Tokió, Hongkong és Szöul zárva
Szünnap miatt zárva tartottak hétfőn a vezető ázsiai értéktőzsdék, azaz a tokiói, a honkongi és a szöuli. A világ egyik pénzügyi központjának számító tokiói tőzsde pénteken sem nyit majd ki, szintén munkaszünet miatt.
Pillérrel élénkítené a tőzsdét a kormány
A várakozások szerint ma jelentik be a kormány tőzsdeélénkítést célzó programcsomagját, aminek egyik eleme szerint minden magánszemély saját nyugdíj-előtakarékossági számlát vezethet, azaz létrehozzák a negyedik nyugdíjpillért. Az élénkítő hatás kérdéses, de az önkéntes pénztárak rosszul járhatnak - derül ki a Népszabadság cikkéből.
Újjáépítés New Orleansban - de miből?
A Katrina-hurrikán által elpusztított város újjáépítése akár 200 milliárd dollárba is kerülhet, és bár George W. Bush amerikai elnök ígéretet tett a rekonstrukcióra, annak fedezetéről nem beszélt. Szakértők szerint az adófizetőknek kell a zsebükbe nyúlniuk, a költségvetési deficit pedig akár a 450 milliárd dollárt is elérheti.
Német választások: a piacok nem örülnek
Kedvezőtlenül reagálhatnak az európai, illetve német piacok a tegnapi parlamenti választások után kialakult patthelyzetre, illetve a Schröder-kormány várt bukásának elmaradására. Az euró már lejtőn is van, és feltehetően pirosban nyit majd a frankfurti tőzsde is.
Pirruszi győzelmet aratott a Google
Felveheti kínai fejlesztőrészlege élére a Google Inc. a Microsoft Corp. egykori elnökhelyettesét, Kai-Fu Lee-t, aki azonban egyetlen egykori Microsoft-kollégát sem alkalmazhat, korábbi munkáltatójánál végzett projektjeit nem folytathatja, és az ott szerzett bizalmas információkat nem használhatja fel – határozott egy egyesült államokbeli bíróság. A Microsoft annak kimondását kérte, hogy Lee-nek nem volt joga munkát vállalni az ismert keresőcsatornát üzemeltető társaságnál (NAPI Gazdaság, 2005. szeptember 8., 6. oldal), de a bíró ezt nem találta megalapozottnak. A foglalkoztatással kapcsolatos kikötések miatt mégsem egyértelmű azonban, hogy melyik társaság a per igazi nyertese. Lee és a Google formálisan ugyan megnyerték a jogi eljárást, de az is érthető, hogy miért nevezte a Microsoft a világ legjobban fizetett humánerőforrás-menedzserének egykori elnökhelyettesét: a bírósági ítélet szerint Lee keze olyannyira meg van kötve, hogy az már-már lehetetlenné teszi, hogy ténylegesen irányítson.
Dél-Európát sújtotta az aszályos nyár
A meleg és kivételesen száraz júniusi-júliusi időjárás miatt az Európai Unió (EU) gabonatermése mindössze 260 millió tonna lesz az idei évben, ami 10,3 százalékos visszaesést jelent 2004-hez képest – derül ki a MARS kutatóintézet legutóbbi jelentéséből. A visszaesés nagy részben a hozamok csökkenésével magyarázható, ugyanis míg 2004-ben átlagosan 5,5 tonna gabona termett egy hektáron, addig az idén mindössze 5,1 tonna. Mindemellett az idei termés nem tekinthető kiemelkedően rossznak, az utóbbi öt év átlagától ugyanis csupán 0,3 százalékkal marad el. A takarmánybúza esetében 6,2 százalékos a hozam csökkenése a tavalyi esztendőhöz viszonyítva, míg a legsúlyosabb aszály által sújtott területeken termesztett durumbúza esetében csaknem 25 százalékos a visszaesés. A takarmányozásban elsődleges szerepet játszó árpa idei hozama 10 százalékkal marad el a tavaly feljegyzettől, a főbb termékek közül pedig egyedül a cukorrépa esetében regisztráltak hozamemelkedést. Az idei aszály mindenekelőtt Spanyolországot, Portugáliát, illetve Franciaország déli és délkeleti részét érintette, de a szárazság miatt visszaesett az átlagtermés Korzikán, Szardínián és Dél-Olaszország bizonyos területein is.
