Kolozsi Pál

Új EU-tagok: őszig még várni kell?

Az Európai Bizottság jövő heti országjelentésében várhatóan még nem nyilatkozik arról, hogy készenáll-e az EU-csatlakozásra Románia és Bulgária.

A harmonizált életszínvonal az EU jövője

Az uniós polgárok közül a legtöbben az életszínvonal kiegyenlítődését tartják a legfontosabbnak az Európai Unió (EU) jövője szempontjából, a közös alkotmányt még az eurózóna kibővítése is megelőzi.

Jól fogynak a német prémium autók

Áprilisban 3,2 százalékkal, 144 885 darabra nőtt a német BMW AG által eladott autók száma, az év első négy hónapja alatt pedig 447 819 gépkocsit értékesítettek, ami 11 százalékos növekedésnek felel meg – jelentette be a BMW, a világ legnagyobb prémiumautó-gyártója. Az áprilisi eladásoknak elsősorban a névadó márka kiemelkedő számai tettek jót: BMW-ből 7 százalékkal többet adtak el, mint egy évvel korábban, a Mininél viszont 16,3 százalékos volt a visszaesés, és kevesebb fogyott a Rolls-Royce Phantomokból is. A BMW úgy számol, hogy már 2007-ben eléri az 1,4 milliós eladási szintet, miközben korábban csak 2008-ra tűzte ki ezt az ambiciózus célt. Szintén sikeres hónapon van túl a Volkswagen-csoporthoz tartozó prémium márka, az Audi is, amely az eladások terén történetének legjobb áprilisát zárta. Audiból a múlt hónapban az egy évvel korábbinál 4,5 százalékkal több, 77 600 kelt el. A növekedésben fontos szerepe volt annak, hogy a kínai eladások 70 százalékkal, 7475-re emelkedtek. Az első négy hónap alatt összesen 304 400 Audi kelt el világszerte. Az Audi legújabb modelljéből, a Q7-esből a márciusi debütálás óta közel 6300-ra akadt vevő.

A kamatciklus végére készül a Fed?

Ben S. Bernanke, a Federal Reserve (Fed) elnöke előtt az a feladat áll, hogy sima „földet érést” biztosítson a gyorsan növekvő amerikai gazdaság számára, azaz elődeitől eltérően ne emelje túl magasra a kamatszintet, a növekedés túlzott lelassulását okozva – vélik a Bloomberg elemzői. A Fed nyíltpiaci bizottsága a ma kezdődő kétnapos ülésen az elemzők egyöntetű véleménye szerint a jelenlegi 4,75-ról 5 százalékra emeli az irányadó kamatlábat. A Fed az utóbbi 22 hónapban 15 alkalommal szigorított a monetáris feltételeken, hogy így vegye elejét a gyors növekedésből adódó inflációs veszélynek. A befektetők körében nagy a bizonytalanság, de a többség úgy véli, hogy hamarosan befejeződik a kamatemelés, amit az is mutat, hogy tegnap jelentősen gyengült a dollár az euróval és a jennel szemben is. A piac mindazonáltal egyelőre elég szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Fed élén februárban a legendás Alan Greenspant váltó Bernanke képes lesz-e megtalálni az optimális időpontot a kamatemelési ciklus befejezésére. Ha ugyanis túl hamar hagy fel a szigorítással, könnyen véget érhet a harminc éve tartó, árstabilitással jellemezhető időszak, ha pedig túl későn, akkor jelentősen lelassulhat a gazdasági növekedés az országban. A döntés azért nehéz, mert a kamatlépések hatása késleltetve jelentkezik, csak hónapok múlva érezteti hatásait. A mai helyzetet külön nehezíti az olajár utóbbi egy évben tapasztalt csaknem negyvenszázalékos emelkedése, a dráguló olaj ugyanis mind az infláció, mind pedig a növekedés szempontjából negatív hatású. A maihoz hasonló problémával legutóbb 1995-ben szembesült a Fed, akkor azonban a kamatokat túlságosan megemelték, ami 1 százalék alá vitte le a növekedési ütemet az Egyesült Államokban és megágyazott a mexikói krízisnek is.

Enged a roamingdíjakból a Vodafone

Az átlagos roamingdíj (a külföldön fogadott mobilhívásért felszámított díj) legalább 40 százalékkal csökken 2007 ápriliság a Vodafone-felhasználók számára Európában – jelentette be tegnap a Vodafone Group Plc brit távközlési csoport. A közlemény szerint ez mintegy 30 millió felhasználót érint, ennyien veszik igénybe ugyanis a határokon és mobilrendszereken átnyúló szolgáltatásokat. Európában jelenleg 90 eurócent az átlagos roamingdíj percenként, a tervek valóra válása esetén egy év múlva pedig már kevesebb mint 55 eurócentet kell majd ugyanazért a szolgáltatásért fizetni. A Vodafone azt is bejelentette, hogy bármelyik másik európai szolgáltatóval hajlandó kölcsönös egyezményt kötni, hogy az Európai Unión belül októbertől a percenkénti hívásdíj ne haladja meg a 45 eurócentet. Ez a lépés mind a Vodafone, mind pedig a többi európai szolgáltató számára lehetővé teszi a roamingdíjak csökkentésének folytatását – közölte a vállalat. Arun Sharin, a Vodafone vezérigazgatója kifejtette, hogy meggyőződése szerint a fogyasztói igények kielégítésének legmegfelelőbb módja a piaci módszer, nem pedig a szabályozáson alapuló. A vállalatvezető ezzel valószínűleg arra utalt, hogy korábban az Európai Bizottság (EB) és az Európai Parlament (EP) is felemelte szavát a magas roamingdíjak ellen. Az EB tavaly februárban meg is bírságolta a T-Mobile-t és a Vodafone-t, mivel Brüsszel szerint a Németországban a külföldi szolgáltatót használó telefonálóktól túl magas díjat kértek a társaságok. Brüsszel az idén márciusban még erőteljesebb támadásba lendült, Viviane Reding, az EB információs társadalomért felelős tagja ugyanis olyan szabály elfogadását kezdeményezte, amely szerint külföldi telefonálásért nem számíthatnak föl többet a szolgáltatók, mint a hazai hívásért, és a roamingért nem számlázhatnak semmit.

Brüsszel: kiigazítás nélkül elszáll a magyar büdzsé!

Amennyiben nem kerül sor a szükséges kiigazításra, úgy Magyarország marad az Európai Unió (EU) legnagyobb költségvetési hiányát produkáló tagországa.

Kiemelkedően jó PMI-adat az eurózónából

Két éve nem nőttek olyan dinamikusan az eurózóna kiskereskedelmi eladásai, mint áprilisban - derül ki a Bloomberg felméréséből.

Most akkor sokat keres Gyurcsány, vagy keveset?

Tony Blair brit miniszterelnök a legjobban fizetett kormányfő az Európai Unióban (EU), a legkevesebbet pedig a szlovák Mikulas Dzurinda keresi - derül ki a Wirtschaftswoche cikkéből, amely 13 országot vizsgált. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök tavaly vállalkozásaiból származó jövedelmeit is figyelembe véve többet keresett, mint a brit kormány feje.

Bizonytalan a média- és szórakoztatóipar, de miért?

A média- és szórakoztatóiparban uralkodó bizonytalanságot három tényező okozza, mégpedig a technológiai fejlődés, a szellemi tulajdon jogi háttere és a vállalati struktúra - derül ki a Deloitte tanulmányából.