Lengyelországban a várakozásoknak megfelelően, Csehországban viszont meglepetésszerűen döntött tegnap a központi bank az alapkamat 25 bázispontos - 5,25, illetve 2,25 százalékra való - csökkentése mellett. Mindkét jegybank döntésében nagy szerepet játszott, hogy egyik országban sincs inflációs nyomás, s egyre jobban érvényesül az Európai Központi Banknak (ECB) a régióra gyakorolt hatása.
A döntések folytán tovább nőtt a magyar pénzügyi instrumentumok kamatelőnye a régión belül, fokozódhat a tőkebeáramlás és erősödhet a forint - vélik elemzők. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kéthetes betéti kamatlába jelenleg 9,5 százalék, ami az új lengyel alapkamatlábnál 4,25 százalékponttal, a csehnél pedig 7,25 százalékponttal magasabb. A régión belül a legnagyobb kötvénypiaccal Lengyelország rendelkezik, és Magyarország mellett ide áramlott a legtöbb portfóliótőke is. Ha a nagy kamatkülönbség ellenére sem csoportosítják át Magyarországra befektetéseiket a külföldiek, az szakértők szerint arra utal, hogy a magyar gazdaságpolitikába vetett bizalom visszaszerzéséhez több időre és határozottabb lépésekre van szükség. Semmiképp se tenne jót azonban a régió kötvénypiacának, ha a romló egyensúlyi folyamatok miatt lerontanák a térség országainak adósságbesorolását a nemzetközi hitelminősítők. A lengyel kilátásokat a Standard & Poor's hétfőn már negatívra változtatta, mindazonáltal a Morgan Stanley a régió országairól szóló elemzésében enyhe túlsúlyozásra ajánlotta a varsói papírokat - ellentétben a magyarokkal.
Részletek a 2., 3. és a 11. oldalon ä
Barabás János T.
Kolozsi Pál