A várakozásoknak megfelelően nem nyúlt hétfői rendes ülésén a jegybanki alapkamatlábhoz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, így az továbbra is 9,5 százalék maradt. A forint árfolyama gyakorlatilag nem reagált a bejelentésre, miután a piaci elemzők közül szinte senki sem számított kamatváltoztatásra.
Az MNB indoklása szerint a forint kurzusa a legutóbbi szigorítás óta a kívánatos irányba mozdult, a jegybanki, illetve kormányzati intézkedések megteremtették az alapot arra, hogy az árfolyam néhány hónapos távlatban az inflációs cél eléréséhez szükséges szintre erősödjék. Járai Zsigmond, az MNB elnöke korábban úgy fogalmazott: 250 forintos euróárfolyam kell ahhoz, hogy a kitűzött célok teljesüljenek. A múlt heti kamatemelés hatásaként az euró árfolyama tegnap délelőtt valamivel 260 forint alá süllyedt, de a piacon nem számítanak arra, hogy rövid távon elérhető a 250-es árfolyam.
Az elemzők úgy látják, hogy ehhez javítani kellene a monetáris politika hitelességét, ami a sokak által vitatott sáveltolás miatt nem tűnik könnyű feladatnak. Egyes szakértők szerint a jegybanknak tényleges, illetve verbális intervencióval kellene a forint segítségére sietni. Az állampapírhozamok 100 bázispontos kamatcsökkentés beárazásáról tanúskodnak, de az elemzők szerint erre még várni kell.
Akad olyan szakértő is, aki további kamatemelést sem tart kizártnak.
A jelek szerint a legfőbb monetáris döntéshozó testületnek számító monetáris tanács olyan taggal bővül, aki nem értett egyet a kormány és a jegybank által közösen felvállalt sáveltolással. Súlyos hiba volt az árfolyamsáv közepének eltolása, az utóbbi hetek kedvezőtlen pénzpiaci eseményei nagy részben erre vezethetők vissza - fogalmazott Oblath Gábor, a monetáris tanács tagjelöltje, aki másodszor készül a poszt betöltésére, miután januárban egyszer már lemondott róla. A szakember szerint inkább verbális intervencióval, esetleg kamatcsökkentéssel kellett volna elérni a forint gyengítését. Most a korábbinál is fontosabb a kormány és a jegybank közös fellépése, a fiskális és monetáris politika közötti koordináció, enélkül ugyanis nem lehet elérni a kívánatos árfolyamszintet - vélte a jelölt.
Oblathot a tagságra a miniszterelnök kérte fel és a jegybankelnök jelölte. A közgazdász azért döntött a visszatérés mellett, mert úgy látja, hogy megszűnt a gazdaságpolitika különböző ágai közötti konfliktus, a monetáris politikai kérdések átpolitizáltsága jelentősen csökkent és az MNB már nem 2003-ra, hanem 2004-re fókuszál. Újbóli felkérése szerinte arra utal, hogy fogékonyak lettek érvrendszerére és arra is számítani lehet, hogy a monetáris tanácsban a jövőben lehetőség lesz a külön vélemények kifejtésére is.