Kétmilliárd dollárt veszít az USA mezőgazdasága
Az Egyesült Államok mezőgazdasága mintegy 2 milliárd dollárnyi kárt szenvedett a Katrina hurrikán miatt egy amerikai agrárszövetség becslése szerint. A természeti katasztrófa egyrészről tönkretette a hagyományos déli cukor-, rizs-, illetve gyapotültetvényeket, de az üzemanyagárak és a szállítási költségek emelkedésének áttételes hatása is legalább egymilliárd dollárral terheli meg a szektort. A Katrina ezenfelül gyakorlatilag lehetetlenné tette a Mississippin keresztül zajló mezőgazdasági kereskedelmet is, ami mindenekelőtt az Egyesült Államok kukorica-, szójabab-, illetve búzatermelőit érinti. A kukorica és a szójabab exportja általában szeptember végén veszi kezdetét, így ebből a szempontból különösen rosszkor csapott le a hurrikán, és ez magyarázza azt is, hogy a New Orleans-i kikötő helyreállítása gőzerővel folyik. A farmerek idei éve főleg a tavalyival összevetve kedvezőtlen, 2004-ben ugyanis a szektor 82,5 milliárd dollár nettó nyereséggel zárt.
Román gyógyszergyárat venne a cseh Zentiva
A cseh Zentiva gyógyszergyártó vállalat felvásárlási ajánlatot tett a szintén a szektorban tevékenykedő román Zicomed társaság többségi tulajdonrészére. A cseh vállalat 200 millió dollárt, részvényenként 48 centet ajánlott román riválisa részvényeinek 51 százalékáért a Venoma Holdings kockázati tőketársaságnak, ami 24 százalékos felárat jelent a jelenlegi árfolyamhoz képest. Ha a Venoma pénteken az eladás mellett dönt, akkor a Zentiva az önkormányzati, illetve egyéb befektetői kézben levő 49 százalékos pakettre is ajánlatot tesz. A csütörtöki tőzsdei kereskedésében felfüggesztett román gyógyszerpapír az utóbbi egy hónapban már 20 százalékot drágult, elsősorban épp az esetleges felvásárlás keltette fel a befektetők érdeklődését. A Sicomed az akvizíción kívül is kiérdemli a befektetők figyelmét, a vállalat ugyanis az év első hat hónapjában forgalmát 15 százalékkal, nettó eredményét pedig 66 százalékkal növelte. A Warburg Pincus kockázati tőketársaság tulajdonában levő Zentiva már korábban jelezte, hogy külföldi felvásárlási célpontokat keres.
Kedvezőtlen az európaiak USA-képe
George W. Bush idei mosolyoffenzívája ellenére az európai uniós polgárok továbbra is kedvezőtlenül ítélik meg az Egyesült Államokat – derül ki egy friss kutatásból. Az európaiak 72 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem ért egyet a jelenlegi washingtoni kormányzat külpolitikájával és 59 százalék azoknak az aránya, akik elutasítják az Egyesült Államok globális vezető szerepét. A vélemények gyakorlatilag nem változtak a tavalyi felmérés óta, a kilenc országban végzett kutatás szerint százas skálán 50-es az európaiak által az Egyesült Államoknak adott szimpátiaindex, míg tavaly 51 volt ez az érték. A felmérés arra is rámutat, hogy nem volt igazán sikeres az amerikai elnök idén tett európai körútja, amellyel az iraki háború miatt megromlott transzatlanti kapcsolatokat akarta javítani. A válaszadók több mint háromnegyede úgy vélekedett, hogy az idén nem lett jobb Európa és az Egyesült Államok kapcsolata. Az is kiderült viszont, hogy az EU-polgárok 74 százaléka támogatja a demokrácia világméretű kiterjesztését, míg az óceán túlpartján csupán 51 százalék ez az arány. Kevésbé hisznek azonban a fegyverek erejében az európai válaszadók, az Egyesült Államokban mért 39 százalékkal szemben ugyanis csak kevesebb mint harmaduk támogatta a hadsereg bevetését a demokráciaexport érdekében.
Emelkedhetnek a biztosítási díjak
A világ viszontbiztosító-piacán elkerülhetetlen az árak növekedése a Katrina hurrikán hatásai miatt – jelentette ki Nikolaus von Bomhard, a Munich Re vezérigazgatója. A világ legnagyobb viszontbiztosítójának első embere szerint az Egyesült Államok déli partvidékét sújtó természeti katasztrófa ráébresztette a szektor szereplőit, hogy az ügyfelekért folytatott harc közben nem szabad megfeledkezni a kockázatokról. Az árak emelkedése azt tükrözi, hogy a klimatikus változások, illetve a természeti katasztrófák által veszélyeztetett területeken felfutó építkezések miatt megnőttek a potenciális kárösszegek – mondta el von Bomhard, aki az Egyesült Államokat fenyegető hurrikánokat, illetve az Észak- és Közép-Európát sújtó árvizeket emelte ki a természeti csapások közül.
