Kolozsi Pál

Kiemelkedően jó évet zárt az EADS

Tavaly 60 százalékkal, 1,03 milliárd euróra emelkedett az Airbus 80 százalékát ellenőrző European Aeronaitic, Defense & Space Co. (EADS) európai légiipari vállalat nettó nyeresége. A kiemelkedő profitnövekedés az űrüzletágnak és az Airbus vártnál jobb eladási adatainak köszönhető. Az EADS megemelte az idei évre vonatkozó eredmény-előrejelzéseit is: az eddigi 2,4 milliárd euró helyett immár 2,6 milliárd eurós kamat- és adófizetés, amortizáció, illetve egyszeri tételek nélkül számított profittal (EBITA) számolnak a legnagyobb európai légiipari társaság vezetői. Szakértők szerint az idei évre vonatkozó eredményprognózis arra utal, hogy a 2004-ben értékesített 320 után az idén 350–360 Airbus eladására lehet számítani. Az EADS tavalyi forgalma 31,76 milliárd eurót tett ki, az idén pedig 33 milliárd euró árbevételt tervez a vállalat.

Csehországban terjeszkedne a Vodafone

A brit Vodafone Group Plc tárgyalásokat folytat a legkisebb cseh mobilszolgáltató megvásárlásáról – értesült a prágai Mladá Fronta Dnes. Az Oskar Mobil jelenleg a kanadai Telesystem International Wireless (TIW) tulajdonában van. A Vodafone és a TIW már eddig is üzleti kapcsolatban állt egymással a régióban: a brit mobilóriás a kanadai vállalat kisebbségi partnere a román MobiFon társaságban. Az 500 millió dolláros adósságállománnyal rendelkező Oskar piaci értékét 1,2 milliárd dollárra becsülik a szakértők, a társaságnak 1,83 millió ügyfele van, amivel a cseh piac 17 százalékát mondhatja magáénak. Az Oskar, amely az idén a harmadik generációs szolgáltatások licencét is megszerezte, tavaly 13,4 milliárd koronás forgalom mellett 4,15 milliárd koronás nyereséget ért el (1 euró=29,30 korona).

Gyengíti a rubelt az orosz jegybank

Devizakereskedők szerint rubelt adott el tegnap az orosz központi bank a bankközi devizapiacon, miután az orosz deviza öt éve nem látott szintre, 27,55 rubelre erősödött a dollárral szemben. A jegybank a rubel erősödése ellen lépett fel, amit az újra dráguló olaj és az euróval szemben gyengülő dollár okozott. A moszkvai jegybank árfolyam-politikája szerint a monetáris hatóság beavatkozhat a bankközi piacon a kurzus volatilitásának csökkentése érdekében, a gyakorlatban azonban ez szinte kizárólag a nemzetközi versenyképesség védelme miatt a rubelt gyengítő dollárvásárlást jelenti. Szakértők mindeközben arra figyelmeztetnek, hogy a rubel erősödése ellen végrehajtott intervenciónak megvan az a veszélye, hogy a belföldi likviditás bővítésével növeli az inflációs nyomást a gazdaságban, márpedig Oroszországban a várakozások szerint a megcélzott 8,5 százaléknál dinamikusabb lesz az idén az árnövekedés.

Szingapúr az élen a technológia alkalmazásában

A világ országai közül Szingapúr használja ki a legjobban az információs és kommunikációs technológia lehetőségeit – derül ki a Világgazdasági Fórum legfrissebb, 104 országot összehasonlító jelentéséből. A tavaly még listavezető Egyesült Államokat Izland, Finnország és Dánia is megelőzi az idei listán. Az első tíz helyezettből nyolc már a tavalyi élmezőnyben is szerepelt, Japán és Hongkong azonban 2004-ben még kimaradt a legjobban teljesítők közül. A kelet-közép-európai régió országai közül a legjobb helyezést a 25. helyen álló Észtország érte el, Magyarország a 38. helyen végzett. Az afrikai országok közül a 31. Tunézia kapta a legjobb osztályzatot. A kiemelkedően dinamikus növekedési rátával büszkélkedő Kína és India tíz, illetve hat helyet ugrott előre a listán, de így sem kerültek be az első harmadba. A kutatók az információs és kommunikációs technológia szabályozási, illetve infrastrukturális környezetét, a gazdaság technológiai befogadóképességét és az új technológiák felhasználási szintjét vették figyelembe. Szingapúr elsősorban annak köszönheti első helyét, hogy kiemelkedő osztályzatot kapott egyebek többek között a matematikai és tudományos oktatás színvonala, az internetes elérhetőség, illetve az információs és kommunikációs technológiának adott kormányzati prioritás területén. Bár több ország is az Egyesült Államok elé került a listán a tavaly óta tapasztalt előrehaladás következtében, az USA továbbra is első helyen áll az üzleti szektor felkészültségét, illetve a tudományos kutatás és az üzleti iskolák színvonalát számszerűsítő összehasonlításokban.

