Lépésről lépésre a lisszaboni úton
A négy évvel ezelőtti felméréshez képest javult az Európai Unió (EU) foglakoztatási helyzete, főleg a skandináv országok járnak elöl jó példával. Az új tagországok esetében jelentős a lemaradás.
Dinamikus növekedés Bulgáriában
A második negyedévben 6,4 százalékkal nőtt Bulgária bruttó hazai terméke (GDP), a kiemelkedő dinamika mindenekelőtt a feldolgozóiparnak, illetve a szolgáltató szektornak köszönhető – közölte a szófiai statisztikai hivatal. Az év első három hónapjában 6 százalékos volt a gazdaság bővülése, az első félév összesített növekedése pedig 6,2 százalékot tett ki. A tavalyi esztendő második negyedéve 5,5 százalékos növekedést hozott. Az egy évvel korábbihoz képest ugyan gyorsult a növekedés április és június között, de a magas olajárak, a visszaeső hitelkínálat és a balkáni országot sújtó árvizek miatt a 2004-es 5,6 százalékos dinamika után a kormány 2005-re csupán 5,2 százalékos növekedéssel számol.
Nem enged az OPEC
A nagy fogyasztók nyomásgyakorlása ellenére a jelek szerint nem szándékoznak növelni a globális kínálatot a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagországai, amelyek tegnap kezdték meg kétnapos ülésüket. Hivatalos döntésre ma lehet számítani. Korábban több nyugat-európai vezető hangsúlyozta az OPEC vélt felelősségét az egekbe törő benzinárak kapcsán, legutóbb az EU-pénzügyminiszterek manchesteri informális találkozóján szólították fel kapacitásnövelésre az olajtermelő országokat és az olajtársaságokat (NAPI Gazdaság, 2005. szeptember 12., 6. oldal). A tegnap kezdődött OPEC-ülés előtt szakértők még arra számítottak, hogy legalább 500 ezer hordóval növelik majd a napi kitermelési kvótát. A bizakodó várakozásokat az törte le, hogy az OPEC jelenlegi elnöke, Ahmad al-Fahd al-Szabah sejk tegnap elmondta, hogy a tagországok inkább a kitermelési mennyiség befagyasztására hajlanak. A kitermelés növelése ellen felhozott érvek között volt az is, hogy a világ finomítói kapacitásai úgysem tudnának mit kezdeni a többlettel. Kétségtelen, hogy már korábban is gondok voltak a finómítói kapacitásokkal, és a Katrina hurrikán miatt további 900 ezer hordó napi feldolgozása vált lehetetlenné a Mexikói-öbölben. Tegnap 63,78 dolláron kereskedtek az amerikai könnyűolaj hordójával, ami ugyan 78 centes egynapi drágulást jelent, de még így is jelentősen elmarad a Katrina hurrikán utáni időszak több mint 70 dolláros szintjétől. A tegnapi drágulást az OPEC-ülésről kiszivárgó híreken kívül a Bahamák környékén alakulóban levő, Rita névre keresztelt trópusi vihar okozta. A szakértők attól tartanak, hogy Rita hurrikánná erősödik, és jelentős pusztítást okoz majd a Texas déli részén található finomítókban.
Bekeményíthet az OPEC
A nagy fogyasztók nyomásgyakorlása ellenére a jelek szerint nem szándékozzák növelni a kínálatot a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjai, amelyek ma kezdik meg kétnapos ülésüket.
Nem mindenki fél a hurrikántól
A Norsk Hydro ASA, Norvégia második legnagyobb olajvállalata 2,45 milliárd dollárért megveszi az egyesült államokbeli Spinnaker Exploration Co.-t, amely a Mexikói-öbölben rendelkezik fúrótornyokkal.
Harminc éve nem épült olajfinomító az USA-ban - most Kuvait segít
Kuvait vezetése tárgyalásokat folytat az amerikai kormánnyal, hogy kőolajfinomítót építhessen az Egyesült Államok területén. Amennyiben a megbeszélések sikerrel záródnak, akkor ez lesz harminc éven belül az első új kőolajfinomító az USA-ban - értesült a Houston Chronicle.
A dollár már 203 forint - okold Németországot!
A németországi választások miatt gyengült az euró az amerikai fizetőeszközzel szemben, amit a forint is követett: a dollárral már 203 forint környékén kereskednek.
Katrina: megnyílnak a milliárdos bukszák
A nagy nyílvánosságot és a fényűző bejelentéseket kerülve adakoznak az Egyesült Államok leggazdagabb emberei a Katrina-hurrikán kapcsán. A több milliárd dolláros vagyonnal rendelkezők általában pár millió dollárról mondanak le szerencsétlenül járt honfitársaik javára, Bill Gates például 3 milliót adott - derül ki a Forbes összeállításából.
Megindult lefele a DAX
Mínuszban nyitottak a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek, leginkább a német választások után kialakult patthelyzet miatt szenvedő frankfurti index csúszott le.
Tovább terjeszkedik a német posta
A német Deutsche Post AG 6,7 milliárd dollárért megveszi brit versenytársát, az Exel Plc vállalatot. A legnagyobb európai postaszolgáltató pénzben és részvényben fizet majd, a vételár 24 százalékkal magasabb, mint amiről a tárgyalások szeptember eleji kezdetekor szó volt.
