Kolozsi Pál

László Csaba szerint a Járai-bírálat nem ízléses

A jelenlegi külgazdasági helyzetben a versenyképesség javítása továbbra is indokolt - mondta László Csaba a Gazdasági Kabinet kibővített ülése utáni sajtótájékoztatón. A pénzügyminiszter szerint a jegybankelnöknek az árfolyamsáv eltolásával kapcsolatos bírálata nem volt ízléses.

Megszorongatják a büdzsét a kismamák

A Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében a kismamák mégis megkapják az elmaradt havi 6700 forintos jövedelempótlékot, ami nehéz helyzetbe hozhatja a költségvetést.

Tovább nőtt a magyar kamatelőny

Tovább nőtt a magyar pénzügyi instrumentumok kamatelőnye a régión belül, miután tegnap mind Lengyelországban, mind pedig Csehországban az irányadó kamatláb 25 bázispontos csökkentése mellett döntöttek a központi bankárok. A lépések nyomán nőhet a tőkebeáramlás és erősödhet a forint - mondta Barcza György, az ING Bank elemzője. A régiós valuták jelentős együttmozgást mutatnak, ez pedig akár gyengülést is okozhat, ám a szakértők szerint ez a hatás most mérsékeltebb lehet. A szerdai kamatdöntések nem nagyon látszottak meg a térségbeli devizaárfolyamokon, amit nagy részben az magyaráz, hogy nem érte meglepetés a piacokat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kéthetes betéti kamatlába jelenleg 9,5 százalék, ami az új lengyel alapkamatlábnál 4,25 százalékponttal magasabb, a csehet pedig 7,25 százalékponttal haladja meg. A különbség a jelentős mértékben eltérő inflációs szintek kiszűrésével számított reálkamatlábak esetében is csaknem 100 illetve 350 bázispont, a hároméves hozamokon pedig 3, illetve 4 százalékpont. A régión belül a legnagyobb kötvénypiaccal Lengyelország rendelkezik és Magyarország mellett ide áramlott a legtöbb - mintegy nyolcmilliárd eurónyi - külföldi portfóliótőke is. Csehország eddig mindössze pár száz millió euró értékben fogadott ilyen befektetéseket a határain túlról, így a tegnapi lépések közül elsősorban a varsóinak lehet számottevő hatása a magyar kötvénypiacra. Ha a magas kamatkülönbség ellenére sem csoportosítják át Magyarországra befektetéseiket a külföldiek, az feltehetően arra utal, hogy a magyar gazdaságpolitikába vetett bizalom visszaszerzéséhez több időre és határozottabb lépésekre van szükség - mutattak rá piaci szakértők. A magyar kötvények vonzerejét növelheti, ha az elemzők várakozásainak megfelelően tovább csökkennek a lengyel kamatok. A határidős pozíciók arra utalnak, hogy a piac további 75 bázispontos kamatmérséklésre számít Varsóban, bár az is igaz, hogy a magyar hozamszint is legalább ekkora monetáris enyhítést vetít előre decemberig. Magyarországon a jegybank mellett a kormány is elkötelezett a gyors eurócsatlakozás mellett, ez pedig szintén vonzóvá teheti a magyar papírokat. Megjelenhetnek a magyar piacon az otthoninál magasabb megtérülést kereső cseh és lengyel intézményi befektetők is - tette hozzá Barcza. Nem tenne jót azonban a régió kötvénypiacának, ha az egyre súlyosbodó egyensúlyi folyamatok miatt leminősítenék a térség valutáiban fennálló követeléseket a nemzetközi hitelminősítők. A lengyel kilátásokat a Standard & Poor's (S&P) hétfőn már negatívra változtatta, és bár a magyar kilátások egyelőre stabilak, a hazai gazdaságpolitikának is a lengyel problémákhoz hasonlóakkal kell szembesülnie. A térségben tavaly magasan Magyarország GDP-arányos államháztartási hiánya volt a legmagasabb, az utóbbi hetekben pedig komoly bizalmi válság alakult ki a gazdaságpolitikával kapcsolatban is.

Vonzóbbá válhat a magyar kötvénypiac?

Lengyelországban a várakozásoknak megfelelően, Csehországban viszont meglepetésszerűen döntött tegnap a központi bank az alapkamat 25 bázispontos - 5,25, illetve 2,25 százalékra való - csökkentése mellett. Mindkét jegybank döntésében nagy szerepet játszott, hogy egyik országban sincs inflációs nyomás, s egyre jobban érvényesül az Európai Központi Banknak (ECB) a régióra gyakorolt hatása. A döntések folytán tovább nőtt a magyar pénzügyi instrumentumok kamatelőnye a régión belül, fokozódhat a tőkebeáramlás és erősödhet a forint - vélik elemzők. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kéthetes betéti kamatlába jelenleg 9,5 százalék, ami az új lengyel alapkamatlábnál 4,25 százalékponttal, a csehnél pedig 7,25 százalékponttal magasabb. A régión belül a legnagyobb kötvénypiaccal Lengyelország rendelkezik, és Magyarország mellett ide áramlott a legtöbb portfóliótőke is. Ha a nagy kamatkülönbség ellenére sem csoportosítják át Magyarországra befektetéseiket a külföldiek, az szakértők szerint arra utal, hogy a magyar gazdaságpolitikába vetett bizalom visszaszerzéséhez több időre és határozottabb lépésekre van szükség. Semmiképp se tenne jót azonban a régió kötvénypiacának, ha a romló egyensúlyi folyamatok miatt lerontanák a térség országainak adósságbesorolását a nemzetközi hitelminősítők. A lengyel kilátásokat a Standard & Poor's hétfőn már negatívra változtatta, mindazonáltal a Morgan Stanley a régió országairól szóló elemzésében enyhe túlsúlyozásra ajánlotta a varsói papírokat - ellentétben a magyarokkal. Részletek a 2., 3. és a 11. oldalon ä

