Kolozsi Pál

Újabb csúcsra vitték Sorosék a Dow Jonest

Soha nem látott magasságban fejezte be a tegnapi kereskedést a New York-i tőzsde hivatalos indexe, a Dow Jonest többek között az vitte rekordmagasságba, hogy a vezető amerikai tőzsdeguruk - közöttük Soros György - arról számoltak be, hogy jelentős befektetéseket eszközöltek az indexet képező részvényekbe.

Eltűnt 88 milliárd forintnyi lakossági vagyon (új)

Az idei első negyedévben – következtethetjük ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett adataiból – a háztartások a nehezedő körülményekre hitelfelvétellel, esetenként befektetéseik csökkentésével reagáltak.

Megugrott a szlovák külkereskedelmi hiány

A szlovák külkereskedelmi mérleg hiánya 4,6 milliárd koronára (184 millió dollár) nőtt márciusban a februári 2,9 milliárd koronáról. Az elemzők mindössze ennek ötödével, 900 millió koronás hiánnyal számoltak. Az első tavaszi hónapban éves összevetésben 17,2 százalékkal nőtt a kivitel, a behozatal pedig 16,3 százalékkal bővült. Elemzők szerint azonban a következő hónapokban csökken a hiány, mivel a Kia- és a PSA-autógyárban is a termelés és így az export növekedésére lehet számítani. A múlt év egészében 93 milliárd korona volt a külkereskedelmi hiány, és az idén a várakozások szerint a kifejezetten rossz évkezdet ellenére is csupán 30 milliárd korona lesz a deficit.

Megint híztak a vállalati profitok az USA-ban

Az idei első negyedévben 13 százalékkal nőtt a Standard & Poor’s 500-as indexében szereplő amerikai vállalatok össznyeresége, ami azt jelenti, hogy immár 19 negyedéve töretlenül évi 10 százalékot meghaladó mértékben emelkedik a nagyvállalati nyereség az Egyesült Államokban – derül ki a Bloomberg összeállításából. Utoljára 2002 második negyedévében volt egy számjegyű a növekedési ütem. Szakértők szerint a kiemelkedő vállalati eredmények elsősorban a gyenge dollár miatti versenyképesség-növekedésnek és az amerikai háztartások költekezési kedvének köszönhetőek. Az elemzők jóval szerényebb profitbővüléssel számoltak, a prognózisok átlaga mindössze a tényszám harmadát kitevő dinamikára utalt. A május 11-éig jelentő 444 társaság 76 százaléka a várakozásoknak megfelelő vagy azt meghaladó nyereségről számolt be az év első három hónapjában, az előrejelzéseket legalább 10 százalékkal verő cégek aránya pedig 27 százalék. Az iparágak közül a legjobban a távközlési cégek és az it-szektor vállalatai szerepeltek. Különösen kellemes meglepetést okozott a 70 százalékos eredményjavulásról beszámoló MasterCard, a személyi számítógépek és nyomtatók piacvezető cége, a Hewlett-Packard és a második legnagyobb amerikai életbiztosító, a Prudential. Lefelé húzták viszont az átlagot az autógyártó szektorban működő cégek és az ingatlanban érdekelt vállalatok, a D.R. Horton Inc. építőipari óriás nyeresége 85 százalékkal csökkent, a General Motors Corp. profitja pedig 90 százalékkal zsugorodott.

Kiszáll a Fordból a Ford család?

