BUX 132426.66 1,03 %
OTP 42050 2,64 %
header

Kolozsi Pál

04.
25.
23:59

Szlovákiába viszik a VW Polók gyártását?

A Volkswagen (VW) nagy valószínűséggel a pozsonyi gyárba viszi át a Polók gyártását a spanyolországi Navarrából – írta a TASR szlovák hírügynökség. A VW szóvivője a Handelsblatt tegnapi számában úgy nyilatkozott, hogy az autógyártó konszern elnöksége hétfőn úgy döntött, Spanyolországon kívüli autógyárakban kell növelni a kapacitást a kisautók gyártásának biztosítása érdekében. A lap szerint várhatóan a VW pozsonyi telephelye lesz a befutó. A döntésben nagy szerepet játszik, hogy hónapok óta vita folyik a navarrai gyár szakszervezetével a 4300 alkalmazottat érintő takarékossági intézkedésekről. A VW szerint a munkavállalóknak hoszszabb munkaidőt és alacsonyabb béreket kell vállalniuk. A Volkswagen Slovakia futószalagjairól egyébként április 21-én került le a 250 ezredik VW Touareg terepjáró, amit 2002 óta kizárólag itt állítanak elő, az üzemben emellett Audi Q7-es és Porsche Cayenne kocsikat, valamint Polót is gyártanak. A cég árbevétele tavaly 150,2 milliárd korona volt, év végén 7900 főt foglalkoztatott. Legutóbb a francia PSA Peugeot-Citroën jelentette be, hogy bezárja egyik nagy-britanniai üzemét és épülő nagyszombati gyárba viszi át a termelést. A döntés indulatokat kavart, egyes vádak szerint az EU segítette a PSA-t abban, hogy a termelést a Rytonban lévő gyárból Pozsony mellé telepítse. Az Európai Bizottság (EB) szóvivője erre reagálva hétfőn közölte: a PSA nem kért és nem is kapott uniós támogatást a gyár bezárásához. A brit szakszervezetek szerint a francia autógyártó évek óta tervezi már a szigetországban található üzemének bezárását, és a külföldi gyárak nyitásával gyakorlatilag a brit adófizetők pénzének segítségével szüntet meg álláshelyeket az Egyesült Királyságban. A Peugeot azt hangsúlyozza, hogy a rytoni gyár fenntartási költségei nagyon magasak voltak és a stratégiaváltás miatt döntöttek az üzem bezárásáról. A brit Peugeot-gyár jelenleg még 2300 alkalmazottal működik.

Szerző(k):
Kolozsi Pál
Sidó Zoltán ,
04.
25.
23:59

Kárba ment uniós pénzek Oroszországban

A TACIS program keretében 1991 óta Oroszországnak kifizetett 2,8 milliárd eurós európai uniós támogatás nagy része kidobott pénznek tekinthető – derül ki az Európai Számvevőszék legfrissebb jelentéséből. A felmérés a 2000 és 2003 közötti időszakra eső 275 egyedi TACIS-programból véletlenszerűen vizsgált meg 29-et, amely közül mindössze 5 esetben érték el a kitűzött célokat fenntartható módon, míg 4 esetben a megvalósítás módjával voltak gondok, 8 program csak részlegesen sikerült, 12 projekt pedig teljesen sikertelen volt. A jelentés készítői kiemelik, hogy bár az uniós pénzek oroszországi felhasználása egyáltalán nem nevezhető hatékonynak, de a 29 vizsgált eset egyikében sem bukkantak visszaélésekre, illetve sikkasztás nyomaira. Az Európai Bizottság (EB) illetékese kifejtette, hogy a sikertelen programok nagy részét 1997 és 2000 között dolgozták ki, vagyis egy olyan időszakban, amely különösen problematikus volt az EU és Oroszország kapcsolatait illetően. A számvevőszék elsősorban a döntéshozatali eljárások lassúságát, az állammal, illetve a végső felhasználókkal való párbeszéd hiányát, a nem megfelelő értékelési mechanizmusokat és a nem egyértelműen meghatározott célokat kritizálja jelentésében. A TACIS programot még 1991-ben hozták létre annak érdekében, hogy ezzel segítsék elő a demokrácia és a piacgazdaság fejlődését az egykori szovjet tagköztársaságokban. A TACIS évi 450 millió eurós alapból gazdálkodik, és a kiutalt pénzek 40 százalékát Oroszország kapja. A tervek szerint a 2007 és 2013 közötti költségvetési időszakban a TACIS programot integrálni fogják az Európai Unió közös szomszédságpolitikájába, amely épp azon szomszédokkal foglalkozik, amelyeknek belátható időn belül nincs esélyük az EU-hoz csatlakozni.

Szerző(k):
Kolozsi Pál
04.
24.
23:59

Bíróság előtt védi magát a Microsoft

Tegnap az Európai Bíróságon elkezdődött a Microsoft Corp. és az Európai Bizottság (EB) közötti per, amelyben arról döntenek majd a luxembourgi bírák, hogy visszaélt-e a szoftveróriás piaci erőfölényével az EU-ban. A 13 bíróból álló testület öt napon keresztül hallgatja meg az érintett feleket, de döntés feltehetően csak jövőre születik. A perre azért kerül sor, mert Brüsszel 2004-ben a versenyszabályok megsértése miatt 497 millió euróra büntette az amerikai vállalatot, amely azonban fellebbezett a döntés ellen. Az EB jogsértőnek tartja, hogy a Microsoft nem tette lehetővé, hogy a Windows operációs rendszeren a cég által gyártott Media Player szoftveren kívül más médialejátszó programok is fussanak. Brüsszel a bírságon túl ennek megfelelően arra is kötelezte a vállalatot, hogy hozza nyilvánosságra operációs rendszere kulcsinformációit és szüntesse be a Windows és a Media Player „összekötését”. A bizottsági illetékesek az év elején már többször bírálták a Microsoftot, amiért nem tesz eleget kötelezettségeinek, miközben a cég azt bizonygatta, hogy munkatársai megfeszítetten dolgoznak az ennek ellenkezőjét bizonyító dokumentumok összeszedésén. A bíróság előtt a szoftvercég ügyvédei azt próbálják majd bebizonyítani, hogy bár a személyi számítógépek piacán 90 százalékos a Windows részesedése, a verseny ennek ellenére intenzív, a fogyasztók választási szabadsága pedig nem sérül. Szakértők rámutatnak, hogy a döntés túlmutat majd a Microsoft és az EB vitáján, ugyanis a vállalati innovációval kapcsolatban fogalmaz majd meg követendő elveket.

Szerző(k):
Kolozsi Pál