanácsa tegnapi ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatláb 6,5 százalékos szintjét. A döntés nem lepte meg a piacot, a NAPI Gazdaságnak korábban nyilatkozó szakértők közül senki nem számított a kamatszint megváltoztatására.
A jegybank szerint a dezinflációt segíti a külső környezet – az alacsony olajárak és a visszafogott növekedés –, a vállalati árképzés alkalmazkodása és a korábbi időszak monetáris szigora is. A jegybankárok szerint azonban az infláció csökkenése ellen hat, hogy a béralkalmazkodás lassabb, a költségvetés keresletszűkítő hatása pedig mérsékeltebb a vártnál. A bérinfláció továbbra is meghaladja a termelékenység növekedését, ami a versenyképesség további romlásához, a munkanélküliség növekedéséhez és a gazdasági növekedés lelassulásához vezethet – áll az indoklásban.
Az MNB szerint az elmúlt hónapok fejleményei következtében némileg nőtt a jövő decemberi 3,5±1 százalékos inflációs cél elérésének valószínűsége. A belföldi kereslet továbbra is erőteljes növekedése miatt azonban még mindig jelentős a célsávnál magasabb infláció kialakulásának kockázata – figyelmeztetnek a jegybankárok. A legutóbbi, februári inflációs jelentés jövő decemberre 4 százalékos inflációt valószínűsített, és már akkor is nagyobb valószínűséget adtak az ennél magasabb infláció kialakulásának. A következő inflációs jelentést május 12-én publikálja az MNB.