Az egyesült államokbeli Ford Motor Co. autógyárat alapító Ford család több tagja eladná a vállalatban meglévő részesedését – értesült a Bloomberg. Meg nem nevezett források szerint egyes családtagok fel szeretnék kérni a Perella Weinberg Partners befektetési bankot, hogy tanácsadóként segítse az értékesítést, illetve dolgozzon ki alternatív stratégiákat a tulajdonosoknak. A Ford-család mindazonáltal tegnap nyilatkozatban cáfolta, hogy el kívánnák adni a részvényeket. A család egyik tagja újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a bankkal folytatott tárgyalás során nem merült fel az eladás ügye. Az értékesítés mellett szól mindenesetre, hogy a Ford a múlt évet 12,6 milliárd dolláros veszteséggel zárta, és a részvények értéke az utóbbi nyolc évben 74 százalékot veszített értékéből. A Ford 12 éve veszít piaci részesedéséből az Egyesült Államokban, a tavalyi rekordveszteség nagy része a gyárbezárások és a 40 ezres elbocsátás költségeivel magyarázható. A Ford család összesen 71 millió B osztályú részvénnyel rendelkezik, amelyek 1999 végén még 2,3 milliárd dollárt értek, jelenleg azonban már csak 584 millió dollárért lehetne őket eladni. Szeptemberben a vállalat vezetése az osztalékok kifizetését is megszüntette, ami további 85 millió dollárt vett ki a családtagok zsebéből. A család tagjai között tavaly júliusban volt érezhető először komolyabb feszültség a Henry Ford által 1903-ban alapított társaság tulajdonlásával, illetve vezetésével kapcsolatban, aminek eredményeképp szeptemberben Bill Fordot Alan Mulally váltotta a vezérigazgatói székben. A család jelenleg is komoly befolyással rendelkezik a társaságban, ennek a struktúrának a tarthatóságát azonban egyre többen megkérdőjelezik. Bár ezt a vállalat hivatalosan cáfolta, egyes értesülések szerint a Nissannal való együttműködési tervezet is azért bukott el tavaly, mert az alapító leszármazottai nem voltak hajlandók lemondani előjogaikról, márpedig a japán cégen kívül a Renault SA-t is vezető Carlos Ghosn számára ez volt a kooperáció egyik alapfeltétele.

A Cerberus veszi meg a Chryslert

Az egyesült államokbeli Cerberus Capital Management kockázati tőketársaság 7,4 milliárd dollárért megveszi a DaimlerChrysler-csoport (DC) tulajdonában levő Chrysler 80,1 százalékát – jelentették be tegnap. Az eddigi nyilatkozatok szerint a tulajdonosváltás nem jelent további elbocsátásokat, de a tavaly februárban bejelentett 13 ezres leépítést végrehajtják. Az amerikai autógyártás történetében ez az első alkalom, hogy kockázati tőketársaság lesz az egyik nagy gyártó fő tulajdonosa. Ha a tranzakcióra a DC részvényesei is rábólintanak, akkor kilenc év után véget ér az amerikai és a német cég házassága, amely már a kezdetektől fogva komoly kritikát kapott szakmai körökben. A DaimlerChrysler létrehozására annak idején 36 milliárd dolláros felvásárlási ügylet keretében került sor, a válás viszont becslések szerint 3-4 milliárd eurót nyeshet le az idei profitból. A Chrysler továbbra is vállalja a több mint 14 milliárd dollárra rúgó nyugdíjfizetési kötelezettségét. A piac a várható nagy veszteségek ellenére is örömmel fogadta a tegnapi bejelentést: a DaimlerChrysler részvényárfolyama jelentős forgalom mellett több mint 4 százalékkal emelkedett. Az elemzők szerint elsősorban a Chryslerrel kapcsolatos bizonytalanságok csökkenése tett jót az értékesítés után újra Daimler AG név alatt működő cégnek. A Chryslert február óta árulta a DaimlerChrysler, a kérők között ott volt az egyesült államokbeli Blackstone Group kockázati tőkealap, a Kirk Kerkorian tulajdonában levő Tracinda Corp., sőt a részben az orosz Oleg Deripaszka milliárdos oligarcha érdekeltségi köréhez tartozó kanadai Magna International autóalkatrész-gyártó vállalat is.

