A pekingi kormányzat lehetővé tette, hogy egyes kínai intézményi befektetők, elsősorban bankok az ország határain kívül is megjelenhessenek vevőként a részvénypiacokon. A múlt pénteki bejelentés nyomán tegnap soha nem látott magasságba emelkedett a hongkongi tőzsdén jegyzett kínai részvények árfolyama, indexük 5,5 százalékkal emelkedett, miközben a hongkongi börze hivatalos mutatója csak 2,6 százalékkal ment feljebb tegnap. A kínai részvények azért voltak az elsőszámú haszonélvezői a pénteki lépésnek, mert ezeket a papírokat ismerik a kínai befektetők, illetve mert otthoni árukhoz képest jelentős diszkonttal forognak a hongkongi parketten.
Kínában a megtakarítások összértéke 2000 milliárd dollárra tehető, de a jelenlegi liberalizációs lépés hatását jelentősen korlátozza a külföldi részvényekbe fektethető összeg nagysága. A pekingi kormányzat ugyanis azt a 15 milliárd dolláros keretet szélesítette ki a részvényekre is, amely eredetileg csak a külföldi kötvényekre vonatkozott. Szakértők rámutatnak, hogy a megtakarítások egy részének külföldre áramoltatása ezzel együtt is érezhetően csökkentheti a keresletet a kínai értékpapírpiacokon, amelyek többek szerint túlértékeltté váltak az utóbbi időben. Emiatt sokan a kínai tőzsdei pánik megismétlődésétől tartanak, a korábbi pánik nyomán február 27. és március 5. között 3300 milliárd dollárral csökkent a világ tőzsdéinek összkapitalizációja. Nem mellékesen a lépés nyomán mérséklődhet a jüanra nehezedő felértékelési nyomás is. A kínai deviza árfolyama az egyik legkényesebb kérdés jelenleg Kína és az Egyesült Államok viszonylatában, Washington ugyanis azzal vádolja Pekinget, hogy ez utóbbi mesterségesen alacsony szinten tartja az árfolyamot, ezzel segítve a kínai árukat a nemzetközi versenyben. Az orosz kormány korábbi bejelentése nyomán ugyancsak nőhet a nemzetközi tőzsdékre áramló tőke, ennek értelmében ugyanis az olaj- és gázexportból származó bevételekből képzett stabilizációs alap egy részét külföldi értékpapírokba fektetnék.
Kolozsi Pál