A tavaly Franciaországban és Hollandiában is elbukott európai alkotmányt csak az uniós polgárok negyede tartja a legfontosabb kérdésnek Európa jövője szempontjából – derül ki az Eurobarometer „Európa jövője” című, 25 ezer uniós állampolgár megkérdezésével készített felméréséből. A megkérdezettek 51 százaléka a harmonizált életszínvonalat tartotta a legfontosabbnak, és 1 százalékkal még az euró minden országban való bevezetésének támogatottsága is megelőzte az alkotmányos szerződést. Az unióban egyre gyakrabban fellángoló nyelvi viták jelentőségét jelzi, hogy 22 százaléknyi azok aránya, akik szerint egy közös nyelv lenne a leghasznosabb Európa jövője szempontjából. A legkevesebben – mindössze 9 százaléknyian – a közös európai hadseregben látják az unió jövőjét, azoknak az aránya pedig 19 százalék, akik szerint az Európai Unió (EU) külső határainak pontos kijelölése a legégetőbb kérdés.
Általánosságban elmondható, hogy az alkotmányt többen támogatják a régi tagállamokban, mint az újakban. Az alkotmányt a leginkább a belgák tartják jövőbe mutatónak, körükben ugyanis 36 százalék a közös értékeket és eljárásokat felsoroló dokumentum támogatottsága, a legkevésbé pedig az észtek és a lettek hisznek benne, mindössze 12 százalékos szimpátiamutatót produkálva. Mind Franciaországban, mind Hollandiában átlagon felüli az alkotmányt hasznosnak találók aránya, de magas értékeket jegyzett fel az Eurobarometer Németországban és Olaszországban is.
Az európaiak különös jelentőséget tulajdonítanak a szociális és gazdasági kérdéseknek. Az uniós állampolgárok a legkevésbé a munkanélküliség elleni küzdelem szempontjából elégedettek az EU teljesítményével, de számos javítanivalót látnak a mezőgazdasággal, a szociális jogokkal és a gazdasági növekedéssel kapcsolatban is. A felmérés szerint az uniós polgárok 60 százaléka a tagállamok közötti békét tartja az EU legnagyobb érdemének, de csaknem ennyien nevezték a legfontosabbnak ebben a kategóriában a személyek államok közötti szabad mozgását is. Az euró bevezetése ebben a felsorolásban a harmadik helyre került 27 százalékkal, majd az oktatási programok, illetve a közös agrárpolitka (CAP) következik. Összességében az uniós polgárok mintegy fele gondolja úgy, hogy országuk EU-tagsága pozitívumnak tekinthető, a leginkább a luxemburgiak, a hollandok és az írek elégedettek ebből a szempontból. A legkevesebben a lettek, az osztrákok, a britek és a finnek közül vélik úgy, hogy megérte az uniós csatlakozás. Ez utóbbi minden valószínűség szerint összefüggésben van azzal is, hogy bár az európaiak kétharmada modernnek és demokratikusnak tartja az EU-t, több mint 40 százalékuk technokratikusnak látja az intézményeket.
Kolozsi Pál