Lemondana a lengyel gazdasági miniszter

Felajánlotta lemondását Marek Belka kormányfőnek Jerzy Hausner lengyel gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes, aki egy hónapja jelentette be, hogy kilép a kormányzó Demokratikus Baloldali Szövetségből (SLD). Még nem tudni, hogy a kormányfő elfogadja-e a lemondást, de már a tegnapi bejelentés hírére is gyengült a zloty az euróval szemben. A politikus egy hete az egyik alapítója volt a Demokrata Pártnak, amely a politikai bizonytalanságba süllyedt Lengyelországban a közvélemény-kutatók szerint a voksok 12 százalékára számíthat. Hausnert a piac a fiskális reform kulcsfigurájának tartja, a politikus ugyanis gazdasági miniszterként jelentős kiadáscsökkentő programot készített annak érdekében, hogy Lengyelországban még az évtized vége előtt az euró válthassa fel a zlotyt. Szakértők szerint a jelenlegi politikai helyzet miatt előrehozott parlamenti választásokra is sor kerülhet.

Liberalizálják a devizapiacot Romániában

A bukaresti kormány döntésének értelmében megnyílik a bankközi devizapiac a külföldi devizakereskedők előtt, a lej teljes konvertibilitására azonban még várni kell.

Prága is csökkenti aranyrészvényeinek számát

Az Európai Unió (EU) álláspontjának megfelelően az elkövetkező években csökkenteni fogja aranyrészvényeinek számát a cseh kormány, amely inkább szabályozással tartaná fenn befolyását a stratégiai ágazatokban.

Küszöbön a kamatvágás Csehországban

Februárban havi szinten 0,2 százalékkal emelkedtek a cseh fogyasztói árak a januári 0,7 százalék után, az éves inflációs ráta pedig 1,7 százalékos volt, akárcsak januárban – derült ki a prágai statisztikai hivatal jelentéséből. Ennél alacsonyabb indexet az utóbbi 13 hónapban nem jegyeztek fel, így jelenleg Csehországban a legalacsonyabb az infláció a tíz új uniós tagállam között. Kedvezően hatott az index alakulására, hogy havi szinten stagnáltak az élelmiszerárak, és 0,7 százalékkal olcsóbbá váltak az üzemanyagok. A várakozásoknak megfelelő és a jegybank inflációs előrejelzésénél alacsonyabb index nyomán felerősödtek a kamatcsökkentési várakozások. Az irányadó cseh kamatláb jelenleg 2,25 százalékos, de szakértők arra számítanak, hogy hamarosan az eurózónában érvényes 2 százalékra csökken a ráta, főleg miután az erős korona és a tavalyi adóváltoztatások hatásának kifutása miatt a következő hónapokban további dezinflációra lehet számítani. A kamatcsökkentési várakozásokat erősítette az is, hogy a jegybanki jegyzőkönyvek szerint már a február végi ülésen is csak egy szavazaton múlott a 25 bázispontos vágás. Legközelebb március 31-én szavaznak a cseh jegybankárok a kamatlábról, és elemzők szerint csak egy meglepően erős GDP-adat odázhatja el a kamatvágást. Az inflációs szempontból éltanuló Csehország foglalkoztatási adatai már korántsem ennyire kedvezőek. A cseh munkanélküliségi ráta ugyan mérséklődött februárban az egy hónappal korábbihoz képest, és a vártnál is alacsonyabb lett, de még most is 9,6 százalékot tesz ki. A legtöbben a bányavidékeken és az acélipar fellegváraiban keresnek hiába munkát, a legkevesebb munkanélküli pedig Prágában van.

Négyen pályáznak a bolgár repterekre

Négy európai repülőtér-üzemeltető – a koppenhágai repülőtér, a német Fraport, a francia Vinci és egy, a Hochtief építőipari vállalat vezette német–bolgár konzorcium – pályázik a két fekete-tengeri bolgár repülőtér fejlesztésére és üzemeltetésére. A várnai és a burgaszi légikikötő 35 éves koncessziójának nyertese a becslések szerint csak beruházásra 100-150 millió eurót lesz kénytelen elkölteni a 2007-es európai uniós csatlakozásra a turizmus fejlesztésével is készülő balkáni országban. A kiválasztott üzemeltetőnek az aláírást követően 3 millió eurót kell egyszeri költségként a bolgár költségvetésnek átutalnia, évente pedig a koncessziós bevételek, illetve a repülőtéri illetékek 12 százalékát kell kifizetnie attól függően, hogy melyik összeg a nagyobb. A kormány április végéig hozza meg döntését. Bulgáriába tavaly 4 millió külföldi turista érkezett, elsősorban Nagy-Britanniából és Németországból.