Tovább enyhítette Peking a tőkekorlátozásokat

A pekingi kormányzat lehetővé tette, hogy egyes kínai intézményi befektetők, elsősorban bankok az ország határain kívül is megjelenhessenek vevőként a részvénypiacokon. A múlt pénteki bejelentés nyomán tegnap soha nem látott magasságba emelkedett a hongkongi tőzsdén jegyzett kínai részvények árfolyama, indexük 5,5 százalékkal emelkedett, miközben a hongkongi börze hivatalos mutatója csak 2,6 százalékkal ment feljebb tegnap. A kínai részvények azért voltak az elsőszámú haszonélvezői a pénteki lépésnek, mert ezeket a papírokat ismerik a kínai befektetők, illetve mert otthoni árukhoz képest jelentős diszkonttal forognak a hongkongi parketten. Kínában a megtakarítások összértéke 2000 milliárd dollárra tehető, de a jelenlegi liberalizációs lépés hatását jelentősen korlátozza a külföldi részvényekbe fektethető összeg nagysága. A pekingi kormányzat ugyanis azt a 15 milliárd dolláros keretet szélesítette ki a részvényekre is, amely eredetileg csak a külföldi kötvényekre vonatkozott. Szakértők rámutatnak, hogy a megtakarítások egy részének külföldre áramoltatása ezzel együtt is érezhetően csökkentheti a keresletet a kínai értékpapírpiacokon, amelyek többek szerint túlértékeltté váltak az utóbbi időben. Emiatt sokan a kínai tőzsdei pánik megismétlődésétől tartanak, a korábbi pánik nyomán február 27. és március 5. között 3300 milliárd dollárral csökkent a világ tőzsdéinek összkapitalizációja. Nem mellékesen a lépés nyomán mérséklődhet a jüanra nehezedő felértékelési nyomás is. A kínai deviza árfolyama az egyik legkényesebb kérdés jelenleg Kína és az Egyesült Államok viszonylatában, Washington ugyanis azzal vádolja Pekinget, hogy ez utóbbi mesterségesen alacsony szinten tartja az árfolyamot, ezzel segítve a kínai árukat a nemzetközi versenyben. Az orosz kormány korábbi bejelentése nyomán ugyancsak nőhet a nemzetközi tőzsdékre áramló tőke, ennek értelmében ugyanis az olaj- és gázexportból származó bevételekből képzett stabilizációs alap egy részét külföldi értékpapírokba fektetnék.

Emelkedő kamatlábak miatt szenved Kelet-Európa

Csökkenhet a kelet-európai országok értékpapírjainak vonzereje, illetve ezen államok gazdasági növekedése a globálisan emelkedő kamatlábak miatt – vélik a Fitch Ratings Ltd. nemzetközi hitelminősítő elemzői. A régió országai jelentős államháztartási és folyó deficittel küzdenek, így nagymértékben függnek a külföldi befektetőktől, sőt devizaárfolyamaik kitettsége is nagynak mondható. Az utóbbi 12 hónapban a Fitch a térség államai közül hét esetében döntött a hitelbesorolás felminősítéséről a jövedelmek emelkedése és az adósságráták csökkenése miatt, jelenleg pedig Örményország, Ukrajna és Kazahsztán szerepel pozitív kilátásokkal a hitelminősítőnél. Edward Parker, a Fitch elemzője rámutatott, hogy a globális növekedés lassulása, a kamatlábak emelkedése és az árupiaci termékek áraival kapcsolatos bizonytalanság miatt a tavalyihoz képest romlottak a pénzügyi kondíciók. A Fitch már most negatív kilátásokat rendel a magyar és a lett besoroláshoz, ami azt jelenti, hogy nagy az esélye egy esetleges leminősítésnek. A balti ország esetében a bruttó hazai termék (GDP) 21 százalékára rúgó folyó hiány a bizalmatlanság fő oka, Magyarország kapcsán pedig elsősorban a nagy államháztartási hiány a fő probléma. A régió teljes külső finanszírozási igénye az idén 217 milliárd dollárt tehet ki – vélik a szakértők, akik szerint a térség növekedési üteme a tavalyi 6,6 százalékról az idén 5,7 százalékra esik, jövőre pedig további lassulás várható. A Fitch szerint Oroszországban, Romániában, Szerbiában, Törökországban és Ukrajnában politikai kockázattal is számolni kell.

Stagnált áprilisban a szlovák pénzromlási ütem

Áprilisban 2,7 százalékos volt Szlovákiában a fogyasztói árak éves növekedési üteme, azaz épp annyi, mint egy hónappal korábban – derül ki a pozsonyi statisztikai hivatal adataiból. Márciushoz képest 0,2 százalékos volt az infláció, szemben az egy hónappal korábban feljegyzett havi alapon számított stagnálással. Az elemzőket különösebben nem lepte meg a pénteken nyilvánosságra hozott inflációs szám, a havi index esetében ugyanis épp erre az értékre számítottak, és az éves mutatót is csupán 0,1 százalékponttal várták magasabbra. Leginkább az élelmiszerek és a közlekedés drágult, márciushoz képest ezen termékek ára 0,7 százalékkal ment fel. A maginflációs mutató 2,6 százalékos volt.