BUX 131485.44 0,02 %
OTP 39930 -2,85 %
header

Kolozsi Pál

03.
07.
23:59

Párizs ellenzi Törökország uniós csatlakozását

Az Európai Unióba (EU) tartó Törökországnak folytatnia kell a jogalkotási, a politikai és a gazdasági reformok végrehajtását – fejtette ki Olli Rehn, az Európai Bizottság (EB) bővítési biztosa, aki Abdullah Gül török külügyminiszterrel találkozott a hét végén. Rehn külön kiemelte a kisebbségek, illetve a nők jogainak erősítését az ország egész területén, így a nagy részben kurdok lakta délkeleti régióban is. A bővítési biztos tárgyalásai előtt több brüsszeli eurokrata is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Törökország a tárgyalások megkezdésének biztos tudatában lassította a reformfolyamatot. Az EU decemberben döntött úgy, hogy Törökországgal idén október 3-án kezdődnek meg a csatlakozási tárgyalások, amelyek bármikor felfüggeszthetők, ha Törökország megsérti az uniós alapértékeket. A török tagságra legalább 2015-ig kell várni, de Ankara már a tárgyalások megkezdésétől gazdasági hasznot vár. A török kormány abban bízik, hogy a tárgyalások csökkenthetik a 250 milliárd dolláros államadósság finanszírozási költségeit és elősegíthetik a külföldi működőtőke beáramlását is. Ankarának el kellett fogadnia azt is, hogy a felvételt követően tartós kivételek lesznek érvényben, Brüsszelnek joga lesz például arra, hogy eltérjen az uniós politikák alkalmazásától a szabad munkavállalás, az agrárpolitika vagy a felzárkóztatási alapok terén. A török tagság még ma is erősen megosztja az európai közvéleményt, a csatlakozást leginkább a franciák utasítják el: Nicolas Sarkozy, a kormányzó UPM párt elnöke a hét végén egyértelművé tette, Párizs ellenzi Törökország felvételét, ehelyett különleges partneri kapcsolatot ajánl Ankarának.

Szerző(k):
Kolozsi Pál
03.
07.
23:59

Trichet a kockázatok alulárazásától tart

Az alacsony reálkamatlábakat, a mérsékelt inflációs várakozásokat és a nyomott hozamokat a kockázatok alulárazásaként is lehet értelmezni és ezt a monetáris politika irányítóinak figyelembe kell venniük – vélekedett Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke, aki a G–10-hez tartozó országok jegybankárainak tagnapi tanácskozásán elnökölt. Legutóbb Alan Greenspan, az amerikai központi bank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) elnöke figyelmeztetett az alacsony kamatlábak veszélyeire. A jegybankárok szerint az alacsony hozamszint mindemellett azzal is összefüggésben lehet, hogy bizonyos országokban jelentős megtakarítások képződtek, miközben a nyugdíj-, illetve biztosítási alapok kereslete megnőtt. Okozhatja a hozamok csökkenését a központi bankok hitelességének javulása és a vállalati kötvénykibocsátás visszaszorulása is. A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) bázeli központjában tartott megbeszélésen Trichet kifejtette, hogy a világgazdaság növekedési kilátásai jók, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint az eurózóna és Japán gyenge konjunkturális adatai ellenére a tavalyi 5 százalék után idén is 4 százaléknál dinamikusabban bővülhet a globális bruttó hazai termék (GDP). A magas olajáraknak ugyan lehet növekedés-visszatartó erejük, de a jegybankárok szerint az energiaárak csökkeni fognak, ahogy a hideg tél keltette többletkereslet eltűnik a piacról. Az olaj hordónkénti ára az utóbbi négy hétben csaknem ötödével emelkedett.

Szerző(k):
Kolozsi Pál
03.
07.
23:59

Peking kitart a gyenge jüan mellett

A jüan felértékelődése nem segítené sem a kínai, sem pedig a világgazdaságot – fejtette ki tegnap a kínai devizahatóság első embere, Guo Su-csing, aki arra is utalt, hogy Peking csak fokozatosan adja majd fel a jüan árfolyamának rögzítését, így radikális kiigazításra nem lehet számítani. A kínai jegybank tegnapi közleményében ugyancsak a monetáris, illetve az árfolyam-politika stabilitásáról beszélt, ami szintén arra utal, hogy az erőteljes külföldi nyomás ellenére sem várható a közeljövőben a sokak szerint az exportösztönzés céljából mesterségesen alulértékelt árfolyam jelentős módosulása. Guo Su-csing elismerte, hogy a piacgazdaságokban az árfolyamok szabadon mozoghatnak, de azt a véleményét sem rejtette véka alá, hogy a jüan gyors felértékelődése a gazdasági élet instabilitását erősítené. Szakértők szerint az árfolyam-politika átalakítása feltehetően vagy a kurzus ingadozási sávjának kiszélesítésével, vagy pedig a dolláralapú rögzítés valutakosár alapúval való felcserélésével kezdődhet. Egy dollár jelenleg 8,28 jüant ér, ami gyakorlatilag megegyezik az 1997-es ázsiai válság után meghatározott árfolyammal, és ez az ország külkereskedelmi partnerei mellett sok szakértő szerint is a gazdaságilag indokoltnál gyengébb kurzust jelent. A kínai vezetés már többször egyértelművé tette: az árfolyam-politikai váltás előfeltételének tekinti, hogy a kínai gazdaság stabilizálódjon, és kialakuljon egy egészséges pénzügyi rendszer. A spekulánsok mindemellett a jüan felértékelődésében bíznak, amit többek között a jelentős tőkebeáramlás is bizonyít.

Szerző(k):
Kolozsi Pál