Az S&P minősítése

Devizaadósság Adósság helyi devizában Lengyelország BBB+ A Csehország A- A+ Magyarország A- A Forrás: Bloomberg

Tágas marad az euró előszobája

Nem áll módosítás előtt a maastrichti szerződés árfolyam-kritériuma, az eurózóna előszobájának számító ERM II-es rendszerben továbbra is 30 százalékos lesz az ingadozási sáv. Az eurózónához való csatlakozásnak nem feltétele a +/-2,25 százalékos árfolyamsáv tartása - mondta a Reutersnak Pedro Solbes, az EB pénzügyi biztosa, aki szerint ő csupán feltételként javasolta ezt a devizák stabilitásának megállapításához. Az árfolyam stabilitását országonként vizsgálják majd, rugalmasan értelmezik a feltételeket és minden szükséges elemet figyelembe vesznek - tette hozzá. A tisztázásra azért volt szükség, mert a piaci szereplők közül többen készpénznek vették Solbes egy májusi nyilatkozatát, amelyben a biztos úgy fogalmazott, hogy az eurótagság mérlegelésénél a maastrichti szerződésben szereplő 30 százalékos helyett egy 4,5 százalékos belső sávot vesznek majd figyelembe. A májusi bejelentésnek az azt övező bizonytalanság miatt nem volt piaci hatása, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nevében nyilatkozó Auth Henrik alelnök pedig már ekkor is csak felvetésnek tekintette Solbes nyilatkozatát (NAPI Gazdaság, 2003. május 21., 3. oldal). A pénzügyi tárcának megfelelő középárfolyam mellett a szűkebb sáv is elfogadható, de ha nem létezik ilyen feltétel, az könnyebbséget jelent - fogalmazott Máté Dániel, a Pénzügyminisztérium szóvivője, aki szerint világos és egyértelmű feltételekre van szükség. Barcza György, az ING Bank közgazdásza úgy véli, hogy az EU különböző intézményeiben párhuzamosan dolgoznak a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) bővítésén, ez pedig megzavarhatja a piacokat. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ha a javaslat valósággá vált volna, az könnyen kitolhatta volna a közös európai pénz magyarországi bevezetését. Az elemzők a szűk sáv által feltételezett nagyobb fiskális szigor miatt tartottak az eurócsatlakozás kitolódásától, de akadt olyan vélemény is, amely az inflációs cél teljesülését féltette a felértékelődés korlátozásától. A kormány és a jegybank is úgy számol, hogy Magyarország az EU-csatlakozás után szinte rögtön belép az eurózóna előszobájának számító ERM II-es rendszerbe, ahol a kötelezően előírt két évnél többet is el lehet tölteni. A felvételi mechanizmus alapján legkorábban 2008-ban válthatja fel a forintot az euró. Elképzelhető, hogy Solbes korábbi bejelentésének is szerepe volt abban, hogy a kormány javaslatára és a jegybank egyetértésével három hete eltolták a forintsáv közepét, ez azonban a biztos pontosítása után felesleges sietségnek tűnik. A gyenge konverziós árfolyamot az indokolhatja, hogy amennyiben a szűk sáv miatt a leértékelődés gyakorlatilag lehetetlen, úgy a versenyképesség érdekében érdemes minél gyengébb árfolyamon csatlakozni, és ha a dezinfláció megköveteli, akkor felértékelni a devizát. Szakértők szerint az eurózónába igyekvő országok közül nem Magyarországot, hanem Lengyelországot érintette volna igazán kellemetlenül a sáv szűkítése, a zloty árfolyama ugyanis felerészben még mindig a dollárral mozog együtt.

A maastrichti kritériumok

Államháztartási hiány max. a GDP 3 százaléka Államadósság max. a GDP 60 százaléka Infláció max 1,5 százalékpontos eltérés* Hozamszint max. 2 százalékpontos eltérés* Árfolyam 2 éven keresztül nem lehet leértékelni *a három legalacsonyabb rátájú ország átlagához képest Forrás: NAPI Gazdaság

Van mit javítani a monetáris politika hitelességén

Nem változtatott a kamatszinten a jegybank, a forint ugyanis erősödött a legutóbbi kamatemelés óta. Oblath Gábor, a monetáris tanács tagjelöltje súlyos hibának nevezte a sávközép eltolását.

Súlyos hiba volt a sávközép eltolása?

Nem változtatott a kamatszinten a jegybank, a forint ugyanis erősödött a legutóbbi kamatemelés óta. Oblath Gábor, a monetáris tanács tagjelöltje súlyos hibának nevezte a sávközép eltolását.