A nagy nyugat-európai és amerikai bankok öntik a pénzt a kelet-európai térségbe, ami az egyik hajtóereje a régió kiemelkedő gazdasági növekedésének, de egyes szakértők szerint a lakosság túl gyors eladósodása aggodalomra adhat okot – derül ki a Wall Street Journal összeállításából.
A külföldi bankok szinte mindegyike ki akarja venni a részét a többek közt nyolc európai uniós tagországot is magába foglaló térség növekedéséből, amit az is mutat, hogy a bolgár bankrendszernek már több mint 80 százalékát külföldi bankok ellenőrzik és Lengyelország esetében is 70 százalékos ez az arány. Az egykor a vasfüggöny mögé szorított régióban való terjeszkedés volt az oka az Európai Unió (EU) legnagyobb, határokon átnyúló banki felvásárlásának, az olasz UniCredito Italiano S.p.A. és a német HVB Group közötti 21 milliárd dolláros ügyletnek is – véli a patinás napilap szerzője.
Szakértők szerint ez a régió lehet az EU gazdasági erejének egyik fő forrása a következő években, mert míg a régi, nyugat-európai tagállamok 1-2 százalékos gazdasági növekedést produkálnak, addig a nyolc új tagország esetében több mint 5 százalékos az átlagos dinamika. Ezenfelül a térség iskolázott, de olcsó munkaereje vonzó célpont a fejlődő piacokra tartó vállalatok számára, így nem véletlen, hogy a Toyota Motor Corp. és a PSA Peugeot-Citroën is ide telepedett. A bankszektor viszonylagos fejletlensége is vonzza a hiánypótlásra kész befektetőket. A tavalyi év végén a bruttó hazai termék (GDP) 74 százaléka volt mindössze a pénzintézetek teljes eszközállománya, szemben az EU egészére jellemző több mint 200 százalékos rátával.
Kolozsi Pál